Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-09-17 / 34. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 17. 1987. PROF. HARVEY WASSERMAN AZ AMERIKAI NÉP TÖRTÉNETE □ □ □ □ □ □ o □ A POLGARHABORUTOL, MOSTANÁIG □ VI. t A múlt század nyolcvanas éveinek ele- jen már Rockefeller birtokában volt az amerikai olajfinomítók 80%-a. Az ebből származó roppant haszon lehetővé tette részére, hogy kenye-kedve szerint vásá­roljon vasutakat, ércbányákat, hajóválla­latokat, olajvezetékeket (pipelines) és ... állami kormányokat eppen úgy, mint szenátorokat a kongresszusban. t Feltételezhetóleg a Rockefellerek ál­tal alapított Standard Oil Company volt akkor a világ leghatalmasabb gazdasági szervezete. Ezenkívül Carnegie acélbiro­dalma, a Mellon Bankok, James Duke Ameri­can Tobacco vállalata, a Swift & Armour húsüzemek, Gould & Hill vasútvonalai ural­ták az amerikai gazdasági világot. Hatal­muk jóformán korlátlan volt. A nyugati parton négy vasúti mágnás volt a gazdasági világ ura: Leland Stanford, Collis Huntington, Mark Hopkins és Char­les Crocker. Stanford a hatvanas években California kormányzója volt és Ő adta meg a különleges működési engedélyt a Central Pacific vállalatnak azon a vidéken. 1870- ben egyezményt kötött a Gould birtokában lévő Southern Pacific vasúttal. Ezáltal minden Californiába vezető vasútvonal Leland és társai ellenőrzése ala került. Ebben a helyzetben Stanford és társai fan­tasztikus tarifát szabtak ki az állam üzlet­embereire, olyannyira, hogy sokan inkább hajón szállították árucikkeiket, Del-Ameri- ka megkerülésével, az USA keleti partjai­ra: New Yorkba, Bostonba, stb. ^ A gazda szeme hizlalja a jószágot Manapsag a fenti régi magyar közmon­dást úgy módosíthatjuk, hogy "a gazda, azaz a vezető szeme óírzi az országot." Keserves lecke árán jött rá a fenti igazság­ra Bagaza, az afrikai Burundi köztársaság elnöke. Elment konferenciázni Quebecbe, Kanadába és amig távol volt, a reakciós elemek puccsot hajtottak végre, magukhoz ragadták kormányát. Bagazának, aki progresszív politikát folytatott, tudnia kellett volna, hogy reak­ciós erők az egész világon állandóan arra törekszenek, hogy ahol a legcsekelyebb jelét látják haladó, népbarát politikának, ott leváltsák a vezetőséget és katonai diktatúrával helyettesítsék azt. Ez történt Burundiban is. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS. ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Medicmre-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítási elfogadunk. “Van-e zsidókérdés ma Magyarországon?” v. Raj Tamás, rabbi történész Mindenekelőtt el kellene különíteni egy­mástól az antiszemitizmus és a zsidókér­dés fogalmat. Antiszemitizmus voltaképpen meg| akkor is létezhet, ha egy bizonyos országban egyáltalán nem élnek zsidók. Tehát az antiszemitizmus az* magának a befogadó nepnek a problémája. A zsidó­kérdés pedig a zsidók számára akkor is letezhet, ha egy önálló, mondhatni lakat­lan szigeten élnének. Tehát végső soron mind a kettő belső probléma. És ezzel szeretném érzékeltetni azt, hogy mind az antiszemitizmusnak, mind a zsidókérdésnek van egy nagyon fontos pszichológiai mozzanata, és ez egy-egy nép, egy-egy közösség számára a legégetőbb kérdés, tehát egyrészt az antiszemitizmus a türelmetlenségből, az előítéletek felhal­mozódásából, telki tényezőkből fakad, másrészt a zsidóság szamara is kérdés marad a zsidókérdés: öntudatának, hova­tartozásának eldö'ntése. Amikor arra kell válaszolnom, hogy van-e Magyarországon antiszemitizmus, "igen is, nem is" választ kell adnom, mert olyan értelemben, ahogyan hajdan a második világháború előtt volt Magyarországon, természetesen nem létezik, intézményes antiszemitizmusról nem lehet szó a mai Magyarországon. Más vonatkozásban, tár­sadalmilag beszélhetünk ma Magyarországon antiszemitizmusról, hiszen az országban és általában Közép-Kelet-Európában olyan hagyományok ( vannak, amelyek előítéletek­től, babonáktól terhesek. Az antiszemitiz­musnak vannak gazdasági, politikai vetü- letei, számomra azonban sokkal fontosabb es érdekesebb a pszichológia, a lelki ténye­zője. Erasmus, a nagy filozófus beszél erről a kérdésről, es azt mondja, hogy min­den szélsőség lehetetlen álláspont, igy az antiszemitizmus és a filoszemitizmus egyaránt. Szerinte a helyes, köztes^ megol­dás az, hogy a zsidóságot elfogadják, akár csak más nepeket, közösségeket, valláso­kat. Tehát mondhatjuk úgy, hogy a helyes megoldás az aszemitizmus. Ahhoz azonban, hogy a világ aszemita legyen, a zsidónak szemitanak kell lennie, vagyis magában tisztáznia kell a zsidókérdést, a hovatar­tozás kérdését. Hiszen, ha Kelet-Európábán vannak olyan erős hagyományok, amelyek a kisebbséget nem akarják különböző, ugyancsak kisebbségi érzésből befogadni, akkor a kisebbségeken belüli kisebbségek­nek méginkabb kell arra törekedniük, hogy a maguk öntudatát ne kisebbségi érzéssel kompenzálják. Arra gondolok, hogy hazánkban számos zsidó úgy ( igyekszik magában tisztázni a zsidókérdést, hogy egyszerűen nem be­szel róla, még saját gyermekeinek sem. Ettél aztán a dolgok nem oldódnak meg, hanem inkább hatvanyozódnak a problémák. Hiszen ha valamiről nem beszélünk, ha valamit elhallgatunk, a kérdés mé^ mindig kérdés marad és egyre égetőbbe válik. Amikor azt mondtam, hogy a zsidónak szemitavá kell lennie, ez nem azt jelenti, hogy vissza kell ternie valamilyen régi hagyományhoz, hogy vallásilag vagy a gyö­kerek felkutatásának igényevei kell fel­lepnie, hanem csupán arra gondolok, hogy öntudatosan kell vállalnia önmagát, és legalább a kulturális hagyományokat kell vállalnia. i Furcsa módon a zsidókérdésről a zsidó hagyományokról, kulturális örökségekről tálán eppen e kisebbségi érzéssel terhelt zsidók miatt nem lehet beszélni. Emiatt nem lehet leirni például azt, hogy "zsidó temető" és /'Kozma rutca 6"-ról kellett beszélni hosszú éveken át. Elmondanék befejezésül egy példát. Egy­szer^ meg mint szegedi rabbi, jártam Békés­csabán. Először jartam ott, főként idős emberek (eltek ott, senki nem várt a vonatnál, kerestem a hitközséget és meg­állítottam egy embert az utcán. Azt a templomot raktár céljára használjak, igy fogalma sincs róla, hogy hol van a zsina­góga most. "Hol laknak zsidók?" - kérdez- tern "Van néhány zsidó itt - válaszolta - Például ebben a házban lakik egy ember." De azutan hirtelen felemelte a kezét és azt mondta: "ide mégse menjen be maga, mert róla csak mi tudjuk, hogy zsidó, o nem tudja." Hernádi Gyula, iró Vannak olyan erők ma is Magyarországon, akik az antiszemitizmust, mint kelet-euró­pai specifikumot, állandóan ( életben akar­ják tartani. August Bebel német szociálde­mokrata szerint az' antiszemitizmus a hü­lyék szocializmusa. És ebben óriási igazság van. Mert, mondom, ezzel a szerencsét­len, elmaradott agyú embereket lehet etet­ni; mint aho^y a cigánykérdéssel, es minden­fajta más kérdéssel is. Szerintem van anti­szemitizmus Magyarországon, de ez valami parciális antiszemitizmus, majdnem azt mondhatnám, amit a lengyeleknél szoktak mondani: antiszemitizmus zsidók nélkül. Tényleg elképzelhető szinte zsidók nélkül is az antiszemitizmus, mert mondom, az antiszemitizmus gyűjtőfogalma lehet a hülyeségnek, a partikularitásnak, a hamis tudatnak, a rossz kivetítéseknek es a rossz atvetitéseknek. Amikor nem a dolgok lénye­gét figyelik az emberek, nem analizálni akarják a különböző nehézségeket, hanem sokkal egyszerűbb megoldást választanak, a legkönnyebbet: egyszerűen egy népcso­portra hárítják a felelősséget. Vannak pél­dák erre a közelünkben is, hogy különböző nacionalizmusok hogyan próbálják a kisebb­ségekre hárítani a nehézségeket, es hogyan próbálják a kisebbség elleni izgatással a társadalmi feszültségeket a saját szem­pontjukból levezetni. Az a megoldás, ha az ember pluralisztikusán tolerál minden fajtát, nemzetiséget, minden identitást. Tehát nyugodtan elképzelhető, hogy egy zsidó azt mondja, hogy én zsidó vagyok, magyarországi zsidó vagyok es magyar vagyok. Tehat magyar zsidó vagyok. Tehát egyszerűen a vallásom szerint zsidó vagyok, a hazám szerint magyar vagyok, a történelmünk révén magyar vagyok. Ak­kor lesz az antiszemitizmus igazan felszámolva, amikor a demokráciának az a formája es az a foka érkezik el, amikor ezek az ügyek eltörpülnek, amikor^ nincsen szükség társadalmi, egyéni és általános pszichológiai projekcióra, hogy áthárítsak valamit ártatlan emberekre, hanem a kér­déseket a gyökerüknél próbálom megfogni, és az adekvát gyökeret próbálom megfog­ni. Ennek a hiánya borzasztó nagy betegsége az emberiségnek, és ennek egyetlen gyógy­módja a tolerancia. (folytatjuk) ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT

Next

/
Thumbnails
Contents