Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-05 / 5. szám
Thursday, Feb. 5. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. KI VOLT BORNEMISSZA? A közhiedelemben él egy kép, amely szerint a Mohács utáni évtizedekben egyéb sem történt az országban, mint csatározások. Ebben a romantizálé regények által terjesztett képben csak lovon, ellenséget hajkuraszé vitézek fértek el. Bornemissza Tamás élete bizonyítja, hogy nem a kalandregények hőseinek kardja, hanem a pénz forgatásához és a toliforgatáshoz egyaránt jól értő emberek csinálták az akkor három részre szakított ország kultúráját, mindennapi életét és - a történelmet. Bornemissza Tamás Karlóca mezővárosban született, kereskedő volt, szarvasmarhákat cserélt posztóra, majd vámhivatalnokokat ellenőrzött. 1580-ban halt meg. Az esztergomi érsek, Verancsics Antal, Magyarország történőiét irta es ehhez nagy körültekintéssel gyűjtött anyagot azoktól, akik szemtanúi voltak az eseményeknek. Bornemissza Tamást is felkérte, Írja le az 1540-1 541-es evek eseményeit, majd az 1 563-1566 evekéit. Ezt meg is teszi az élőbeszéd közvetlenségével ható szép magyar nyelven. írói működésével magyar nyelvű emlékirat-irodalmunk egyik megteremtőjét tisztelhetjük benne. Leírásai a magyar nyelv és irodalom mindmáig számon tartott becses forrását jelentik. PUSKÁS-BALOGH ÉVA JANUÁRI ÁRNYAK ■s’; Dallamop pípafústöt fújnak 11 a jánüari, fagyos háztetők. Éktelen balt lejtenek az árnyak, ahogy kitáncolnak a kéményekből: satirozottan ingó, mozgó lények a tartalomból, izekre szedett ígéretek, kicsiny kis örökségek. Vagy befejezetlen, fennakadt, kristályokba befagyott rímek? t i t ügy kúsznak fel az egbe, a kekbe, mint jégtáblák a vizeken, nyugtalanságban, a sodró vakvilágban, haragosan, menekülőn futnak: betörök, kiskirályok, nyulak, hasonlóak. A tél? - Mozdulatlan ül, naphosszat, csak ül a jeges fákon, esőben, hóban, nappali sötétségben beolvadnak, majd kilépnek élnek a dermesztő festményben. TIBOR’S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzleteben mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss hások,stb. # HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATOK 1508 Second Ave.,(78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 NEMESKÜRTY ISTVÁN: Egy elfelejtett magyar államférfi KALLAY BÉNI 1839-1903 A kiegyezés esztendejében jelent meg Emich Gusztáv betűivel, Ráth Mór kiadásában John Stuart Mill nagy hatású könyve: A szabadságról (Essay on Liberty, 1859.) A müvet egy huszonnyolc esztendős fiatalember fordította: Kállay Béni, Táncsics Mihály tanítványa. Táncsicsot Karacs Teréz ajánlotta be házitanitóul Kallaynénak, aki oly nagyra becsülte fia tanítóját, hogy igy kiáltott fel: "Ha én fejedelemnö volnék, önt miniszteremmé nevezném." Kallay Béni háromives bevezető tanulmányt irt J.S. Mill könyve elé. Tárgya: mi a teendő az 1867-es kiegyezéssel függetlenné vált országban? Kállay Béni szavai 1867-ből: "Erős meggyőződésem, hogy a szabadság erzete az emberi természet kiegészítő része, s éppoly szükséges az emberiség jóletere, mint a lég az élet fenntartására. "Minden eszme es fogalom, mely bizonyos érdekek megŐrizhetösége végett nem túr ellentmondást és bírálatot, zsarnokivá válik." "Tílrni es tiszteletben tartani egymás nezeteit, meghallgatni az ellenkező véleményt, arra, ha lehel, okokkal felelni... ez az egyedüli mód." "A gondolatszabadság okvetlenül feltételezi azt, amit én gondolatbátorságnak szeretnek nevezni, s ami mar nem a mások, hanem saját véleményeinkre vonatkozik. Nem elég az idegen, sőt ellenkező nézetek eltűrése és nyugodt meghallgatása, szükséges* még, hogy saját véleményeink felett is ^ folytonos ellenőrzést gyakoroljunk... Hazánkban a gondolatbátorsag még nem fejlődött oda, hová az egyéni szabadság érdekeben jutnia kellene... Az egyéni szabadság eszme je a jövőben csak a szabad egyesüléssel kapcsolatban jelentkezhetik... az egyes ember szövetkezésre kell} hogy lépjen másokkal." Kallay Béni tehát az angol liberalizmus és demokrácia elveit vallva indul el pályáján. A kormányelnók: Andrássy Gyula felfigyel ra, s Kállay 1868-ban már Ausztria- Magyarország belgrádi főkonzulja. Beszél szerbül, oroszul, görögül, ismeri a balkán történelmet és politikai helyzetet. Mint fökonzul, tanulmányi utazásokat tesz az akkor még törökök megszállta Balkán-félszigeten. Nemzetközi figyelmet keltett szakkönyveket irt a szerbek történetéről. A hetvenes évek közepén kiválik a külügyi szolgalatból, képviselőként lép fel, és politikusként működik. 1875 nyarától 1878 végéig irányítja a Kelet Népe cimű politikai hírlapot.( Halász Imre (1841-19^18)., a múlt századvég nemzetközi tekintélyű publicistája, a lap szerkesztője igy emlékezik Kallay Bénire es lapjára. Ili | 1 "A balkáni kerdesek egyre bonyolodo tömkelegében a Kelet Népe volt akkor a legjobban informált lap. Ezt Kallaynak köszönhettük." (Egy letűnt nemzedek. Budapest, a Nyugat kiadása, 1911.,) Természetesen sohasem gyűjtöttek össze Kállay említett cikkeit; Halász Imre, "az egyetlen élő ember, aki ezeket biztosan meg tudta jelölni", 1918-ban meghalt. Akkor már Kállay is rég halott volt. De ha a hazai körök nem figyeltek is fel rá: felfigyelt Bécs. Kállay, elsősorban Andrássy Gyula jóvoltából, 1879-10*1 a birodalom külügyminiszterének helyettese, 1882-tól pedig haláláig Ausztria-Magyarország közös pénzügyminisztere és Bosznia-Hercegovina ügyeinek irányitója. Ez a tény több szempontból is érdekes. Először is: ime tehat volt magyar ember a bécsi államközpontban; nem mondhatnánk, hogy "kihagytak bennünket". Ez az ember a birodalomnak az uralkodó utáni második embere volt. (Elsőnek tekintjük a külügyminisztert.) Kallay mint magyar államférfi, a Balkánnal és általában a szláv nepekkel egyetértés politikáját követte es gyakorolta. Különösen érdekes a mohamedán közösségekről vallott felfogása. E felfogását a Budapesti Szemle 1900. szeptemberi számába Írott tanulmányában fejtette ki. Ismét Halász Imrét idézzük: "Kallay (1900-ban!) annak a nagy világproblémának szempontjából tárgyalta a mohamedán kérdést: vajon lehet-e a mohamedán életnezetet úgy beilleszteni a modern haladás keretebe, hogy ebben a mohamedán elem is egyenrangú tényezővé váljék? Kállay az európai torok uralmat nem a szokásos értelemben fogja fel, mint a keleti barbárságnak Európába történő betolakodását, hanem mint az elkorhadt bizánci birodalomnak mohamedán alapon való rekonstrukcióját. Ama keresztény államok közt, melyek mohamedánok felett uralkodnak, az Osztrák-Magyar Monarchia az egyetlen, mely komoly célul tűzte ki magának a mohamedán elem fönntartásai. Kállay boszniai kormányzata gondozás ala vette a mohamedánok érdekeit." Hogy Kállay felfogását érdemes újra megvizsgálni, azt 1883-as akadémiai előadása is bizonyítja. Ezt az előadását, melyet pedig már mint birodalmi pénzügyminiszter tartott, a magyar nacionalista közvélemény elutasította. Az előadó egynémely tételeit maga Rákosi Jenő igazította helyre, tisztelettudó méltatlankodással. Az előadás cime: Magyarország a Kelet és Nyugat határán. Kállay elutasítja a kizárólagosságra törekvő erőszakos magyar szupremáciát a szentkorona országaiban. Szerinte Magyarországnak a hid, az Összekötő szerep jut Kelet és Nyugat között, hiszen népe rendelkezik mindkét égtáj lakosainak tulajdonságaival. "A közvetítést az emberiség fejlődésének két nagy áramlata között nekünk kell tehát elvállalnunk, mert mi vagyunk arra leginkább hivatva." f De ez a közvetítés nem lehet erőszakos. "A meghódolt népek a birodalom kényszerű alattvalói, de nem egyszersmind polgárai. Hazát nem talalnak abban, csak lakóhelyet. Törekvésük szüntelenül az elveszett Önállóság visszaszerzésere irányul, minden reményük a birodalom szet- zülléséhez fűződik." » Kállay tehát nyomatékosan elutasítja azt az egyre erőszakosabb magyarositó politikát, amelyet nemcsak Rákosi es a Budapesti Hírlap, de Tisza kormánya is képvisel. Kállay Béni szerint törekednünk kell arra, hogy az összlakosság minél teljesebben részt vehessen az államügyek intézésében. ( Ki tudja, ha nem hal meg hatvannégy éves korában, 1903-ban, talán tehetett volna valamit országunk katasztrófába sodródása ellen. (Ez a cikk részlet a szerző A kÓszivu ember unokái cimii készülő könyvéből.)
