Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-07-23 / 29. szám

G. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 23. 1987. HIMLER MÁRTON ÉS A MAGYAR NÜRNBERG Amikor 1945 október véjjén a Zeneaka­démiát "az igazságszolgáltatás templo­mává" avatta a napokban elhunyt kiváló jogász, dr. Major Ákos, a Budapesti Nep- biróság, majd a Népbirőságok Országos Tanácsa elnöke, előtte vádlottként Horthy- Magyarország egyik legismertebb politi­kusa állt: Bárdossy László Az ő nepbiró- sági tárgyalásával kezdődtek az úgyneve­zett főbűnös perek. Joggal támadt fel már akkor is a kérdés: miért, hogyan kerül­tek ó és társai Magyarországra? Az ismert történelmi okok mellett mi játszott köz­re abban, hogy például az ország háború­ba sodródásáért felelős volt magyar ki­rályi miniszterelnök a koalíciós partok delegáltjaiból alakult népbiróság előtt felelt tetteiért? A magyar háborús és nepellenes fó'bünö- sÖk legtöbbje nyugatra menekült. Elfo­gásukban döntő szerepet Martin Himler, továbbá Grainville és George Kovách magyar származású amerikai tisztek játszottak. Ok vettek részt a kihallgatásokon, ők működtek közre hazaszállításukban is. Az elfogott háborús bűnösöket az ameri­kaiak a bajorországi Oberurselben és más kihallgató központjaikban fogták vallató- ra. A kihallgatási jegyzőkönyvek egyikét- másikát a magyar hatóságoknak is átad­ták. Ennél azonban fontosabb, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselői támogatták a magyar kormány kérését, amely arra irányult, hogy a kül­földön elfogott gyanúsítottakat szállít­sák Magyarországra. A kiadatási kérelmeknek a nagyhatal­mak kezdetben eleget tettek, 1946. au­gusztus elejéig 312 háborús bűnöst adtak át a magyar hatóságoknak, a politikai rendészeti osztály munkatársainak. Sőt, tudunk arról is, hogy 1946. január közepéig 250 olyan személyt is átadtak, akiket a magyar kormány nem is kert ki. Key altábornagy - a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselője Magyaror­szágon - Szálasiék hazahozatalakor, 1945. október 3-án közölte, hogy hamarosan további 546 bűnöst adnak át. Vajon, mi­vel magyarázható az amerikai hatóságok készségé? Azzal, hogy tisztjeik ragasz­kodtak az egykori szülőföldhöz? Vagy azzal, hogy Martin Himler 47 rokonát pusztították el Auschwitzban? Nem sokkal Himler memoárjának - az így néztek ki a magyar nemzet sír­ásói. A magyar háborús bűnösök ameri­kaiak előtt tett vallomásainak hiteles szövege - megjelenése után ' két szélső- jobboldali zsurnaliszta, az 1956-os ese­mények alatt nyugatra szökött két eli­téit pamfletét adott ki, Vádló bitófák címmel. A háborús bűnösöknek kívántak tisztelegni, akik "eletüket áldozták a szabad Magyarország és szabad Europa nagy gondolatáért". Himler dokumentu­mait hamisításoknak minősítették, a szer­zőről pedig leszögeztek, hogy "a magyar­ság soha nem felejti el azokat a férfiakat, akiket egy, a moszkvai bolsevizmussal szövetkezett és amerikai egyenruhát viselő megbízott, minden emberi jogot megcsufoló módon juttatott vesztőhely­re". Fiala Ferenc és szerzőtársa elemzé­se más hangszerelésben, persze, igaz: az antifasiszta nagyhatalmak a hideghábo­rús légkor eluralkodását megelőzően - a háború alatt kialakult együttműködé­süknek megfelelően - teljes támogatá­sukról biztosították azokat a népeket, amelyek célul tűzték ki a fasiszta marad­Himler Márton kérdéseket intéz a fogolytáborban Vájná Gáborhoz. ványok felszámolását. Ez a gyakorlatban pedi^ azzal járt, hogy ha a nürnbergi tár­gyalásokon nem tartottak igényt a kikért "nemzetvesztŐkre", akkor lehetőleg minél gyorsabban átadták Őket a kikérő ország­nak. Himler memoárjában megelevenedik a második világháború számos magyar- országi részlete. Megmutatkozik a poli­tikusok igazi arculata, akik hatalomból elűzetven, a jövőtől félve, vitatkoztak kihallgatójukkal azon, hogy miért nem kívánnak szülőhazájukban bíróság elé állni. Félelmük érthető, ez azonban nem mentheti fel Őket a bűneik alól. Az arr^e- rikaiak Őrizetében lévő magyar államfér­fiak - Antal István, Bárdossy László, End­re László, Hellebronth Vilmos, Imrédy Béla, Jaross Andor Kunder Antal, Szálasi Ferenc, Zöldy Márton és társaik - kihall­gatásai közül kiemelest érdemel Himler és Imrédy vitaja, amely igy zajlott le: "Himler: A magyar kormány Ónt cinkos­társaival együtt kikérte, hogy felelősség­re vonják mindannyiukat azokért a tomeg­Volántourist Hungary INFORMÁCIÓ ES MEGRENDELÉS Magyarország BUDAPEST IX. Vaskapu u 16. Telefon: 334-783 Telex: 22-5639 FERIHEGYI REPÜLŐTÉR Telefon: 342-540 Telex: 22-7452 A BALATONNÁL (május 15-től szeptember 15-ig) SIÓFOK, HOTEL HUNGÁRIA Telefon: 10-677 RENT A CAR Credit Cards Accepted: American Express Carte Blanche Diners Europcar Eurocard Tilden Bankamericard National Master Charge gyilkosságokért, amelyeket elkövettek. Hajlandók hazamenni es bíróság elé áll­ni? Imrédy: Nem ismerem el a jelenlegi kormányt, de hajlandó vagyok a Nurnberg- ben székelő szövetséges bíróság elé áll­ni. I v> it Himler: Nem érzi On magyar koteles- segenek, hogy alkalmat adjon a nemzet7 nek az Ítélkezésre, amellyel igazolhatná a történelemnek és a világnak, hogy nem a nemzet bűnös, hanem egyének, akiket megbüntettek a gonosztettekert? Imrédy: Nem hiszem, hogy ez köteles­ségem lenne, vagy ezzel valamit használ­nék. Himler: Szóval a bársonyszékét, a magyar nemességet élvezte, de nem akar eset­leg meghalni azért, hogy a nemzet a be­csületet helyreállítsa, és a világ előtt igazolhassa, hogy a bűnök elkövetőit fe­lelősségre vonta? Imrédy: Nem érzem ennek szükséges­ségét..." Himler Márton - írjuk le bátran - zsidó volt és antifasiszta. Abban a munkakör­ben, amelyben szolgálatot teljesített, származása csak fokozta elkötelezett­ségét. Szalasi és társai nem azért nyerték el méltó büntetésüket, mert ő es társai hallgatták ki Őket. A második világhábo­rút követő magyar politikai bíráskodás során kivégzett feleló's politikusok nem törvénytelenségek áldozatai lettek. Épp fordítva, ók áldozták fel a magyar népet. Az egymillió sírkereszthez nem a kihall­gatóknak, a népügyészeknek és a népbi- ráknak volt közük. Magyarországon 1945. február 3-a es 1950. április 1-je között - amig a népbi- ráskodás első periódusa tartott - jogerő­sen 26,997 személyt marasztaltak el. A nepbiróságok nem tették magukévá a szélsőséges álláspontokat, sót ítélke­zési gyakorlatuk messze enyhébb volt a( korabeli európai népbiróságokfenál. Más­részt a "Magyar nép nevében!" kihirdetett ítéletek tükrözték azt a vágyat ^s, hogy a magyarság - felszámolva a múlt káros örökségét, uj útra terve, vállalva a vesztes ország pozícióját - az antifasiszta tábor részévé kivan válni. Ehhez az antifasisz­ta nagyhatalmak megadták a segítséget, köztük a Himlerék és társaik is... dr. Zinner Tibor Anyámról Cigányvájta nyárfatekenóben Kenyértésztát dagasztott anyám, Fehérbabos, piros fejkendőben, Nem úgy, mint a nótában dalolják, Nem fehér fejkendő fogta le Dús, fekete haját a homlokán. Munka közben, fáradtan is szép volt Természetes egyszerűségében, Olyan szép, mint hamvas virágszirom Es sugárzott belőle a szeretet, Amely többet ér a legdrágább kincsnél, Amit felejteni soha nem lphet. De azóta sok esztendő múlt el, Ha élne, a fehérbabos, piros fejkendo Megfakult volna már Ősz haján Es megkopott volna a nyárfatekenő, Melyben a kenyerek ezrei keltek volna meg, Szorgos keze nyomán, hosszú élete során, Ha nem kellett volna távoznia oly korán, Hogy már teste sincs, csak lelke van, Több, mint egy fél évszázad után. Takács Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents