Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-05 / 5. szám

Thursday, Feb. 5. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Pillanatfelvételek hősökről Az utóbbi idókben egyre gyakrabban hallunk, olvasunk elmarasztaló nyilat­kozatokat a magyar népról, a magyar fiatalságról. Hogy mekkora az önzés, a karrierizmus, a meggazdagodási vágy (mintha az magában véve is bíin lenne). ( Nos, annak a szörnyű megpróbál­tatásnak a folyamán, amelyen a január 10-14-i időjárási katasztrófa alatt az egész magyar nép keresztülment, bebizonyította, hogy a magyar nép­ben ott vannak az ósi erények, ott vannak a hősök, ugyanolyan arányban, mint Rákóczi vagy Kossuth idejében. Hebizonyult, hogy súlyos tévedést, sót bűnt követnek el azok, akik olyan nagy előszeretettel és kitartóan sza- pulják a magyarokat, hogy az évszáza­dok hős vértól pirosull gyászterein újra teremnek hősi nemzedékek. Ezek most is őrt állnak a magyar nép jövő­je fölött. Ezekről4 hozunk rövid ripor­tot. Vajon, hányán mondhatják el maguk­ról az országban, hogy egyhuzamban 72 órát dolgoztak végig? Lovassy Au­rél mentótiszt ezt egészen magától értetődőnek tartja. Lovassy Aurél hétfőn, január 12-en délelőtt állt szolgálatba es csütörtök délelőtt tette le a munkát. Szeme korúi a fáradtságtól barna-fekete Nyugodtan, meg­fontoltan beszelt. Nem volt. benőé egy csöpp feszültség sem.-Amikor hétfőn bejöttem - mond­ta -, azonnal katonai mentőre kerül­tem, amit kiemelt technikával szerel­tünk fői. Ezek négykerékmeghajtásü kocsik, a legnagyobb hóban is elmennek. Én már egyszer megéltem ilyen nagy telet, 68-ban, meg reszt vettem az árvízi mentésben is, úgyhogy nekem ismerős volt a feladat. így minden elismerés a kiskatonákat illeti meg. Mert ók valóban emberfeletti munkát végeztek. Megesett, hogy a mentővel nem mindig sikerült háztól házig jutni, igy a hatalmas hóban cipelték a hord­agyakon a beteget, vagy éppen szán­kóra kellett tenni az embereket.-Az biztos - folytatta Lovassy -, ha nincsenek ezek a terepjárók, és nincsenek ilyen "kis katonáink" akkor meghaltunk volna. így azonban mindenkit, ha késéssel is, de sikerült eljuttatni a kórházakba. A három nap alatt összesen húsz esetet láttak el. Volt közöttük infarktusos I i beteg, szivasztmas, es olyan aki fel­vágta az ereit.-Talán az első nap elsŐ mentése volt a legnehezebb - emlékezett visz- sza a történtekre. - Dömsodre kellett kimennúnk.Akkor a»t hittem, lefagy a lábam. A későbbiekben ment minden a rendes kerékvágásban. A szokásos slruhát viseltem, abban már nem fáz­tam. Pedig nem sokat aludt a három nap alatt. Összesen hat órája volt, amit nem töltött munkával. De hát, mint mondta: ez evvel jár. Megszokta a nehézségeket a családja is. Felesége orvos, kijut neki is az ügyelelekb&l. Kanadában olcsóbb... Amerikai filmgyártók rájöttek arra. hogy Kanadában olcsób­ban lehet bizonyos filmeket készíteni. mert ott olcsóbb a helyiség bérlete es olcsóbb a munkabér. Epjész Kanadában létesítettek szolgál­tatási egységeket, hogy egyengessék a külföldi filmgyartók kanadai útját, akik már rájöttek arra, hogy Vancouver, Cal­gary, Toronto vagy Montreal többet tud nyújtani nekik, mint Hollywood, New York, vagy London. Az Ontario Film Development Corporation becslese szerint a tartományban a külföldi filmprodukciókra költött összegek az 1985. évi 46 millió kanadai dollárra emelkedtek 1986 első tiz hónapjában, amikor is körül­belül 30 játékfilmet és tévéfilmet készí­tettek. A tartományok es a helyi közösségek is rendszeresen felkínálják szolgálataikat hollywoodi magazinokban közzétett hir­detésekben, és nagy súlyt helyeznek arra is, hogy küldötteik részt vegyenek a világ­szerte rendezett nagy filmfesztiválokon. Segitseget ajanlanak fel a filmek helyszí­nének kiválasztásánál, a filmforgatáshoz szükséges személyzet toborzásában, sőt még a szállodai elszállásolásában is. De a hegyeknél, a prérinél és a havas tájnál jobban vonzza az Egyesült Államok­ból érkező filmgyártókat a gyenge kanadai dollár, a rugalmas szakszervezetek es a munkáltatók által fizetendő alacsonyabb nyugdij-hozzájárulások. Az Egyesült Álla­mok filmgyártőit vonzza Kanada földraj­zi közelsége és az ismerős szokások es életstílus is. ( A helyzet iróniája, hogy az Egyesült Államok és Európa filmgyártóinak beáram­lása egybeesik azzal, hogy a kanadaiak fokozódó aggodalommal kisérik a külföldi - különösen az egyesült államokbeli- kultúra hatását saját identitásukra. Éppen ezért két kanadai tévéhálózat november közepén megegyezett abban, hogy lényege­sen több helyi gyártású programot sugá­roz. A kanadaiak világosan látják, hogy( egy film forgatása rengeteg előnnyel jar a helyi gazdaságra. A stáb tagjai sokat köl­tenek, sok-sok embernek nyújtanak mun­kalehetőséget a taxisofóYöktol kezdve egészen a kozmetikusokig. FIGYELJÜNK FEL WATSONVILLERE Watsonville San Franciscotól 90 mérföld­re délre fekvő 27,000 lakosú városka, ahol a Watsonville Canning and Frozen Food vállalat egyezer munkással műkö­dött. ' A mün’káéök' nagy többsége mexico-ameri- kai, akik nehez, fárasztó munkát végeztek. A szak- szervezet jóvol­tából és segítsé­gével, valamint saját szolidari­tásukkal $6.60-as A vallalat tulajdonosai azonban ezt sok­nak tartottak és $í>-re akarták leszállí­tani. A munkások nem voltak hajlandók a vállalati vezetők határozatát elfogad­ni és 1985 szeptemberében sztrájkba lép­tek. v t A sztrájk 500 napja tart és azóta Latiy na Sanchez, az egyik sztrájkoló munkásnó ott van minden nap a gyár kapujában, a sztrájkörsegen. Sanchez asszony es 999 társa hajlandó folytatni a harcot a győzelemig. A sztrájk alatt egyetlen munkás sem törte meg a dolgozók egységét, egy sem lépte át a sztrájkőrséget. i A gyárosnak sikerült nehány sztrájktörőt toborozni, de az üzem nagy veszteségre dolgozik. A sztrájkolok a teherautómunkások 912- es helyi csoportjához tartoznak. ( A szak- szervezet heti 50 dolláros sztrájksegélyt nyújt, ami termesztésen nem elég a leg­szükségesebbek beszerzésére sem, de a feltornyosuló nehézségek sem törik meg a munkások egységét és elhatározásai. Rev. Jesse Jackson is felkereste a sztráj­kotokat és kijelentette: "Watsonville, Cali- forniában a sztrájkolok gazdasági egyen­lőségért harcolnak, mig Selma, Alabama- ban a harc 20 évvel ezelőtt politikai igaz­ságért folyt." John T. Blake, a Teamster szakszerve­zet szószólója ezt mondta: "Eddig több, mint öt millió dollárt költöttünk a sztráj­kolok támogatására. A sztrájkot győzelem­re kell vinni és példát (mutatni arra, hogy lehetséges a bérlevágási kampány ellen harcolni.'1 órabért harcoltak ki. Magyar kiállítás Kanadában Nagy érdeklődés közepette nyilt meg a kanadai Montreal közelében lévő Laval városban a magyar kisplasztikái kiállítás. A kiállítás anyagát előtte már Torontóban is bemutatták. A megnyitóünnepségen, amelyen a mon­treali művészeti élet és a kanadai magyar­ság számos képviselője volt jelen, Lise Bacon, Quebec tartomány miniszterelnök­helyettese es kulturális minisztere mél­tatta a magyar-kanadai kulturális kapcso­latokat, egyebek kozott megállapítva: remélik, hegy még több, a magyar művé­szeti életet bemutató kiállítással ismer­kedhet meg az ország közönsége. Nagy Lajos, Magyarország kanadai nagy­követe a magyar kulturális és művészeti életet bemutató otvenköteles könyvtárai adott át Magyarország ajándékaként a lavali művészeti kozoontnak. I—-------j I Dr.KM.K0 ILDIKÓ . I ( A New York Egyetem Fogorvosi Karanak r tanársegéde . A korszerűen felszerelt rendelőjében ) *7-52 M Av* Nnst Hills,NI. j ♦ (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) A Rendel minden nap f | elősetes bejelentés alapján. > f FOGHÚZÁSOK • TÖMÉSEK • KORONÁK I ♦ HIDAK • GYÖKÉRKEZELES (Root canal) » PROTEZBEK • MODERN KOZMETIKAI A BONDING • Gyors javítások I | Telefon: (71K) *75-7552 j U-SÄÄ—J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents