Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-12-10 / 46. szám

6. Thursday, Dec. 10. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO SZILÁGYI JÁNOS w r n HBZITfllllTO A sors nem egyformán méri a jussot. Kinek több jut a jóból, kinek kevesebb. En az utóbbiak közé tartoztam. Gyönge ifjúságomban keveselltem az iskolát, utána néztem, hol lehet fillért, pengét keresni. Nem az én hibám, hogy inkább csak fillé­reket találtam. I l| l Tizennégyt esztendős koromtol sok min­dent próbáltam. Voltam kereskedöinas, csodáltam a bundás hölgyeket és esöben-hóban szállítottam harisnyáikat. Boldogítottam egy nagy pénzintézetet is, ahol százezreket láttam magam előtt, s fizetésem boritékában csak egy húszpengós zörgott egymagában. Voltam futár egy villanyüzletben, szaladj-ide gyerek egy autógyárban, s életemben egyszer , egyetlen egyszer, voltam házitanitó is. Egy ilyen házitanitó már az urak köze tartozott. Tó'bbnyire kopott emberek vol­tak a házitanitók, kiült térdű, fényes fene­kű nadrágban jártak, könyökükön folt ék­telenkedett, de a szegénységet tisztesség­gel viselték. Urak voltak, s ennek is szólí­tották őket. Persze, ha munkájuk ellen kifogás esett, szélnek engedni őket nem volt nehéz. Megkapták az obsitot, s néz­hettek másik tanítvány után. Én abban különböztem az említett házi- tanitoktol, hogy nadrágom nem volt hosszú, hanem olyan fél-rövid. Elnyüttségben azon­ban ez a nadrág is jelezte, hogy viselése a házitanitók céhéhez tartozik. De mar urnák szólitottak, s én tizenöt évem tel­jes büszkeségével viseltem az előlegezett rangot. A gyerek, akit tanítanom kellett a világ­mindenség titkaira, egy esernyéboltos fia volt. Nyolc-kilenc éves fiúcska, akit azon­ban kevéssé érdekeltek a matematika s a történelem rejtelmei. Inkább kibámész­kodott az ablakon és az orrát piszkálta. De hat az élet gyakran teremt olyan hely­zetet, amikor az egyénnek alkalmazkodnia kell az adottságokhoz. Az én türelmem is végtelen volt, bár úgy tűnt fel, hogy végtelenek azok az órák is, amelyeket tanítványommal együtt töltöttünk a kerek ebédlőasztal mellett. Az első nap rendben eltelt. A nagymama meg szőlőt is behozott nekem, ékképp akarván befurakodni kegyeimbe. A gyerek unottan kavarni kezdte az uzsonnakávet, majszolgatni a szalámis kenyeret. Én föl­álltam, ajánlottam magam, s röpültem le a lépcsőn. A második nap azonban baj történt. A gyerek egyszerre csak fölállt, behozott a másik szobából egy zöldfedelü könyvet. Eyigem majd a hideg rázott. A könyv fede­lén ismeretlen ákom-bákomok voltak, és en röpke pillanatok alatt rájöttem, hogy ez héber nyelvű hittankönyv. A fiú felnyitotta egyhelyütt a könyvet, s rábökött a szövegre:-Tessék, ez van föladva. Velem egyszeriben keringeni kezdett az ebédlő. A kredenc, ahol színes porcelá­nok is álltak, valahogy az ég felé fordult, a csillár himbálózni kezdett, s en görcsö­sen szorongattam a szék karját, nehogy engem is felrepitsen a végtelen űrbe az ijedelem. Most mi lesz? Eláruljam-e, hogy a héber szövegből egy árva kukkot sem értek? A pénzecske nagyon kellett. Ha nem tudok héberül, talán kiadják az utamat is. Megtanulni meg most, de holnapra is, aligha lehet. Lesz, ami lesz. Osszeszori- tottam a fogazatomat, aztán merészen mondtam:-Hát lassúk, mi van föladva? A gyerek rámutatott:-Itt, ez az ima. En kérdeztem:-S tudod már?-Még nem.-Hat akkor meg minek adod ide - ripa- kodtam rá. - Majd ha megtanultad, majd ha tudod, akkor kihallgatlak. A gyerek szófogadoan visszavette a köny­vet. Fellélegeztem. Másnap dobogó szívvel ültem neki a taní­tásnak. A didaktika történetében tálán ez .volt az első eset, amikor a tanár jobban izgult, mint a tanítvány. S a gyerek megint hozta a rettegett zöld fedelű könyvet.-Itt van. Megtanultam.-No, akkor mondd föl! / A gyerek elkezdte. Máig sem tudom, milyen titokzatos szavakat rebegett, de ő biztosan tudta. Aztán egyszer csak meg­akadt a titokzatos szavak mormolásában, s az istennek se tudta folytatni. Most mit csináljak? Segítenem kellene, de nem tudok. J'íagyhirtelen a gyerek kezé­be nyomtam a könyvet.-Látod, még nem tudod! Ezt még tanul­nod kell, úgy, hogy hiba nélkül felmondhasd. A gyerek engedelmesen megint kezébe vette a könyvet, s mondta:-Jo, majd még tanulni fogom. Az eset megismétlődött másnap, harmad­nap is. Végre a negyedik napon hibátlanul ment az egész. Akkora kő esett le a szi­vemről, amekkora agyonsújtott volna egy miniszterelnököt is. A tanítás még jó néhány hónapon át folyt. Amikor afféle héber szöveg került sorra, mindig a jól bevált módszert alkalmaztam. Nem is vett észre senki semmit az egész­ből, s amikor a bizonyitványosztás volt, kiderült, hogy a gyerek hittanból jelest kapott. Az _ asszony, a gyerek anyja, ezt nekem külön is megköszönte, mondván:-Igazán úgy örülök, hogy hittanból Gyuri­ka jelest kapott. Látszik, hogy ön e tárgy­ból is lelkiismerettel foglalkozott vele. Én csak elpirulni tudtam, válaszolni nem. E régi esetnel en is jelest kaptam - szí­nes zkedésböl. Azóta azonban ez utóbbi tantárgyból rendre csak bukdácsolok. WASHINGTON,D.C. Ellenőrzők kilenc bank működését függesztették fel dec. 4-én. Ez volt a legtöbb bankbezárás egyet­len napon. . • WASHINGTON,D.C. A kormány hivatalos jelentése szerint a munkanélküliek száma 5.9 százalékra csökkent. Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 közel a Queens Blvd-hoz az R és GG Rendel: minden nap, földalattival előzetes bejelentés alapján Foghúzások * Tömések • Koronák-Hidak Gyökérkezelés (Root canal) * Protézisek Modern kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT elfogad Lc8«l$ii70MM)en • Koncárnál Ajándékaaté Szolgálaton kérésztől ajándékozhatja meg rokonait, ismerőseit gépkocsival. Részletes tájékoztatónkat ás árjegyzékünket kívánságára megküldjük, valamennyi általunk árusított gépkocsitípusról. Konsumex Ajándékautó Szolgálat Budapest VL, Népköztársaság útja 17. 1371 Telez: 225151.225152 TeU 530-511

Next

/
Thumbnails
Contents