Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-19 / 7. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, Feb. 19. 1987. NAPLÓ "New Yorkban minden történhet." "New Yorkban minden történik." Ezek a CBS TV szólamai és van bennük sok igazság. Nézzük meg pl. a város zenei életét. Itt találjuk a Metropolitan Operaházat, a Carnegie Hallt, az Avery Fisher Hallt, a Brooklyn Academy of Music-ot, stb., stb., melyekben a világ legnevesebb éne­kesei, zenészei, karmesterei szerepelnek. Itt találkozhatunk olyan t művészekkel, mint Pavarotti, Marton Eva, Horowitz, Schiff András, Leonard Bernstein, stb. A baj csak az, hogy ezekre az előadások­ra a belépődíj rendszerint olyan magas, ami kizárja sok zenekedvelő részére azok élvezetét. De van itt a varosban lehetőség a zene­kedvelők részére díjmentesen élvezni jó zenét. Nyáron a New Yorki Szimfonikus Zenekar számos hangversenyt ad a Cent­ral Parkban díjmentesen. A Lincoln Cen­ter komplexumban lévő Damrosch Park­ban a nyári hónapokban minden hétvégén hangversenyek vannak, ugyancsak díjmen­tesen. Több száz más zenekedvelővel együtt nemrégen részt vettem egy Schubert ünnep­ségen az osztrák zeneszerző születésének 190. évfordulója alkalmából a Symphony Space (95 St. és Broadway) helyiségében. Vonószenekarok játszották a szerző mö- veit, Dawn Upshaw hires szoprán énekes­nő Schubert szebbnél szebb dalait adta elő. A Mannes College zenekara a "Rosa- munda" nyitányát és a Befejezetlen Szimfó­niát játszotta. Délelőtt 11 órától este 11 óráig tartott a program. A terem befogadó képessége 1,200, tehát a nap folyamán 3,600, vagy 4,000 zenekedvelő elsőrangú zenét élvez­hetett, teljesen díjmentesen. Itt jegyzem meg, hogy a Symphony Space a felső West Side kulturközpontja, ahol nemcsak hangversenyeket lehet élvezni, hanem a kultúra mindennemű megnyilat­kozását is. Ez csak egyike azon intézmé­nyeknek, ahol erre lehetőség nyílik. Bármit is mondunk New York városáról, az mind igaz. Tiszta és piszkos, drága és méltányos. A város különböző oldalait próbáljuk bemutatni olvasóinknak a követ­kező időszakban. LUSZTIG IMRE TASNÁDY T. ALMOS: TERRORIZMUSSÁ!M APARTHEID ELUN? HÁGA. Az elmúlt hetekben Hollandiában elénk figyelem kisérte a MAKRO áruház­láncolat es a holland kormány között folyó párbeszédet, amely végül is eredményte­lenül végződött. Az előzmények. Egy önmagát forradal­mi apartheidellenes akciónak nevező kis csoport, a RARA ultimátumot intézett a MAKRO ellen, hogy vonja vissza Dél- Afrikából az ottani leányvállalatait. Az ultimátumot tett követte: Hollandiában néhány héten belül három MAKRO áruház égett le, s a gyújtogatásért a RARA vál­lalta a felelősséget. Az igy keletkezett súlyos kár mellett ( a biztosítótársaságok nem voltak hajlandók a MAKRO tűzkár- biztositását továbbra is vállalni. Az áruházláncolat mögött álló tőkés- csoport képviselője erre a holland kormány­hoz fordult: vegye át a tűzbiztosítást, különben a további károk elkerülése és az alkalmazott személyzet biztonsága érdekében kénytelenek engedni a marok­nyi terroristának és bezárni a Dél-afrikai áruházaikat. Hangsúlyozta azonban, hogy ez már nem csupán egy tokéscsoport prob­lémája, hanem nemzeti ügy, hiszen amennyi­ben ók kénytelenek visszalépni, azzal más irányba is zöld jelzést adnak a különböző terrorista csoportoknak. A kormány képviselői arra hivatkoztak, hogy az állam nem léphet közbe magán­vállalatok anyagi problémáinak rendezésé­re, egyébkent azonban fokozzák a bizton­sági intézkedéseket, hopy a gjmjtogatókat minél előbb kézre kerítsek. Halvány remény­nek tűnő biztatás egy olyan országban, ahol köztudott, hogy az Összes elkövetett bűnténynek mindössze 24 százalékát képes felderíteni a rendőrség. A televízió nyilvánossága előtt folyta­tott egyik megbeszélésen a különböző pár­tok szóvivői kivétél nélkül elitélték a ter­rorista módszert, csupán abban a kérdés­ben adódott nézeteltérés, hogy a Dél-Afri- kaban még mindig változatlan apartheid­politikára hat-e az, ha külföldi érdekelt­ségek visszavonják az oda helyezett tele­peiket? A nemzetközi piac kemény törvé­nyéi szerint más az emberi humanitás és más az üzleti érdek és kérdéses, hogy egy­részt jó-e a közvetlenül érdekelteknek, ha ezek a munkalehetőségek megszűnnek, másrészt a megürült helyre nyilvánvalóan akad újabb vállalkozó, s akkor hol keresen­dő a visszavonás eredményessége? Annyi bizonyos, hogy az olyan csoportok, amelyek gyújtogatással, mások életenek kockáztatásával harcolnak önmaguk iga­záért, nem lehetnek egyetlen jó ügynek sem hivatott szószólói, hiszen módszereik­kel csupán a "cél szentesíti az eszközt" kíméletlen, senkivel és semmivel nem számo­ló elvet szolgálják. DR. BÜKKHEGYI LÁSZLÓ: BÉKÉSI?) UIMGIMK Annak ellenére, hogy az általános hiede­lem szerint állítólag "béke" uralkodik a Földön, legalább 43 helyen a világban hábo­rúskodások, terrorizmus, polgárháborúk, gerilla- és vallás-háborúk dúltak az úgyne­vezett "béke-időszak" alatt 1986-ban, ab­ban az évben, melyet az Egyesült Nemze­tek Szövetsége a "Nemzetközi Béke Évé­nek" nyilvánított. Vegyük sorra a jelentősebb tűzfészkeket: Angola: Polgárháború dúl ebben a 7 mil­liós Nyugat-Közep-Afrika-i államban, mely alig 11 evvel ezelőtt, 1975 november 11-én nyerte el függetlenségét Portugáliától, 15 évi függetlenségi harc után. Afganisztán: Az afgán kormány felkéré­sére a Szovjetunió küldött csapatokat pbbe a mintegy 20 millió lakosú Kózép-Ázsia-i országba a külföldről támogatott felkelők ellen. Cambodia: Polgárháború dúl ebben a (Campuchea) 7.5 milliós, Delkelet-Azsia-i országban. Colombia: Gerillaháboru folyik a 26 mil- Kolumbia-i Köztársaságban, Eszaknyugat- Délamerikában. El Salvador: Polgárháború van ebben a Kozep-Amerika-i, 4.5 milliós országban. Etiópia: Harcok vannak itt is, a mintegy 30 milliós, Kelet-Afrika-i államban. India: Vallási harcok, illetve önálló álla­miságért folyó belső ( viaskodások folynak a világ második legnépesebb (mintegy 750 milliónál több lakosú) Dél-Ázsia-i országá- bart. Irán-Irak: Elkeseredett háború folyik a 35 milliós, Delnyugat-Azsia-i Irán és közvetlen szomszédja, a mintegy 12 mil­lió lakosú Irak között. Kurdisztan: Ennek a Délnyugat-Ázsia-i területnek egyes részei Törökországban, valamint Iránban és Irakban vannak, s a kurdok a mintegy 75,000 négyzetmérföld- nyi területen a fenti államoktól való el­szakadásért, "önálló államiságért" küzdenek. Libanon: Polgár- és vallásháború dúl a kb. 3.5 milliós, Közel-Kelet-i ország­ban. Mozambik: Gerillaháboru van a kb. 10 millió lakosú, Dél-Afrika-i államban. Namibia: Angola-Dél-Afrika háborúsko­dik. Nicaragua: Gerillaháboru dúl az alig 2.5 millió lakosú, Kozép-Amerika-i állam­ban, a külföldről támogatott "kontrák" és a szandinista kormányzat megdöntése­re. / * t Eszak-lrorszag: Elkeseredett, veres val­lásháború dühöng. Peru: Gerillaháboru folyik a 16.5 mil­liós, Dél-Amerika-i országban. Fülöp-szigetek: Gerillaháboru van ebben a mintegy 56 milliós, Délkelet-Azsia-i országban. Spanyolország: Baszk elszakadási moz­galom, önálló államiságért folyo( gerilla­harcok vannak a 37 milliós, Délnyugat- Európa-i államban. Dél-Afrika: városi terrorizmus folyik a 26 milliónál több, Afrika déli csúcsánál fekvő államban, főként az elnyomott feke­te lakosság ellen. Dél-Szudán: Polgárháború folyik a 17 milliós, Északkelet-Afrika-i országban. Sri Lanka: Polgárháború van folyamat­ban az Indiai-óceánban fekvő 15 milliónál több lakosú sziget-államban. (folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents