Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-19 / 7. szám

Thursday, Feb. 19. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Másodpercenként 3 fővel többen Békést?) világunk (folytatás a 4. oldalról) Földhiány, vallási elfogultság, ideológia, idegen megszállás, nagyon sok esetben elnyomatás, nyomor hajtja az emberiséget, u.n. "békés világunkat" véres háborúkra. 1983 óta 5 újabb konfliktus tört ki: nagyobbszabásu felkelés Sri Lankában és Szudánban. Kisebb jellegű gerillaháboru Surinamban, Ecuadorban és Indonézia Irian Jaya tartományában. Ugyanakkor csak két háborúskodást sikerült felszámolni • i | i Zimbabwében es a 20 eve tartó szeparatista mozgalmat India Mizoram területen, ahol végre 1986. júniusában békeszerződést írtak alá. Valójában a fegyveres összetűzések száma bolygónkon, a sok amerikai által is "békekorszaknak" tartott időszakban, több, mint 100 lehet. Egyedül Ázsiában 40-et számolhatunk össze. Burma, pl. nyolc különböző háborút visel a kommunista gerillák, a szeparatista mozgalmak ellen. Az emberáldozatok szamának felmérése rendkívül nehéz feladat. A "CDI" (Center for Defense Information) szerint valószínűleg 5 millió embert öltek meg a folyamatban lévő háborúskodásokban, melyek némelyike 1940 óta tart. Legvéresebb a Cambodia (Kampuchea)-i, 16 éve tartó polgárháború, melynek során 1-2 millió ember pusztult el. A CDI becslése szerint a jelen háborúkban megöltek, halottak száma a következő: Cambodia (Kampuchea): 1-2 millió, Afganisztán: 200-300,000; El Salvador: 50,000, vagy még több; Kina-Vietnam: 47,000; Eritrea (Etiópia): 45,000, vagy még annál több; Guatemala: 30-45,000; Irak-Iran: 500-800,000; Indonézia (Kelet Timor): 100-250,000; Fülöp szigetek: 50-100.000 halott; a harcokban elpusztultak száma, csupán a fenti országokban, meg­haladja a majdnem 4 milliót. U.n. "felszabaditási frontok" (marxista irányzat) küzdenek El Salvadorban, Colom- biaban, Peruban es Fülöp-szigeteken a CDI szerint. Jóformán kivétel nélkül a nyomor, elnyomatás, kizsákmányolás ellen folynak a küzdelmek, melyekben a nyomor, nincstelenség, egyszóval a borzasztó sze­génység által sújtott gerillák vesznek( részt, harcolnak emberibb életszínvonalért a maguk és családjaik számára, legtöbb­jüknek (a vezetők kivételével) tálán fogal­muk sincs arrölj hogy mi a kommunizmus, hisz sokszor még irni-olvasni sem tudnak. Ezek a gerillák emberségesebb életlehető­ségeket, fedelet a fejűk fölé, betevő falatot a maguk és családjuk számara, munkaalkal­mat akarnak az elnyomatás, kizsákmányo­lás helyett... Ugyanakkor pedig marxista­ellenes gerillák próbálják megdonteni a baloldali kormányzatot Nicaraguában, Angolában, Etiópiában, Mozambikban, Afganisztánban és Kampucheaban... azaz a jobboldal (sokszor külföldi támogatással) igyekszik térdre kényszeriteni, megdön- teni a baloldali kormányzatot. Nem hadititok már manapság, hogy az Egyesült Államok nyíltan támogatja a geril­lákat Afganisztánban, Nicaraguaban, Angolá­ban, Kampucheában, becslések szerint legalább 500 millió dollárral évente - mig a U.S. Foreign Policy Association becslése szerint a Szovjetunió mindössze 200 mil­lió dollárt költ gerilla-szövetségesei támo­gatására. t Bár látszatra ezek a "kis háborúk" a Kelet-Nyugat közti világhatalmi vetélke­désre vannak visszavezetve, valójában azok oka gyakran a - vallás, gazdasági és területi probléma - nem pedig ideoló­giai nézetkülönbség. 2000-ben statisztikusok számítása szerint több, mint hatmilliárd ember lesz. A számí­tások alapján a Föld 20, legnagyobb lakos­ságú állama közül csak az NSZK lesz kisebb létszámú. Az NSZK a jelenlegi 61 millió főröl ak­korra 59 millióra fog visszaesni és igy annak a 20 államnak a listáján, melyekben az emberiség háromnegyede él, a 12. helyről a 17g-re fog visszacsúszni. Meg fogja előz­ni Vietnam, a Fúlop-szigetek, Egyiptom, Törökország és Thaiföld. Japán a 7. helyről a 10. helyre esik visz- sza. Bár a lakossága tovább nő, mégis meg fogja előzni Nigéria, Pakisztán és Bangla­des. A 11. helyen, mint eddig Mexikó kö­vetkezik. Az első hat helyen nem változik a sorrend. Kina megelőzi ( Indiát, majd a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Indoné­zia és Brazília következik. India azonban akkorra a több mint egy- milliárd lakosával majdnem utoléri Kínát. A világ elsÓ 20 állama közt az NSZK-t követő három legnépesebb európai állam - nevezetesen Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország - 2000-ben a zárlámpa lesz a 18 -20. helyen. A számok a washingtoni Demográfiai Intézet 1986. decemberben nyilvánosságra hozott jelentéséből valók az 1985-Ős ada­tokra támaszkodva. A jelentésben az áll, hogy az említett évben minden tiz másod­percben 40 gyermek született. Az évez­red végén ez 45 gyermek lesz. Ha a halottak számát levonjuk is belőle, a( Föld lakossága még mindig másodpercen­ként 2-3 emberrel lesz több. Az 1985. év- kozépi 4.9 milliárdról az emberek száma 2000-re 6.2 milliárdra fog nőni. A kutatási jelentes szerint a Fold lakos­sága az 1960-tól - akkor 2.6 milliárd volt - 1985-ig eltelt 25 év alatt csaknem meg­kétszereződött. A legnagyobb a növekedé­si ütem jelenleg Fekete-Afrikában évi 3.0 százalékkal. A Közel-Keleten es Észak- Afrikában 2.7 (százalék, Latin-Amerikában 2.3 százalék^ Ázsiában 1.5 százalék, Óceá­niában 1.2, Eszak-Amerikában 0.9, Európá­ban, valamint a Szovjetunióban 0.5 szá­zalék. Az emberiség közel fele jelenleg Kínában, Indiában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban él. Körülbelül 2035-re fogja India túlszárnyalni Kínát, Nigéria pedig fel fog jönni a harmadik helyre. Előrelátó gondoskodás öregkorunknak Évente kb. 1 millió középosztálybeli szegényedik el a saját vagy hozzátartozoi betegségének következtében. Többnyire időskorúak és van annyi megtakarított pénzük^ hogy nem jogosultak közsegélyre betegseg eseten. A Medicare és a mágán- biztositások nem fedezik a hosszantartó betegségek többségét, igy megtakarított pénzük gyorsan elfogy. Ilyen ügyekben gyakorlott ügyvédek azt tanácsolják idős ügyfeleiknek, hogy osszák meg egymás között vagyonukat, hogy katasztrófalis betegség esetén házastarsuk ne kerüljön nyomorba. Az ilyen intézkedés nem csalás, mert mint az egyik szakértő mondja: "Ezek olyan emberek, akik az amerikai etikai fogalmak szerint félretettek pénzt öreg­korukra es nem pazarolták el luxuscikkek- re." ^ ( ( Szövetségi es allami hivatalnokok nem próbálják megakadályozni az ilyen gondos­kodásokat, mert politikai es jogi v bajba kerülhetnek. Az egészségi költségek ter­he egyre nehezebbé válik, amint az idős­korúak száma növekszik és egyre ( több ápolootthonra van szükség. A szegények­nek juttatott Medicaid szövetség program­ban részesülőknek csupán 8 százaléka van hosszú gondozást adó ápolootthonokban, de már eddig, ezek teszik ki a program költségvetésének 47 százalékát. Ahhoz, hogy valaki Medicaid-re legyen jogosult, egyes államokban kell, hogy a bevételnél nagyobb legyen az orvosi szám­la, más államokban kell, hogy nagyon kis jövedelme legyen - nem több, mint havi 1000 dollár. Azonkívül a Medicaid jelent­kezőnek, ha házas, nem lehet több, mint házastársával közösen $2550.- vagyona, amiből ház vagy autó kivételt képez. A jogosultság megítélése azonban nem ilyen egyszeri!, részben azért, mert a szövetségi útmutatók gyakran változnak., és mert azokat az egyes államok sajat módjukon alkalmazhatják. Jogi szakértők szerint a jelenlegi szabályok meg mindig modot • adnak arra, hogy házastársak védelmi in­tézkedéseket tehessenek - például úgy, hogy arra a házastársra Írják teljes vagyo­nukat, amelyiknek a közeljövőben, várha­tóan, kevésbé lesz szüksége hosszantartó orvosi és kórházi kezelésre. Egyik védekezési eljárás például az, hogy meg ha van is pénzük, ne fizessék ki a teljes házkölcsónt. Később, ha az egyik házastarsnak Medicaidre lenne szüksége, megmenthetik pénzüket azáltal, hogy ki­fizetik a kölcsönt, mert a házat nem számít­ják be a vagyonba. Habár az ilyen és más védelmi intézkedéseknek két évvel a Medi­caid kérése előtt kell megtörténnie, más védelmi lépések is lehetségesek, költséges betegség esetén. New York állam bíróságai például úgy döntöttek, hogy egy házastárs­nak jogában áll megtartani a paciens nyug­dijának részét, vagy egészét, ha arra szük­sége van ahhoz, hogy otthonában marad­hasson. Ilyen esetekben nem kívánhatják meg, hogy a pénzt a beteg gondozásara használják. Több más javaslatot is benyúj­tottak a kongresszushoz a Medicaidért folyamodó egészséges házastárs anyagi érdekeinek védelmére. Újabban Claude Pepper képviselő és mások olyan reformo­kat javasolnak, amelyek katasztrofális betegségek költségeit: is magukban foglal­nák. Megjelent az 1987-es MAGYAR ÉVKÖNYV Sok szíoes olvasnivalóval, érdekességgel, 160 oldalon I I Ara: 5.- dollar Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Megrendelő szelvény Kérem küldjék részemre az ÉVKÖNYVÉT, mellékelem az árát. Név:......................................................... Cim:..........................................................

Next

/
Thumbnails
Contents