Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-29 / 4. szám
Thursday, Jan. 29. 1987. 9. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A tengerifarkas Az Atlanti-óceánon dúló tengeralatt- járó-háboru 1941-42 telének a végén érte el a tetőpontját: havonta tucatjával vesztettünk hajókat... Eisenhower irta e sorokat visszaemlékezéseiben a német "tengerifarkasok" (Seewolf-ok) kíméletlen hadjáratáról szólva. De miért jut eszünkbe most ez a több mint négy évtizedes és minden szempontból elsüllyedt időszak? Mert a német - pontosabban az NSZK-ban hajók vorsternek gyártott - tengeralattjárók egy időre ismét a lapok első oldalaira kerültek. Igaz, békésebb okokból: egy bonni botrány ráirányította a reflektorfényt egy csendes katonaiüzleti vállalkozásra, nyugatnémet tengeralattjárók gyártására és külföldi eladására. A múlt három évtized alatt száz darabot terveztek és szállítottak tizenöt állam megrendelésére. De miért ez a nemzetközi érdeklődés? Mert máig is tart a második világháborúban szerzett "hírnevük", legalábbis ezt Írja a Der Spiegel: a tengerifarkas-mitosz zsíros üzleteket hoz - ma is. * Az ügy lényege egyébként - amelyet most vizsgál egy parlamenti bizottság - röviden ennyi: az állami kézben lévő kiéli gyár tengeralattjáró-üzletet kötött a Dél-afrikai Köztársasággal, holott ez az ország fegyverszállitási ENSZ-embar- gó alatt áll. S mi több, Franz Josef Strauss sürgetésére állítólag a kancellári hivatal is áldását adta a szerződéskötésre. Ezért kerekedett felháborodott hírverés - éppen a választási kampány finisében - az U 206- osok körül. De most ne erről a botrányoldalról szemléljük a tengerifarkas-utódokat, úgyis eltelik meg jódarab idő, amig a vizsgálóbizottság valamilyen eredményre jut. Izgalmasabb kérdés, miért olyan keresett cikk a nemzetközi fegyverpiacon ez a - természetesen nem atom-, hanem hagyományos meghajtású - alkotmány? Miért váltak az első számú nemzetközi szállítóvá? Ez a "felfújt virsli" (Spiegel) Ötven méter hosszú acéltubus, tele kábelekkel, csövekkel, meghajtószerkezetekkel, műszerekkel és torpedókkal. Ami csekélyke hely maradt benne, azt (egy gűnyoros megállapítás szerint) levegővel és matrózokkal tömik meg. Kényelmetlen, szűk, találó szakkifejezéssel élve "ergonómiai anakronizmus". Magyaran, nem törődik azzal, hogy az embereknek mozgási lehetőségük legyen benne. A svédek (mindezt a hamburgi Der Spiegel ismertetéséből lehetett megtudni) korszerűbbeket építenek, mégis lekörözték őket a nyugatnémetek, sőt az angol, a francia^ az olasz és a holland konkurenciát is. Elsősorban az a bizonyos háborús "hírnév" segíti őket ebben, de van más magyarázat is arra, hogy a tőkés világ hagyományos tengeralattjáróinak a fele innen származik. * A viz alatti utazás nagyon kockázatos, a legkisebb tévedés is katasztrófát okozhat, Ha a fa hegyibe ül a varjú Népi időjósló megfigyelések és hiedelmek Van egy régi, bölcs szólásmondás: "Az idő a gazda mindenütt—" Ezt adta érdekes kó'nyve címéül dr. Oláh Andor orvos, aki hosszú időn át lejegyezte és összegyűjtötte a népi tapasztalatokat es hiedelmeket. Nem egy jeles tudósunk van, aki maga is szorgalmasan följegyezte a népi időjós- lás adatait. (Közöttük Herman Ottó is.) A népi megfigyeléseknek tudományos alapjuk is van. Egy példa: ha a fecske alacsonyan repül, a néphit szerint eső lesz. Ezt megelőzően a levegő páratartalma növekszik, a szúnyogok, rovarok szárnyára nedvesség rakódik, repülésüket nehezíti, ezért mélyebben repülnek - Írja könyveben dr. Oláh Andor. - A velük táplálkozó, rájuk vadászó fecske is követi Őket, ezért alacsonyabban, földközelben repül eső előtt. A levegő páratartalmának változását megérzik a méhek, a hangyák is, mielőbb igyekeznek hazatérni. Arisztotelész tanítványa, Teofrásztosz a Jelzések könyvében már 2300 évvel ezelőtt megírta, hogy amikor a szúnyogok nemcsak az ember karját és lábát csípik, hanem az arcát is, mohóbban, mint máskor^ akkor esős, zivatarral kezdődő rossz idÖ várható. Nálunk is azt tartják, ha mérgesebben csípnek a legyek, eső lesz. Az állatok érzékenyek az idójárásválto- zásra, viselkedésük ezért megmutatja, mit várhatunk. Ha a vaddisznó túr, s vályút készít magának, amelybe belefekszik: zivatar varhato. Ha porban vagy télen pocsolyában furödnek a verebek, esÓ vagy havazás jön. JÓ időjósok a csókák is. Ha keringőzve ropdösnek, s nyugtalanok, megváltozik az idő. A pásztorok tudják, ha a fa hegyibe ül a varjd, akkor enyhül az idÓ. ( Azt tartják, ha az embernek viszket a tenyere, a talpa, vagy a füle, az bizonyosan esőt jelent. De az is, ha valaki almos. Ennek a jelenségnek már tudományos alapja is van, s mint Hercegh Éva és Vojnits András magyarázza: (Az időjós élővilág): "A légkor energiatermeléssel, energiafel- szabaditással járó változásaira az élő szervezet (a külső és belső környezet közötti egyensüly fenntartására) energiatermelő s a kiéli "U"-k azzal csökkentik e veszélyt, hogy a legfejlettebb elektronikát vegyitik a német kézművesség eszközeivel, emberi beavatkozásra alkalmas fogantyúkkal, karokkal, gombokkal. Eszerint "ezek a világ legjobb tengeralattjárói", mert tervezőik kompromisszumot kötöttek az automatika es a kézi irányítás között. * A második világháború német hadiflottájának 1170 tengeralattjárójából a szövetségesek kilencszázat süllyesztettek el. Tengeralattjárók - idézzük ismét a Spiegelt - vagy az ellenség kezei közé kerülnek, vagy a mélyben végzik, és szinte soha nem érik meg a békés ócskavas öregségét. T. I. Tokió a világ egyik legsűrűbben lakott varosa. egy négyzetkilométerre 10,044 lakos jut. A városi tanács tízéves tervet dolgoz ki, hogyan lehetne a várost kibővíteni. belső folyamatokkal válaszol." Esőt jelez az esti kakasszó , zivatart, ha kora reggel csapatban repülnek a seregélyek, vagy ha a lúd lármával fürdik, vagy nyihogva tér haza a disznócsorda és sokat turbekolnak a gerlicék. Szép idő várható, ha este a méhek nagyon zúgnak, ha éjjel a vakond feltúrja a földet, ha a pacsirta sokáig dalol a légben vagy ha magasra lebeg a ragadozó madar. Hideg idő várható, ha a kecske mindent megszimatol, ha a veréb borzasán egyhelyben ül, vagy ha télén a fészkébe szalmát hord. Viszont, ha a sárgarigó a kertekben énekel, lágy idő következik. Az ember árnyaltan és sokoldalúan reagál az időváltozásokra, frontbetörésekre. Ennek a tanulmányozásával külön tudományág, a biometeorológia foglalkozik. E téren is vannak figyelemre méltó népi megfigyelések és természetesen "orvoslások" is. Kérdő István (Időjárás, éghajlat, egészség) azt írja, hogy a modern biometeorologia igazolta azt az ősi tapasztalatot, hogy a betegségek kitörése, keletkezese, kiuju- lása, lefolyása, a gyógymódok hatasa, egészséges emberek kedélyhullámzása és élettani megnyilvánulásai nagymértékben az időjárás hatása alatt állnak. Külön fejezet foglalkozik a könyvben a kozmobiologiával. A Nap, a Hold es a csillagok mozgása szinten halassal van szervezetünkre. Nappal az aktivitastf fokozó idegrendszer működésé van túlsúlyban, éjszaka a regenerálódást, erőgyűjtést meghatározó idegrendszer uralkodik. Biológiai napóra működik bennünk, mely este es reggel átvált. A napnyugta és napkelte tehat igen jelentős időpont az ember számára. "Éppen ezért a legújabb lélektani, parapszichologiai és biológiai kutatások fényeben komolyan kell vennünk mindazt, ami a népi kozmobiológia a jó óráról és a rossz óráról, a napfelkeltéhez es a naplementéhez, a nappalokhoz és az éjszakákhoz (hajnalhoz) éjféli különleges lelkiállapotról, élményekről és azok hatásáról, a naplemente utáni tilalmakról, a hét napjainak jelentőségéről, a holdfázisok szerepéről tud" - irta dr. Oláh Andor. , SZÉP ERNŐ Én így szerettem volna élni i , En úgy szerettem volna élni Minden halandóval beszélni Mindenkinek nevét kérdezni Mindenkinek szivét érezni A járdán osztani virágot Tegezni az egész világot Megsimogatni ami állat Érinteni minden fűszálat Imádni végtelen sereggel A Napot ha fellángol reggel Es énekszóval összejönni Az esti csillagnak köszönni S testvéri csókkal hazatérni Én igy szerettem volna élni
