Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-11-19 / 43. szám

6. Thursday, November 19. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO KÜLFÖLDI VAGYONOK MAGYARORSZÁGON (folytatás az 5. oldalról) szeretnének foglalkozni. Eddig 12 cég pályázott, de engedélye még egyiknek sincs, ideértve több pénzintézet részvéte­lével létrehozott Immobilia Rt-t, amely egyelőre csak egy miniszteri felhatalma­zással jár a többiek előtt, és csak előszer­ződéseket köthet. A legtöbb külföldi a skandináv államokból, az USA-böl, Kana­dából, Ausztráliából érdeklődik.-Ha egy magyar állampolgár fel akarja ajánlani az ingatlanát ilyen célokra^ per­sze jogosítvánnyal rendelkező cegnek, megteheti?-Csak ha el is adja neki, ugyanis ezek a cégek csak a saját tulajdonukban - il­letve állami tulajdon esetén az ö kezelé­sükben - lévő ingatlant adhatják külföldi­nek használatba, bérelt ingatlant nem. Egyébként a használati dijat ok sem kon­vertibilis valutában kapják meg, hanem forintban.-Mibe kerül a külföldinek harminc évre egy ingatlan?-Egy 70 négyzetméteres lakas - az Im­mobilia árai szerint - körülbelül 50 ezer dollárba.-Hogyan kell adóznia (a külföldinek a magyarországi vagyona után?-Ha jövedelemről van szó, a keletke­zés helyén, tehát nálunk kellett eddig is jövedelemadót fizetnie. így lesz ez a személyi jövedelemadóval is (például bérleti dij, munkajövedelem után). Az ingatlanokra szintén a hazai szabályok érvényesek, ugyanúgy kell házadót fizet­ni, mint a magyar tulajdonosoknak.-Milyen összeg lehet a külföldiek hazai deviza-, illetve forintszámláján?-A devizaszámla összegét nem tudom, azt nem mi tartjuk nyilván, a forintszám­lákon 600-800 millió forint lehet.-Kamatozik-e a forintszámla?-Nem. Ügyfeleink szeretnék, ha kamatoz­na, de ez tulajdonképpen letét, a letét pedig nem kamatozik. Persze az is igaz, hogy mégis számla jellegű letétről van szó, a kamatozás kérdése napirenden van.-Honnan kerül a pénz a forintszámlák­ra? ,-Általában örökségből, ingatlan eladásá­ból, más magyarországi eladásokból, bér­leti dijakból származik, de lehet bármi más apróbb tétel, például, ha valakit le­csuknak Magyarországon, a bört’ónkeres- ménye a forintszámlájára kerül, és ha van egyezményünk az illető államával, akkor ezt át is utaljuk - az adott ország pénznemében. Molnár Erzsébet Most már vehet 5-től 30 éves használatra Lakást vagy házat Magyarországon anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hívja a magyarországi eladási szerv USA képviselőjét részletes információért Retur Realty Corp. 350 Fifth Ave. Suite 5620 NEW YORKjN.Y. 10118 Tel: (212) 695-2245, este: (718) 793-7093 SENKI SEM PRÓFÉTA SAJÁT HAZÁJÁBAN V. INTERJÚ SZILÁRD LEÓ ÉLETRAJZÍRÓJÁVAL Az egyik legnagyobb politikai gesztusa az volt, hogy mindent megtett az általa felfedezett láncreakció* titokban tartásáért. Felismerte, ha Hitler hozzájut az atombom­bához, elfoglalja az egész világot. Es meg­próbálta tudóstársait is rábeszélni saját munkájuk cenzúrázására. Először még óvatosabb volt. Azt gondolta, tud ugyan a láncreakcióról, de nem említi meg írás­ban. Rá akarta venni a többi tudóst, hogy idevonatkozó eredményeiket gyűjtsék egyet­len közös szabadalomcsokorba. Ezt javasolta Amaldinak és Ferminek 1935-ben és 36-ban. Úgy gondolta, ezek a szabadalmak nem lehetnek egyetlen sze­mély tulajdonában, csak az összes tudósé­ban, akik együttesen döntik el, mi lesz felfedezéseik sorsa. A 40-es evekben bajba is keveredett amiatt, hogy úgy vélte, a láncreakciót kifejlesztő tudósoknak tudniuk kell munkájuk felhasználásáról. De már a 30-as evekben is a tudósok beleszólása mellett érvéit, és külön intézmény létre­hozását javasolta erre a célra. A következő politikai tette az volt, hogy elment Angliából. Azt mondta, egy évvel a háború kitörése előtt akar elmenni, és mint kiderült, 11 hónappal később csaku­gyan kitört a világháború. Amikor megértet­te, hogy’ az uránium az az elem, amivel a láncreakciót létre lehet hozni, megpró­bálta kikutatni, hogyan zajlik le a folyamat, mégpedig Fermivel, Zinnel ,és másokkal közösen. De a bombagyártás gyakorlati lehetőségével együtt azt is azonnal felis­merte, hogy az uránium döntő fontossága miatt a németek el fogják foglalni a cseh­országi uránbányákat, azután Belgiumot, amely a legnagyobb uránforrás Fölött ren­delkezett Belga Kongóban. Ekkor elment Einsteinhez, hogy figyelmeztessék a bel­gákat közösen erre. Ez 1939 júliusában, New Yorkban volt. t A második találkozásukkor azonban Szi­lard már azt mondta, talán jobb lenpe fi­gyelmeztetni az amerikai elnököt. És et­től kezdve egészen haláláig, Szilárd politi­kai tevékenysége abból állt, hogy sorozat­ban gyártotta az elgondolásokat, amelye­ket szerinte a politikusoknak végre kelle­ne hajtaniuk. Ebben az értelemben mély­ségesen politikus volt. Kicsit naiv, de talán , mégis hasznos elgondolások voltak ezek. Egy magántalálkozásukon 1960-ban, New Yorkban sikerült N.Sz. Hruscsovot ráven­nie, (hogy kiépítsék a Moszkva-Washington forrodrótot. Úgy gondolta, ha nézeteit a politikusok elé terjeszti, és ezek helye­sek, a politikusok is fel fogják ismerni, hogy ezt az irányt kell követniük. Talán érdemes hangsúlyozni, hogy Szilárd a később detente-nak nevezett álláspon­ton volt: a nagyhatalmak közötti kapcsolat szorosabbá tételén munkálkodott, még ha ezek akkoriban nem is rendelkeztek a mai nagyhatalmi eszközökkel. És, ahogy en látom, Szilárd szerette volna a két állam vezetőit tárgyalóasztalhoz ültetni és szerző­déseket, ( foként katonai^ szerződéseket íratni alá velük, mindenekelőtt az atombom­bával kapcsolatban. Igen, 1944-ben már javasolta az atomener­gia nemzetközi ellenőrzését. Tehát bőven a, bomba elkészítése előtt. Nyolc hónappal később készült el a bom­ba, és 8 már elkezdett harcolni ellene. Ez volt az első későbbi nagyszámú javasla­ta közül. 1945-ben négy konkrét lépést is tett, hogy meggátolja Japán bombázását. Azt mondta, hogy ok Németországgal ver­senyeztek, és Németországnak nincs bom­bája, veresége küszöbön áll, nem szabad tehát a bombát felhasználni a japán civil lakosság ellen. Ehelyett, ha már kifejlesz­tették a fegyvert, nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezniük, hogy senki se használ­hassa. A nemzetközi ellenőrzésen az akkori nagyhatalmak ellenőrzését értette: a Szov­jetünkét, Angliáét, Franciaországét és az Egyesült Államokét. Einsteint rábeszél­te, hogy írjon újabb levelet Roosevelt elnöknek. Roosevelt elnök azonban meghalt, mielőtt még Einstein elmehetett volna hozzá. Akkor megpróbált Szilárd bejutni Truman elnökhöz, de egy államtitkárhoz, James Burnshoz küldték, aki tökéletesen félreértette a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó javaslatát. Fel akarták használ­ni a bombát, hogy az oroszokat befolyásol­ják Kelet-Európábán. Ezután sikerrel igye­kezett hatni a Franck-jelentés megírására, amelyben James Franck és néhány más hires fizikus javasolta, hogy a bomba csak demonstráció legyen; ne legyen szabad felhasználni a civil lakosság ellen. A Franck- jelentést azonban elutasította a Manhattan­projekt vezetősége. Végül két héttel az­előtt, hogy a bombát kipróbálták, 1945. július 1-én, Szilárd petíciót körözött a Manhattan-projekt tudósai között, amely­ben felkérte őket, támogassák a kormány­nak tett javaslatot: a bombát csak demon­strálni szabad, bevetni nem. De a petíció nem érte el Truman elnököt a határozat meghozatala előtt. Ezután Szilárd kijelen­tette, hogy szakit az atomenergiával és csak a fegyverek ellenőrzésén fog munkál­kodni. 1947-ben javasolta, hogy Truman és Sztálin mondjon évente egyszer rádió­beszédet a másik ország számára, amit végül Gorbacsov és Reagan tett meg 1986 januárjában. 1947-ben kezdte szorgalmazni a tudósox közötti találkozásokat, olyan tudósokét, akik az atomenergia ellenőrzésére vonat­kozó speciális ismeretekkel és felelősség­gel rendelkeztek. De ez a State Depart­ment ellenállásába ütközött, mert ekkor már megkezdődött a hidegháború. Voltak nehézségei a McCarthy-korszak- ban? Igen voltak. Reszt akart venni egy pári­zsi konferencián, miután nyílt levelet irt Sztálinnak arról, hogy az országok vezetői­nek szabadabban kellene egymással tár­gyalniuk. Megtagadták tőle a kiutazási vízumot. Ez minden? Eddig csak erre találtam bizonyítékot. En viszont láttam dokumentumokat, amelyek szerint a titkos rendőrség is kő­vette. Ez a háború alatt volt. Igen, és utána is. Gyanúsították először is, mert nagyon nyíltan közölte nézeteit, és szembeszegült Groves tábornokkal, a Manhattan-projekt vezetőjével, aki szerint minden munkát külön-klilön, elszigetelten kell végezni. Szilárd azt vallotta, hogy a tudósokat nem szabad elkülöníteni, nekik kifejezetten meg kell osztaniuk egymással gondolatai­kat. Ezért gyanúsnak találták. (folytatjuk) NEW YORK, N.Y. A japánok csökkentették a kormánykötvények vásárlását. Ennek nagy jelentősége lehet a nemzetközi pénz­piacra.

Next

/
Thumbnails
Contents