Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-05 / 5. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 5. 1987. Illyés Gyula: Az Etna újra hallatott magáról A Puétytáh m. Anyám anyja a hit dolgában következetes protestáns, megelégedéssel értesült lelki átváltozásomról. Maga elé állított es jó- akaratúan kérdezgetni kezdett. Hévvel ragadtam meg az alkalmat, kipirultan fogtam a titok magyarazataba, s csak a hittérítő szónoklat után éreztem olyasmit, mihtha vizsgán estem volna át, mintha nagymama nem annyira érveimre, hanem valami előttem is ismeretlen képességemre lett volna kiváncsi. Elhatározta, hogy pap leszek. Katolikus vagy református, amelyik sikerül. Ö kisért el az ötödik osztály vizsgájára, s mikor elhangzott a rendes kijelentés, ezúttal egy páter szájából, hogy "ezzel a fiúval pedig..." - nagymama rögtön szavánál fogta. A páter zavartan kaparta allát, két hétig kaparta, mert attól fogva nagymamával naponta fölkerestük. Egy latin nyelvű ajánlólevél lett az eredmeny, a pécsi cisztercitákhoz. Nagyanya szerzett hozzá egy másikát a református paptól a pápai kollégiumhoz. Kezébe vette a dolgot. Tudta mar, hogy a családra nem számíthat. A visszavonulás az utolsó évek alatt a front egy-két részén valóságos pánikká fajult. Apám anyja betegeskedett, kiejtette a vezetést, hivei véres fejjel ereszkedtek le az ostromolt falakról. Egy-két bástyán még tartották magukat, de kezdtek már elzárkózni az utánuk jövök elÖl, keresték a békét a felettük állókkal. Bátyám már nem járta ki a középiskolát, s anyámnak azért is a sarkára kellett állnia, hogy megfelelő helyen inaskodjék. Sikerül engem még utolsónak beröpiteni a várba? Nagyanya minden erejét és fortélyát összeszedte. Terve a ravaszságban volt megható és együgyű, mint Ulixesé. Nem tudom, a felsőbb régiókban annak idején hogy zajlottak a felekezeti harcok. Hozzánk érve a hullámok dörögve es vad fröcsögéssel csaptak össze, néha megyéket borítottak el. Csaknem minden falu felerészben református, felerészben katolikus volt. A főutca két végén épült templomok szószékén a papok Pázmány és Alvinczy haragjával rázták öklüket, üzengettek, és fenyegetőztek. Tüzeltek és féltékenyen Őrizték nyájukat. Ádáz harc folyt, hogy a vegyesházasságból származó újszülöttek melyik karamot gazdagítsák. A bárányok hümmógtek és legyintettek, nemigen értettek a dolgot. Nagymama értette. Egy nap utrakelt az ajánlólevelekkel és bizonyítványaimmal. Kiválasztott egy- kettot rajzremekeim közül, sőt gyönyörű betűkkel lemásoltatta velem egyik napvilágra került klapanciámat, mert akkor már egész verseket is írtam nagy titokban. Sajnos, se Pápán, se Pécsett nem fedeztek föl. Nagyanya mindenütt lelkemet bocsátotta áruba, elég olcsón, a tandíjmentesség és az ingyenes konviktusi ellátás fejében. Elment még Bonyhádra is, az evangélikus iskolába. Hasztalan. A harc ádáz volt, de annyira mégsem. Haraggal tért meg. Meg volt a véleménye a vallásokról általában. Közeledett újra szeptember, a hatodik elemi. A jÓvömrol mindenki lemondott, en is. Egész nyáron úgy éreztem magam, mint az a vásárrá kiállított borjú érezheti, szűköltem, s most felszabadultam. /folytatjuk/ növekvő lemezszegélyeket, a mélytengeri árkok jelölik ki a pusztuló lemezszegélyeket. A harmadik változatot passzív lemez- szegélyeknek nevezik, ahol két lemez szinte "eseménytelenül" elcsúszik egymás mellett. A vulkánok "osztályozása" a belőlük felszínre kerülő anyagok tulajdonságai és a kitörés jellege szerint történik. Egy-egy kitörés rendkívül összetett jelenség, egyrészt hónapokig is eltarthat és egymástól jól megkülönböztethető szakaszokból állhat, másrészt ugyanannak a vulkánnak különböző részein ugyanabban az időben, különböző tipusű jelenségek játszódhatnak le. Lávaál, tüzszökőkút, fiistkarjiol A Hawaii-tipusu kitörések a legenyhébb lefolyasuak. Lávájuk bazaltos, rendkívül forró es higfolyós, ezért a bennük lévő gázok könnyen eltávozhatnak, igy a kitörést nem kisérik robbanások. A feltöró magma - a felszint elérve hívják lávának - nyugodt tempóban folyik ki a kiirtböl es hömpölyög le a hegyoldalon. Nagyobb kráterekből a láva nem mindig omlik ki, hanem lavato formájában sokáig fennmaradhat. A magmából kiszabaduló gázok a hig- folyos lávát nagy magasságba felspriccelhetik, valóságos lú'zszökókulakat hozva létre. A Stromboli-tipusu kitörések az előzőnél rcbtanékonyabbak, mert a láva kevésbé big, igy a gázok nehezebben, néhány percenként jsijiétjftdö^.Biíftte^^hK&EJ^voz- nak i%4h^ Warabokat lövellve a magásba. A ’ laVáfolyás nagyon ritka es gyér "hozamú". A Vulcaro-tipusú kitöréseknél a láva meg sűrűbb, a robbanások ezért hevesebbek, sokszor szél is rombolják a hegy egy-egy részét. A kilövellt anyag szilárd tömbökből és törmelékes hamuból áll. A kráter fölé hatalmas gáz-, gőz- és hamuoszlop tornyosul, mely 0‘rvénylő felhő alakjábar több kilométer magasra is felhömpölyög, gyakran karfiol alakjára emlékeztető gomoly- gással. A Vezuv-tipusű kitörés még hevesebb, az előzőtől abban különbözik, hogy a gáz egyetlen hosszantartó kifuvással távozik a kráterból és a karfiolszer'ű felhőt is sokkal magasabbra ragadja magával. A kifűvás órák hosszat is eltarthat, s ezalatt hatalmas tömegű hamut hord ki. I.sz. 79-ben egy ilyen, rendkívül heves kitörés 3 méter vastag hamuréteggel temette be Pompeji és Herculaneum városkákat, körülbelül 2000 ember halálát okozva. A kiszórt anyag becslések szerint 48 óra alatt elérte a 3 köbkilométert. Ebbe a típusba tartozik a Jav^ es Szumatra közötti tengerszorosban levő Krakatau 1883-ban lezajlott kitörésé is. A több robbanásból álló kitörés során mintegy 15 köbkilométer anyag repült a levegőbe. A robbanások hangját még 4810 kilométer távolságban is hallották, a robbanási felhó pedig becslések szerint 80 kilométer magasra ért fel. A finomszemcséjű hamu és por sokáig lebegett (a levegőben, nyugat felé haladva széles savban többször megkerülte a Földgolyót, erdekes optikai jelenségeket és időjárásváltozást okozva. A kitörést követő szökőárak az alacsonyan fekvő partokon városokat és falvakat sodortak el és 36000 ember halálát okozták. M. Az utóbbi hetekben két vulkánkitörésről is hirt adtak az újságok. Szerencsére egyik sem okozott katasztrófát, igy nagy szenzációt sem keltettek. Az egyik vulkán Japan Osima nevű szigetén tört ki, a másik viszont Európában: a szicíliai Etna hallatott magáról ismét. Vándorló lemezek A vulkánok a Föld felszínén nem véletlenszerűen elszórva találhatók. Ha valameny- nyi működő vulkánt bejelöljük a térképen, azt találjuk, hogy ezek meghatározott sávok mentén helyezkednek el, részben a kontinensek peremen, részben szigetek ivet követve, vagy a tengerekben alkotnak láncot. Ha ugyanerre a terkepre az utóbbi évtizedekben kipattant földrengések epicentrumait is berajzoljuk, azonnal szembetűnik az egyezés. A geológusok az utóbbi évtizedekben dolgozták ki a lemeztektonikai elméletet, amely a földtani jelenségek összefüggéseinek feltárásában forradalmi újítást hozott, s mint ilyen, századunk legalapvetőbb tudományos eredményei köze sorolható. Köztudott, hogy bolygónk alapvetően három résiből áll: a feltételezések szerint vas-nikkel magból, a köpenyből, - melyet nagy fajsúlyú szili kát os kőzetek alkotnak - és a vékony kéregből - ennek a felszínén élünk. Kétféle kéreg van: óceáni és kontinentális. Ez utóbbi 30 km vastag (de magas hegységek alatt 50 kilométer is lehet), világosabb színű, kisebb fajsúlyú és túlnyomórészt gránitos kőzetekből áll. Az óceáni kéreg kőzetei sotétebb, nagyobb, fajsúlyú, bazaltos kőzetek, vastagsága pedig mindössze 8-10 kilométer. A kéreg alatti köpeny olyan, mint a karamellmáz, melyre, ha ráütünk, összetörik, de lassan, fokozatosan hajlítva elgörbül, "megfolyik". Ez a nagyon viszkózus anyag a mélyebb rétegekkel állandóan keveredik, mert a mélyből a forróbb, tehát kisebb sűrűségű anyag felfelé törekszik és a felszín közelében lehűlve ismét lefelé tart. Mindez lassan, évente néhány centiméteres sebességgel megy végbe, de földtörténeti korokban mérve az áramlás az óceáni kéreg állandó növekedését eredményezi. Az óceánokban található hatalmas viz alatti hegyvonulatok mentén az áramlás kétfelé válik és a hátságoktól kifele mozogva az óceáni kéregdarabokat egymástól eltávolítja, a keletkező hasadékot pedig friss bazaltos anyaggal tölti ki. Az állandóan keletkező óceáni kéregnek valahol el is kell tűnnie. Ez a folyamat a mélytengeri árkok mentén következik be, ahol az óceáni kéreg a vastag kontinentális táblák alá lebukik, lecsúszik és a köpenye beleolvadva bezárja az áramlás körét. Ezzel magyarázható a kontinensek "vándorlása" is. A kisebb fajsúlyú kontinentális kéregtáblák mint óriási tutajok úsznak a köpeny áramlatainak a hátán. Kimutatták, hogy a földkéreg hat nagy es több kisebb táblára vagy lemezre tagolódik, a lemezek szegélye pedig egybeesik a szeizmikusán es vulkánosan aktiv vonalakkal. A lemezszegelyek háromfélék lehetnek: az óceáni hátságok alkotják a
