Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-19 / 7. szám
ti. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 19. 1987. VÉLEMÉNY AZ ÉVKÖNYVRŐL ÉS EGYEBEKRŐL POUGHKEEPSIE, N.Y. Január 22-en megkaptam az Évkönyvet, melyre még 1986- ban előfizettem. Hálás köszönet érte. A fedőlap művészi kivitelű. At is olvastam már az egész könyvet Szép Ernő gyönyörű versétől Puskás-Balogh Éva megható költői vallomásáig. Minden, ami ebben a könyvben van, tudományos, történelmi, szépirodalmi irás, zseniális beállítottságú. Nagyon tetszett Deák Zoltán "A mi dicső hadseregünk" cimŰ iras# is. Csak egyben nem értek vele egyet, hogy az első világháborút üzletemberek érdekeiért indították. Ez na^y tévedés, mert az első világháborút a pánszlávizmus indította, hogy Magyarországot feldarabolják. Bar a franciák is ezt akarták, de a többi nagyhatalom nem engedte, hogy teljesen feldarabolják az országot. Akarták, hogy maradjon egy ilyen nevű ország is a világon. Bordás Mária Szerkesztői megjegyzés: Köszönjük a mi kedves Bordás Mariánknak az elismerő sorokat. Az első világháborúról azonban nemcsak John Reed mondta, hogy az kereskedelmi háború volt, hanem maga , Wilson elnök is, aki belevitte az Egyesült Államokat az első világháborúba és igy közvetve előidézte a második világháborút is. Engedje meg Bordás honfitársnö, hogy idézzünk Wilson elnök 1919. szept.5-en St. Louisban elmondott beszédéből, amelyet a Népliga érdekében mondott: "Az igazi oka annak a háborúnak, amelyet nemrég fejeztünk be, az volt, hogy Németország félt, hogy kereskedelmi riválisai fölénybe kerülnek vele szemben. És az igazi oka annak, hogy Anglia és Franciaország háborúba ment, hogy ők viszont attól tartottak, hogy Németország felülmúlja őket kereskedelemben. A gyűlölet forrása a kereskedelmi versengés volt." E beszéd szövegét megtalálhatja és elolvashatja bárki a "Congressional Record" 1919. szept. 8-i számának 5006. oldalán. FLUSHING, NY. Küldök tiz dollárt az évkönyvért, nagyon szép es tartalmas, örömmel olvasom. Mindenkinek kívánok békés újevet. Markovits Hús AMITYVILLE, NY. Megkaptam az Évkönyvet, küldök érte tiz dollárt. Sajnos, ebben az Isten háta mögötti kis városban nincsenek magyarok. Dattler Bözsi LONG ISLAND CITY, N.Y. Kérem a szerkesztőséget, hogy folytassák a Jócsák and Son cikkeket, mert nagyon sok tanulságos felvilágosítást nyújt az olvasónak. S közben gyakorolja is az angolságát. This is the USA. Freedom for All. Ethel Random DENVER, Col. Ismételten gratulálok az igazán remek 1987-es Évkonyvhöz s a legőszintébb köszönetemet fejezem ki, sokunk neveben is, azért az önzetlen, fáradhatatlan munkátokért, amely az Évkönyv megjelenését lehetővé tette. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet erről az értékes műről nyilatkozni! Dr. Búkkhegyi László Polányi Károly gondolkodásában a három emigráció jelentette a szakaszhatárt: Budapestről Becsbe, 1919-ben, Bécsből Londonba, 1933-ban és Angliából Amerikába a második világháború után. Az első kettő - politikai volt. A legutóbbi volt azonban problematikusabb és fájdalmasabb. Túl a hatvanadik éven nyerte el első egyetemi oktatói kinevezését a New York-i Columbiára, de csak mint vendégprofesszor, és szerződésének évenkénti megújításával, ráadásul "bejáróként" Kanadából, mert felesége nem követhette ót a Columbiára: "vörös múltja" miatt nem kapott vízumot a hatóságoktól. Kari gondolatvilágara mély hatast gyakorolt a huszas évek "vörös Bécse". Voltaképpen élete végéig azt kutatta, mit kell másképp csinálni, hogy elkerüljék a kudarcot? Elindult hát visszafelé, térben és időben egyre távolabb jutva, hogy megtalálja a választ. Az első lépéseitől segítette az, ho^y Becsben ( nemzetközi kérdése- ' két elemzó újságíróként működött, s különösen szorosan nyomon követte a brit politika, a szovjet gazdasag es Kina eseményeit, s természetesen Közep-Euro- paét. A hitleri fasizmus tovább kergette Angliáig. "Ötvenéves voltam - irja Polanyi Karoly haláláig bensőséges jo barátjának, Jaszi Oszkárnak -, amikor Angliában a körülmények gazdaságt'órténelmi tanulmányok felé vezettek. Kenyeremet kerestem meg vele, mint tanító. Mert erre a hivatásra születtem. Nem is sejtettem akkor még, hogy egy másik hivatásom is lehetne, es hogy arra készülök eló." Mint gazdaságtörténészt, a gazdaságnak a társadalomban betöltött változó helye foglalkoztatta, a gazdasági kapcsolódása a nem gazdasági intézményekhez. A központi helyre nem a termelést, hanem az elosztást tette, amelynek három formája van, és közülük csak az egyik a piaci csere (a másik kettő: a viszonosság, például kölcsönös juttatás, és az újraelosztás). "A kereskedelem és a pénz az emberi tar- sádalommal nagyjából egyidős kulturális vonás, a piac nem az" - irja 1958-ban, majd azzal folytatja: hármójuk eredete elkülönülj a nyugati piaci rendszernél megfigyelhető összefonódásuk újkori fejlemény. A piac trónfosztásának szenvedélye hajtotta primitiv ősi társadalmak gazdasági szerkezeteinek kutatásához, és ennek réven nyerte el előkelő helyet a gazdasági antropológia világában. A gazdaság mindent meghatározó volta, a gazdasági determinizmus csak a piacrendszer feltételei között érvényes - de maga a piacrendszer nem örökös. Polányi Károly szenvedéllyel leplezte le, bécsi, anjjjol és közép-európai tapasztalatai alapjan, az. önszabályozó piacot létrehozó gazdasági liberalizmust, a mindent maga ala gyúró haszonelvüséget, amelyben az arany diktál az egész emberi világnak. "A fasizmus lényege" cimü^ 1935-ben keletkezett kötetében a gazdasági liberalizmus és a politikai tekintélyuralom közötti szoros összefüggést bizonyítja és azt hangsúlyozza: a fasizmus olyan rend, amelyben az emberi lényeket kizárólag termelő egyedként veszik figyelembe. Az ember a piacgazdaságban nem szabad. A kapitalista termelési viszonyok azért elidegenitőek, mert az emberi kapcsolatokat dolgok személytelen cseréjévé alacsonyitják. Molnár S. Edit: Polányi Károly hagyatéka Támadta az olyan gazdaságszociológiát, amely a piacrendszeren belüli - és csak ott - érvényes gazdaságelméleti fogalmakat kényszeríti rá a primitiv, az archikus elemeket fölmutató társadalmak gazdaságára, amivel gáncsot vet az uj népek öni- vásu fejlődésének, a neokolonializmus eszközeként és annak érdekében. E gondolat- menet több írásában tükröződik és győztes kibontakozásának tekinthető Polányi Károly főműve, "A nagy átalakulás", amelynek a szerzó eredetileg - talán keletkezésének indítékára gondolva - azt a címet szánta: Az idők kezdetén. Barátai szerint ezzel megszületett a gazdasági antropológia. New York, utána Toronto, majd a két ország hatara közelében egy kanadai erdőszéli ház: Pickering. Polányi közel hetvenedik életévéhez, szellemileg nem kévéséé aktivan kivonult az egyetemek mindennapi életéből, de a diákok, a tanítványok jtána mentek. 1956 magyar tanulságai és következményei tették lehetővé, hogy Polányi Károly és a haza - egymásra találjanak. 1961-ben, majd újra - és utoljára - "az 1963. októberi budapesti hazalátogatás volt Polányi életének beteljesülése, már betegsége halálos fordulatának tudatában" - irja felesége. "A kapitalizmus politikai, gazdasági es társadalmi rendjének meglazulása a szocializmusra életmentő feladatokat hárít*' - irta Polanyi 1960-ban. "A szocializmus nem azért jobb, mert technikailag hatékonyabb - bár lehet, hogy ilyennek bizonyul -, hanem azért, mert csak a szocializmusban válik lehetővé, hogy a technológia es a gazdasági rend társadalmi es emberi szükségleteknek rendelődjék ala. Csakis a szocialista intézmények tudják fölajánlani a szabadságot az egyénnek, és az igazi függetlenséget a nemzetnek’ Újra meg újra visszakanyarodik életműve alapgondolatához, az ember szabad akaratához. Polányi Károly olyan társadalmi rendet kiván, amelyben az ember személyes felelősséggel tartozik embertársaiért, ermészeti környezetéért - történelméért -, csak igy léphet túl a személytelen piáin erők diktatúráján. Gondolatai, elemzesei számos nyelven járják a világot - egyetemek sokaságán tananyag. "A nagy átalakulás" hét nyelven alvashato: spanyolul, japánul, portugálul, alaszul, németül, franciául és törökül. A születésének centenáriuma alkalmából endezett ünnepségek részeként Polányi íároly és élete társa: Duczynska Ilona lamvait hazai földbe helyezték nyugovó- a. Szellemi kincseit méltatták a Magyar rudományos Akadémia és a Magyarok Vi- ágszövetsége által közösen rendezett udományos ülésszakon.
