Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-11-19 / 43. szám
Thursday, November 19. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Külföldi vagyonok Magyarországon Ha vásárolni nem is, tartós használatba venni mär nem lehetetlen külföldiek szamara magyarországi ingatlant. Noha a lehetőségek korántsem korlátlanok, már csak azért is érdemes megnézni, hogyan lehet külföldieknek hazai ingatlanhoz jutni, és jelenleg mekkorák az igy szerzett vagyonok, mert különféle mendemondák járják. Megkértük dr. Antal Imrét, a Pénzintézeti Központ főosztályvezetőjét, tájékoztasson e kérdésekről.-E vagyonok zöme ingatlan, s csak kisebb része forintkövetelés, illetve devizaszámla - mondta. - Az ingatlanok Örökléssel kerülnek külföldi állampolgárok tulajdonába, hiszen a jelenlegi rendelkezések szerint csak az a külföldi vehet ingatlant nálunk, aki le is telepszik^ és a lakhatását kívánja megoldani ezen a módón.-Aki nem akar letelepedni, az semmilyen körülmények kozott nem vásárolhat ingatlant?-1974-ig szabadon tehette, persze engedély akkor is kellett hozzá, de ezt minden további nélkül megadták. Csakhogy ez, különösen a fővárosban és a kiemelt üdülőhelyeken erősen felverte az árakat, és sok visszaélésre is alkalmat adott, az üdü- lőtulajdonosok hirdették például a villájukat külföldi lapokban, igy akartak valutához jutni. 1974 óta tehát ingatlant csak egészen kivételes esetben vásárolhat külföldi állampolgár, csakis akkor, ha a magyar állam erdekei is ügy kívánják. Egyébként - idén július óta - legfeljebb 30 évre, tartós használatra kaphatnak lakást, üdülőt.-Kik az említett kivételek?-Általában olyan művészek, Írók, akik magyar származásúak, vagy különleges magyar kapcsolataik vannak. Hogy néhány példát mondjak, Vasarelynek, Lamberto Gardellinek van ingatlana Magyarországon. 1974 óta talán ha 25-28 külföldi kapott engedélyt ilyen vásárlásra.-Egyébként hány külföldinek van ingatlana Magyarországon?-Körülbelül negyvenezernek, negy-öt- milliárd forint értékben. Az Örökségek jo része csak házrész, amit rendszerint a belföldi örököstársaknak ajándékoznak vagy eladják nekik - a pénzzel inkább tudnak mit kezdeni, ha Magyarorszagra jönnek. Érdekes módon az utóbbi években kezd nőni az alapítványok száma, sokan kulturális, egészségügyi, egyházi célokra ajánlják fel ily módon szerzett pénzüket.-Mire van lehetősege annak, aki megtartja az Örökségét?-Ha kijelölte a vagyonkezelőt, gyakorlatilag mindazt megteheti az ingatlannal, amire engedélyt kap. Természetesen külföldinek Ö sem adhatja el, csak magyarnak, de bérbeadhatja, komfortosithatja, és igy tovább.-Miért kell ehhez engedély?-Az engedélyezésnél csak azt vizsgáljuk, nincs-e valami tiltott jogügylet a dologban. Például, ha a valóságban egymillió forintot érő házát 400 ezerért akarja valaki eladni, feltételezhető, hogy az árkülönbözetet másképp, például devizában kérte a vevő, ami ugye nem szabályos.-Mekkora az érdeklődés a tartós használatba vétel iránt?-Nagy, mind a külföldi vevők, mind az olyan hazai cégek körében, amelyek az ilyen ingatlanok használatba adásával (folytatás a 6. oldalon) Soros György a Megkíséreljük a problémát a lehető legegyszerűbben kifejezni; az USA többet fogyaszt, mint amennyit megtermel, mig Japan többet termel, mint amennyit fogyaszt. Innen ered a hiány mind a kereskedelmi, mind a fizetési mérlegben. Hangsúlyozni kívánom, hogy az egyensúlyhiányokat nem kell fölszámolni. A nemzetközi gazdasági rendszer elég rugalmas, hogy összeegyeztesse a tőkeáramlást a gazdasági hatalom átadásával. Problémákat a változás hevessége és az átmenet gyorsasága okoz. Vajon miért tűrjük el, hogy gazdasági helyzetünk példátlan ütemben romoljon? A válasz kínosan egyszerű: föladtuk gazdasági túlsúlyunkat, hogy megszerezzük a katonait. Kölcsönöket vettünk fel külföldön a fegyverkezés finanszírozására. Az USA folyószámlája, amely a kereskedelmi mérleget tükrözi, 1980-1986 között 155 milliárd dollárral csökkent, ugyanakkor a honvédelmi költségvetés 138 milliárd dollárral nőtt. Ez a politika roppant rövidlátó. Sok birodalom tartotta fenn katonai fölényét sarcolás révén, de a történelem folyamán még egyetlen nagyhatalomnak sem sikerült fenntartania pozícióját azáltal, hog> kölcsönöket vett fel szövetségeseitől. Ahogy romlik gazdasági helyzetünk, ügy leszünk kénytelenek csökkenteni katonai kiadásainkat, akár tetszik, akár nem. Minél hamarabb szembenézünk ezzel a problémával, annál jobb. így vagy úgy, de föl kell számolnunk vagy drasztikusan csokken- tenünk kell költségvetési hiányunkat, mégpedig most, s nem a távoli jövőben. S gondosan mérlegelnünk kell, milyen szerepe legyen ebben katonai költségvetésünknek. Katonai terveinket arra alapoztak, hogy a szabad világot meg kell védeni a kommunizmustól. Ez a politika teljesen elavult. A Szovjetunió akut gazdasági válságon megy át, amelyet politikai rendszerének merevsége idéz elő és amelyet fölgyorsít a katonai kiadások prioritása. Bizonyos tekintetben a két szuperhatalom ugyanabban a gazdasági kórban szenved: katonailag túlköltekeznek. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönösen meg tudja semmisíteni egymást. Következésképpen a fegyverkezes csökkentésének is kölcsönösnek kell lennie, a katonai egyensúlyt fenn kell tartani. Szerencsére Gorbacsov ebben az irányban kivan haladni. Ha a két ország egyidejűleg és arányosan csökkenteni tudná_ katonai kiadásait, mindkettő jól járna, es biztonságosabbá válna az élet a Földön. (Mi történne a világgazdasággal, és saját gazdaságunkkal, ha sikerülne drasztikusan csökkenteni katonai költsegvetesün- ket? Más keresleti forrásoknak kellene átvenniük a helyet, végre felélénkülhetne az ipari beruházás, ami ösztönözné az alacsonyabb kamatlábak és a hazai termékek iránti kereslet együttes hatása. Ami Európát illeti, ha a jelenleg tárgyalás alatt álló rakéta-szerződéseket tető alá hoznák, az európai országoknak növelniük kellene a hagyományos fegyverekre fordított kiadásaikat. Esetleg Gorbacsov fölajánlja a Varsói Szerződés országai katonai erejének csökkentését. Akár igy, akár úgy, az európai gazdaság ösztönzést nyerne. , Japán felemelkedesét nem feltétlenül kell az USA hanyatlásának kisérnie. Lehetne olyan nemzetközi gazdasági rendszevilághelyzetről runk, amely nem két, hanem három gazdasági szuperhatalmon alapul: az Egyesült Államokon, Japánon és (Nyugat)-Európán, kiváltképp, ha Nagy-Britannia csatlakozna az Európai Pénzügyi Rendszerhez. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen új rendszer működőképes legyen, az USA-nak tárgyalások utján mélyreható reformokat kellene elérnie. Jelenlegi rendszerünk a dolláron alapul, ezt tekintjük nemzetközi valutának. A változó körülmények kö'zott ez teljességgel elégtelen. Valódi sokvalutás rendszert kell kifejlesztenünk, s ahhoz, hogy működjék, valóságos nemzetközi központi bankra lenne szükség. Ez az intézmény központi szerepet tölthetne be a fejlődő világ adósságproblémájának megoldásában. Főként batin- Amerikának van szüksége olyan széles látókörű tervekre, amilyen a Marshall- terv volt; ám az USA egymagában többé már nem engedhet meg magának egy ilyen programot. A segélynek nemzetközivé kell válnia, s Japánnak kimagasló szerepet kell vinnie benne. A segélyt egy nemzetközi szervnek kell kezelnie, máskülönben Japán oly mértékű befolyásra tenne szert Latin-Amerikában, amelyet sem az USA, sem az európai országok nem fogadnának el. Egy nemzetközi központi bank létesítése nyilvánvalóan korlátozná minden ország szuverenitását. Fölöttébb valószínű, hogy csakis egy pénzügyi válság bírná rá a világ országait, hogy föladják szuverén jogaik egy részét. A történelem azt bizonyítja, hogy a központi bankintéz- menyek fejlődésében minden lépést válság előzött meg. Erős vezetésre lenne szükség ahhoz, hogy rövidre zárjuk ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok szerencsére még mindig abban a helyzetben van, hogy biztosítja az ilyen vezetést. A második világháború vege óta mindenkor az USA volt a pénzügyi rendszer sarokköve. Ha szponzorálná egy nemzetközi bank létesítését, megerősíthetné vezető helyzetét egy olyan időszakban, amikor láthatóan annak elvesztésére van kárhoztatva. (The New York Review of Books, 1987. augusztus 13.) SOBEl OVERSEAS Cm. IKKA ORSZÁGOS Fóüsrmsú ■ 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (2ÍS) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Hzatartasi gepek Ismét kaphatók az Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz
