Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-04 / 22. szám
Thursday, June 4. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Dr. Bükkhegyi László; Ilf bevándorlók Még ma is az Ígéret földje, a korlátlan lehetőségek hazája, millió és millió, sokszor a való helyzetről tájékozatlan, vagy a kétségbeesetten jobb jövőt, megélhetést kereső, vagy szivárvány-álmokat kergető külföldi szemében Amerika, ahol elképzelésük szerint mindenkinek saját háza, palotája van, legalább 2 autó áll a garázsában, s ahol, ha nem is fán terem a pénz, mindenki számára, kivétel nélkül, nyitva áll a meggazdagodás széles kapuja. Természetesen, ezek a jóhiszemű, naiv emberek nem tudják, vagy egyszerűen nem akarnak gondolni arra, hogy a világ leghatalmasabb, legfejlettebb demokratikus országában ma is több, mint 10 millió amerikai van munka nélkül, egymás után mennek régi, megalapozott cégek csődbe, s az utolsó négy esztendő alatt 25-45%-kal emelkedett azoknak a száma, akik számára az amerikai "álom", a családi ház birtoklása, egyszerűen szertefoszlott, akiknek házait elárverezték, a világ leggazdagabb államának belső adóssága most már 2078 trillió dollárt tesz ki, ami azt jelenti, hogy minden amerikai újszülött mintegy 50,000 dollár nemzeti adóssággal születik. Az itteni meggazdagodás sokszor illuzórikus lehetősége az oka túlnyomórészben annak, hogy Amerikát még ma is valósággal elözönlik a szerencséjüket, boldogulásukat, vagy puszta megélhetésüket kereső, nyomorgó családjukat támogatni akaró torvenytelenúl itt tartózkodó idegenek (illegal aliens). Tavaly kerek 11%-kal növekedett azoknak az idegeneknek a száma, akik illegálisan igyekeztek Amerikába bejutni s főképp figyelemre méltó, hogy mennyire emelkedett a nem * mexikói beszivárgók száma, hiszen a múltban elsősorban a szomszédos Mexikóból jöttek át bevándorlási, letelepedési engedély- nelküliek, hogy itt szerencsét próbáljanak. A hivatalos adatok szerint az Ázsiából, Európából és Dél-Amerikából (mintegy 70 államból) érkezők száma, akiket főként a mexikói határnál tartóztattak fel az amerikai bevándorlást ellenőrző hatósági közegek, az elmúlt evben 13%-kal növekedett s mintegy 40,500 személyt tett ki; ezek a szerencsétlen, jóhiszemű teremtések sok esetben több ezer dollárt, életük keserves munkával megtakarított szerény gyümölcsét fizettek a könyörtelen, kizsákmányoló "csempész-gyűrű" tagjainak, akik a megkaparintott pénz ellenében megcsillogtatták a kétségbeesett kizsákmányoltak előtt az ígéret földjére: Amerikába való törvényellenes becsempészés lehetőségét. 1984-ben több, mint 1.2 millió engedélynélküli bevándorolni készülőt tartóztattak fel a mexikói határnál, s bár legtöbbjük mexikói volt, az itteni hatóságok nyugtalansággal állapítják meg, hogy mennyire megnövekedett a más országokból ide beszivárogni óhajtók t száma is; a mexikóiak esetében a megoldás egyszerű: visszatolon- colják őket Mexikóba, ami azonban nagyon sok esetben nem akadályozza meg, hogy a legközelebbi adandó alkalommal újból meg ne kíséreljék a törvénytelen határátlépést. Mi történjen azonban azokkal a szerencsetlenekkel, akik Európából, Ázsiából vagy Afrikából, a távolabbi dél-amerikai- államokból valók, nincs pénzük ahhoz, hogy elhagyott hazájukba visszatérhessenek, hiszen Amerika nem tarthatja őket a végtelensegig fogva itten! Azonfelül ezek közül a legtöbben családostul, végleges letelepedési szándékkal kísérlik meg a törvénytelen beszivárgást, mig a legtöbb J.P. Morgan is Farkas András Ki ne hallott volna J.P. Mor- ganról? Úgyszólván mindenki tudja, hogy o volt a századforduló egyik leghíresebb bankárja, vagy "robber baron"-ja (rablóbárója). Farkas Andrást sokkal kevesebben ismerik. Farkas nagyapja alapította^ a nagyhírű Alexander Aruház hálózatot. Farkas jelenleg ( egy pénzintézet vezető tisztségét tölti be. Az alantiak rávilágítanak arra, hogy mi az Összefüggés J.P. Morgan és Farkas András között. J. P. Morgan The land at issue in the Burlington Northern case generally lies along this path, a central line of the old Northern Pacific Railroad. COLORADO 0 100 Az ügy 1893-ban kezdődött. Ez évben jutott a Burlington Northern Inc. vasútvál- lalat csődbe. A csődöt követően porondra lépett J.P. Morgan, az ország leghíresebb bankárja, aki két különböző kötvényt bocsátott ki. Az egyiket 1997—i lejárattal, a másikat 2047-vel. A kötvények tulajdonosai három, illetve négy százalék kamatot kapnak a befektetett pénzük után, ami abban az időben magas kamatnak számított. A kötvényvásárlók 181.6 millió dollárt fektettek be az újonnan létrejött Northern Pacific Railroad Co.- ba. E történet egyik legfontosabb mozzanata, hogy a polgárháború végeztével Abraham Lincoln, aki segíteni akarta az ország nyugati térségének benépesítését, 39 millió acre területet adományozott a Northern Pacific RR. részére. (Az Egyesült Államok területe 2 billió acre.) E terület elhúzódik North Dakotától, Montanán, Washington és Oregon államokon at és magában foglalja e térségtől délre eső államokat: Wyoming, Colorado, Idaho, Utah, Nevada és Californiát is. J.P. Morgan a kötvények kiadásával egyidöben kötelezte a vasúttársaságot, hogy az ingatlan eladásából származó minden profitot be kell fektetni a vasútvállalat modernizálására. A vasútvállalat azóta számos ingatlant adott el, de visszaadott a szövetségi kor- mánynak hatalmas területeket, és igy jött létre a Yellowstone National Park, a Mt. Rainier National Park és Washington államban a Mount St. Helen. Megmaradt a vasútvállalat, illetve a Burlington Northern Inc. konglomerátum tulajdonában 1.9 millió acre terület, melyen hatalmas épületeket lehet emelni és 2.4 millió acre terület, ahol olaj, arany, gáz, szén és egyéb nyersanyagtartalék van. Ez összesen 4.3 millió acre. E terület körül folyik a harc. A Burlington Northern, Inc. 35.5 millió dollárt javasol a kötvénytulajdonosok részére, hogy felmentsék a vállalatot azoktól a megszorításoktól, melyeket a kötvények előírnak. A kötvénytulajdonosok egy része úgy véli, hogy a Burlington Northern, Inc. javaslata elfogadhatatlan. Őket képviseli Farkas András. A 26 éves magyar származású fiatalember, az Alexander Aruház alapítójának unokája azt állítja, hogy ö a kötvénytulajdonosok egyhatodát képviseli. E kötvények nagy része nem egyének, hanem intézmények, tözsdések és ügynökök kezében van. Farkas András irodája Manhattan SOHO térségében, Norma Kamali divatüzlete fölött található. Az ügy jelenleg Robert L. Carter, US kerületi biró előtt van. Farkas egyik nyilatkozatot a másik után bocsátja ki, egyik újságcikket a másik után közli, mindezt azzal a céllal, hogy lehetetlenné tegye a Burlington Northern, Inc. azon tervét, hogy szabad kezet kapjon 35.5 millió dollár felett a 4.3 millió acre terület bekebelezéséért. "J.P. Morgan rablóbárőt mindig hősnek tekintettem, de ez nem jelenti azt, hogy én is egy rablóbáró vagyok" - mondja Farkas András. L. L mexikói csupán átmenetileg, azért akar Amerikába jönni, hogy pénzt keressen, s visszatérjen majd Mexikóban élő családjához. A határellenőrzö amerikai hatósági közegek a legmodernebb felszereléssel: infravörös teleszkóppal, sötétben is szinte zavartalan látást nyújtó szemüveggel, helikopterekkel stb. vannak ellátva: a csempészek az amerikai határ szerencsés átlépése után sokszor csupán egy kulacs vizet adva a kimerült idegeneknek, magukra hagyják őket az arizonai, nevadai sivatagokban, s nem egy pusztul el közülük ott étlen- szomjan. A közelmúltban az egyik érdekelt allam kormányzója személyesen ment el az amerikai-mexikói határhoz, hogy a törvénytelen határátlépést közvetlenül tanulmányozhassa. Ezek a "szerencsés" szerencsétlenek nagyon gyakran deszkából, kartondobozokból összetákolt nyomorúságos kunyhófélében, földbe vájt gödrökben, vagy egyszerűen a puszta földön laknak; sem viz, sem W.C. sem villany nem áll rendelkezésükre, s sokszor ott kell lakniuk a földhöz közel, ahol alkalmi munkások; nagyon sokszor a könyörtelen munkaadók látástól-vakulásig dolgoztatják a nekik minden szempontból kiszolgáltatott szerencsétleneket éhbérért, hiszen ezek az Önkéntes modern rabszolgák állandó megfélemlítés, szinte ’lidércnyomás" közepette kénytelenek dolgozni, attól rettegve, hogy "deportálják" őket. Ezek a szerencsétlen páriák teljesen ki vannak szolgáltatva az elemeknek, rovarok, állatok okozta veszélyeknek, kellemetlenségeknek. Bizony, ez az életmód egyáltalán nem az, ahogyan Amerikáról álmodtak! Legtöbbször csupán olyan munkaalkalom vár rájuk fillérekért, amilyen munkát (mint alacsonyrendü) az amerikai munkások nem hajlandók elvégezni. Az illegálisan itt tartózkodó idegenek kérdésé sok viharral járt és jár ma is. Honpolgáraink közül sokan azzal érvelnek, hogy ezek az itteni bennszülöttektől veszik el a munkát. Ugyanakkor ezek az idegen beszivárgott munkások azt hangoztatják, h v ez egyáltalán nem felel meg a való- sagna.., hiszen ‘ők a legalacsonyabbrendü mur.kát végzik csak, amit az amerikaiak egyáltalán nem hajlandók, különösen azért (folyt, az 5. oldalon.)
