Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-09-03 / 32. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 3. 1987. HAZAI TÁJAK Gimnázium épült Zalaegerszegen Elkészült Zalaegerszegen az uj, 24 tan­termes gimnázium, amelyben szeptember­től hatszáz diák számára kezdődik meg a tanitas. A Ságvári Endre nevet viselő oktatási intézményt Baranka József tervei alapján a Zala Megyei Állami Építőipari vállalat építette. 0 Lézeres akupunktúra Magyarországon Az AIDS-veszely is arra Ösztönöz bennün­ket, hogy a hagyományos túszúrásos gyógy­mód helyett a lézeres akupunktúra beveze­tését támogassuk. Az ehhez szükséges berendezések t kísérletezését, előállítását már megkezdték a Magyar Optikai Müvek­ben. A lézeres akupunkturaberendezés csak egy, a 34 kutatási téma közül. JÓ néhány olyan termékük van, amely hamarosan keresett cikké válhat. Ezek közé tartozik például a kontaktlencsemosó folyadék, illetve a nikotinizü rágógumi. Százötvenezer olyan ember él az ország­ban, aki kontaktlencsét használ, amelyet este, lefekvés előtt - amiként a fogproté­zisnél szokás - kivesz a helyéről s folya­dékba tesz. Ezt a kontaktlencsemosót ed­dig Angliából hozták be. Ha megkezdik a szer hazai gyártását, 5.5 millió font meg­takarítást érnek el. A kontaktlencsemoso folyadék ^yogynö- vénykivonatból készül, s fertőtlenítő, görcs­oldó és gombásodást megelőző hatasú. Gyártási eljárását máris meg akarja venni a Geymonat nevű olasz cég. A nikotinizü rágógumit eddig kísérleti célból Svédország­ból hoztuk be, dobozonként 70 NSZK-már- káért. Most a SOTE innovációs csoportja közreműködésével a Korányi TBC- es Pul­monológiai Intézet, a SOTEfEgyetemi Gyógy­szertára és a Budapesti Édesipari Vallalat kidolgozott egy magyar gyártmányú niko- tinizu rágógumit, amelyet már az idén forgalomba szeretnének hozni. „ _ , ,. Magyar László MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 Ernst 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Bird. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: O Prosstta problémák • ^sectorny 9 Húgyúti fertőzések • Impotencia 9 Vesekő 9 Vese- is hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk “Van-e zsidókérdés ma Magyarországon?” Czeizel Endre^orvosgenetikus Visszaszoruló társadalmi jelenségről van szó, ezért szeretnék a "nem" mellett szavazni. Még akkor is, ha a fontosabb állások betöltésénél az urbánusok es a népiek vetélkedését még érzékelem. Magam itt csak egy kérdéscsoportra szeretnék kitérni. Ha vulgárisán fogalmaznék, a kér­dést úgy tenném fel: okosabbak-e a zsidók, mint a nem zsidók. Vannak ugyanis jól méfheto társadalmi jelenségek, amelyek arra utalnak, hogy a zsidók társadalmi sikeressége bizonyos területeken, elsősor­ban az értelmiségi pályákon nyilvánvaló. Most csak három adatra utalok. 1910-ben Magyarországon a népesség 5 százaléka volt zsidó, ugyanakkor az értelmiség között arányuk 20 százalékot tett ki. A második: az eddigi Nobel-dijak 30 százalékát zsidó származásúak kapták. Jelenleg a világon 15 millióra becsülik a zsidók számát. Most 5 milliárd körül van a Föld népessége. Eb­ből következik, hogy ha valaki zsidónak születik, százszor nagyobb esélye van a Nobel-dijra. Ezek az adatok elgondolkodtatoak az orvosgenetikus számára. A népességgeneti­ka alaptörvénye szerint az emberek eltérőek, de a nagyobb népességcsoportok, igy ember­fajták - rasszok - és népek genetikailag meghatározott potenciális adottsága, spekt­ruma azonos. Ennek megfelelően véleményem szerint, a zsidók szellemi és értelmi „adott­ságai sem lehetnek eleve genetikailag job­bak. Mégis, sikeresebb társadalmi teljesít­ményük tagadhatatlan. Gondoljuk csak meg, ebben a században egy Neumann, egy Teller, egy Hevesi, egy Wigner, egy Szilárd, egy Karmán, egy Szentgyörgyi- Ő is részben zsidó származású - élt es dolgozott. Ezek az emberek nagyon mély nyomokat hagytak a XX. századon. Mi lehet ennek a magyarázata? Hogyan lesz a potenciálisan azonos adottságokból a társadalmi ( gyakorlatban jelentősebb teljesitmeny? En az évezredes zsidó kul­túrában és a nevelesi elvekben keresem az okokat. Talán a zsidó kultúra lényege is megtanulható. ezzel rögtön elesne a zsidókérdésnek es az antiszemitizmusnak egyik fontos mozgatórugója. Kende Péter, jogász Véleményem szerint ma Magyarországon van zsidókérdés. Ugyanígy a leghatározot­tabban az a véleményem, hogy van antisze­mitizmus Magyarországon - bár veleme- nyemet kutatásokkal nem támaszthatom alá, hiszen ilyenek nem készülték. De hoz­zá kell tennem, ez az antiszemitizmus- ha nem is teljesen, de részben - eltér attól az antiszemitizmustól, ami a háború előtt volt, és ami 1945 és 1957 között volt. Azok a zsidók, akik nem tudtak, vagy nem akartak maradni az országban, azok elme­hettek innen. A háború előtt közel egymil­lió zsidó élt az országban, Nyugaton készü­lő statisztikák körülbelül 80 ezer főre teszik a ma Magyarországon élő zsidók számat. A két szám közötti különbség döntő többsé­gé az a 600 ezer ember, akit 1944-45-ben magyar segédlettel a németek meggyilkol­tak. Mik a fő okai a mai antiszemitizmusnak? Azt hiszem, hogy sokkal okosabbakat ma sem tudunk mondani, mint amiket Bibó István 1948-ban az erről szóló nagy hirü tanulmányában megirt. Úgy gondolom, ma is a legelső ok, hogy a társadalmi fejlő­in. désben olyan zavarok, olyan zsákutcák léteznek, amik antiszemitizmushoz vezet­nek. A gazdasági problémák, az életszin- vonal-gondok, az egyre nehezedő életkörül­mények következteben ma is egyre többen keresnek bűnbakot maguk kórül. De ami talán a mai fejlődési zavarok közül a leg­fontosabb, az a társadalmi mobilitásnak az utóbbi években történt nagyon erős lefékeződése. Az a jelenseg, hogy a társa­dalom legfelső és legalsó rétegeiben mind­annyiunk számára egyre inkább érzékelhe­tően - egyre erősebb a bezárkózás, a beza- ródás, egy "kasztosodás" jött létre, amely nemcsak ezekben a bezárt rétegekben, hanem a társadalom nagy tömegeiben is a nagyon erős bezártság érzését kelti. Azt az érzést, hogy miközben kitörni vágy­nak a saját helyzetükből, ez a kitörési vagy azonnal párosul a teljes tehetetlenség, a lehetetlenüles érzésével. EbbÓl valamilyen módon - hiszen ma nagy tömegek erősen frusztráltak - levezetést keresnek. Sajnos nem vagyunk toleránsak. Erőszakosak, türelmetlenek vagyunk, s ebben a légkör­ben meglehetősen természetes módón, minden érzelem fölerősödik. Minden ne­gativ viszonyulás kiéleződik - igy a zsidó­sággal szembeni érzelmek is. f Én a mai zsidókérdés igazi nagy kérdésé­nek az asszimiláció ügyét tartom. Azt a dilemmát, amiről, sajnos, nagyon kevés szó esik, pedig sokat kene beszélni róla. Hogy milyen asszimilációra van lehetőség, es milyen értelmes asszimilációs metódusok­ra van ma mód Magyarországon. A sajat zsidósága, a saját zsidó származás sok embernek olyasfajta gyötrelem, mint ami­kor - bocsánat, ha tál lírai a hasonlat - mint amikor a magzat mar elszakadni kivan az anyjától, de meg odaköti a köldökzsinór. A saját zsidótudat megtartása vagy elvesztése azt hiszem, hogy nagyon sokak számára ilyen tipusü dilemma. A zsidóiden­titás megtartása, vagy az asszimiláció bármilyen válfaja alapvetően és elsődlegesen a demokrácia kérdése. Én úgy gondolom, hogy a zsidókérdés ma Magyarországon a demokrácia, az emberi szabadság kér­dése. Annak a kérdése, hogy mindenki vá­laszthassa a maga útját. Mert a zsidókér­désnek ez az igazi megoldása. (folytatjuk) SOBEL OVERSEAS C0RP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 : Vámmentes küldemények Műszaki cikkek • Kocsik •Csemegecsomag Televíziók • Háztartási gépek stb. Ismét kaphatók az IKK ANAL PÉNZKÜLDES FORDULJON IRODÁNKHOZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents