Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-30 / 17. szám

Thursday, Apr. 30. 1987. AMRIKAI MAGYAR SZO 9. 1 KURCZ BELA: BUDAPESTI BESZÉLGETÉS BARTÓK PÉTEBKEL A zeneszerző Bartók Bela 1923-ban másod­szor is megnősült, s tanítványát, Pásztory Dittát vette feleségül. Ebből a házasság­ból született Péter nevű gyermekük, aki majd fél évszázada a tengerentúlon él. Huszonnégy esztendeje nem járt Magyar- országon. Most a Bartók műhelyében cimú nagyszabású kiállítás megnyitóján látoga­tott haza. Alacsony, tagbaszakadt ember Bartók Peter. Szemüveget és szakállt visel. Ak­centus nélkül beszéli anyanyelvét.-Hány éves? - kezdtem tapintatlanul a zaklatott körülmények között zajló be­szélgetésünket.-Hatvanhárom.-Mennyi idős korában hagyta el Magyar- országot?-Tizenhét yoltam akkor. Szüleim már az Egyesült Államokban voltak. Őket men­tem meglátogatni. De elég körülményes utazás volt.-Mennyi ideje nem látták már akkor egymást?-Szüleim 1940 októberében, a 8-án meg­tartott búcsúhangversenyt követően indul­tak útnak, én pedig 1942 áprilisában érkez­tem oda. De már 1941 decemberében útra keltem.-Hol laktak akkoriban New Yorkban?-Bronxban, közel a Hudson folyóhoz, egy három lakásos villában. A földszinten lakott a háziúr, mi voltunk az első emele­ten, fölöttünk pedig egy üres lakás várta a bérlőjét, de édesapám örömére mindhiá­ba, s igy egy darabig megmaradt nyugal­munk. Szerettük ezt a helyet, mert emlé­keztetett az itthoni körülményeinkre, a Huvösvölgyre. De hamarosan el kellett költözni onnan.-Miért?-Édesapám betegsége miatt költöztünk be a városba, de mind a hárman máshová mentünk. Szörnyű helyzetben voltunk. Apám 1943-ig egyáltalán nem komponált. Hangversenyszerzödései ali^ voltak, igy kénytelen volt zongoraleckeket adni. De ez szűkös volt a megélhetésünkhöz. Folya­matos munkát csak a Columbia Egyetem­nek végzett: szerb-horvát népzenei fel­vételeket, vagy két és félezer gramofon­lemezt kellett lejegyeznie és tudományo­san rendszereznie. Édesapámat támogatta az ottani szerzői jogvédő szervezet, az ASCAP, ily módon olyan helyekre mehe­tett, ahol részben üdült, részben remél­tük, hogy gyógyulni fog: a hegyek közé nyárra, a déli országrészbe télre. En egy nyomdában helyezkedtem el, aztán pedig bevonultam hadiszolgálatra. Édesanyám szintén egy pici lakásban élt, s zongoráz­ni tanított gyerekeket. 1943 végétöl édes­apám állapota jelentősen javult, igy ismét volt kedve és ereje komponálni. Elkészült a zenekari Concerto, a Yehudi Menuhin- nak irt Szonáta szólóhegedúre, majd a III. zongoraverseny. De gyógyulása nem bizonyult véglegesnek.-Tudtommal a Mikrokosmos-hoz, vagyis az apró (gyermek) darabok sorozatához az ötletet éppen az Ön zongoratanitása adta édesapjának. Tényleg igy történt?-Egy darabig valóban vettem leckéket édesapámtól; tiz éves lehettem, amikor elkezdtem. De amikor ok Amerikába men­tek, ez abbamaradt. Kint már egyikünk sem volt olyan hangulatban, hogy ez foly­tatódott volna. Apám közben elvesztette G.D. Hackett Bartók Béla feleségével,Dittavai és fiával,Pé­terrel Riverdale, N.Y.-i lakásuk előtt 1940-ben. a zongoráját. Ugyanis nem volt saját hang­szere. Egy zongoragyár - annak ellenében, hogy apám az ö hangszerüket használta nyilvános fellépésein - kölcsönzött egy zongorát, de a háború alatt egyik napról a másikra elvették tőle. Zongoratanulmányaim igy egyszer és mindenkorra abbamaradtak. De merem remélni, hogy van némi közöm a Mikrokosmos-hoz.-Mi a legkedvesebb emléke, amit édes­apjáról őriz?-A zongoraleckéket sosem fogom elfe­lejteni. Dédelgetett emlékeim közé tartoz­nak még a hegyek közötti boldog kirándu­lások. Külön élményt jelentett, ahogy ö a természetet szemlélte. Minden követ felemelt, alája nézett, hogy megismerked­jen a világ legapróbb rejtelmeivel is, s igyekezett mindebbe engem is beavatni. Minden madárnak, növénynek, bogárnak tudta a nevét. Egész életre szóló élmény volt vele a természetben járni. Még ma is visszamegyek néha olyan helyekre, ahol annak előtte vele voltam, s mindig úgy erzem, ö is ott van valahol.-Édesanyja mikor tért vissza Magyaror- szagra?-Hamar édesapám halála után. Jóval később jutott csak a tudomásomra, hogy édesanyám mindvégig tisztában volt vele, hogy apám halálos beteg, de az orvosok a lelkére kötötték, hogy ne beszéljen erről senkinek. En is abban a hitben éltem, hogy minden remény megvan a gyógyulásra, hiszen egészen jól volt egy hónappal a halála előtt, 1945 nyárutóján.-Nem volt szó arról, hogy édesanyjával együtt visszajön?-Ott maradtam, mert akkor egyetemre jártam, s nem akartam félbeszakítani ta­nulmányaimat. Aztán elkezdtem hanglemez- készítéssel foglalkozni.-Huszonnégy évvel ezelőtt járt utoljára magyar földön!-Egy hosszadalmas jogi tortúra miatt nagyon el voltam foglalva, s ez az elhúzó­dó pereskedés az utazást is meghiúsította.-Pásztory Ditta halála után a Bartók forrásanyag nagyobbik fele hagyatékként Önre szállt, Ön lett az örökös. Megtudhat­nám: mi a helyzet a kéziratokkal?-Édesanyám halálát követően legalább négy évbe telt, mire sikerült megszerezni az anyagot a kezelőktől. A magyar szer­vektől is sok segítséget kaptam ehhez. Másfél éve van csak birtokomban a hagya­ték.-Hol vannak az eredeti kéziratok? Biz­tonságban vannak?-Az eredeti kéziratokat egy New York-i bank pincéjében, a széfben őrzik. Az anyag nagy részéről fénymásolat is készült ko­rábban, de sajnos nem a legjobb minőség­ben. Ezért tervbe vettem, hogy a teljes anyagot lefényképeztetem: nagyméretű negatívokat készítünk minden kéziratoldal­ról, fekete-fehéret és színeset is. Mindeh­hez speciális fényképező berendezést, lencsét, megvilágítást kellett biztosítani. E munka céljára külön házat építettünk. Itt Őrizzük a kéziratok másolatát, s itt van az iroda is.-A fényképezés költségeit On állja?-Édesapám müveiből származó jogdijak­ból kellő fedezet van erre.-Mi a szándéka a tulajdonában lévő gyűj­teményével?-Tisztában vagyok vele, hogy elobo-utbbb megfelelő helyen kell elhelyezni a teljes anyagot. Természetesen számbajöhet a budapesti Bartók Archívum is erre a célra, de van más konkurrens jelentkező is. Egy svájci intézmény képviselői azon szándé­kukat fejeztek ki, hogy örömmel vennék, ha Baselben lelne végleges otthonra a gyűj­temény.-Az amerikai egyetemek nem versenge­nek ezért?-Szeretnék megkapni, de nem látom okát, hogy miért maradjon a gyűjtemény Amerikában. Hiszen az egész csak ideig­lenes jelleggel, átmenetileg került oda. Az Egyesült Államokban apám sosem érez­te otthon magát. Végleg haza akart térni. Művészete igazi hazájának az ót megbecsü­lő egész világot tekintette. Apám munkás­ságát - úgy tapasztalom - Amerikában aranylag kevésbé értékelik, mint Európá­ban. Neki Európa volt mégis az otthona.-Mostani látogatása során is tapasztal­hatta, hogy idehaza miként ápoljuk Bartók emlékét. Arra vagyok kiváncsi, hogy az amerikai zenei életben milyen a Bartók- müvek játszottsága?-A jogdijak /összegéből Ítélve sokat játsz- szák ezeket a műveket. Nyilvánvalóan szeretik, mert különben nem tűznék mű­sorra. Solti György tervbe vette az Összes Bartók-mű felvételét az elkövetkezendő években. Drukkolok neki, hogy sikerüljön!-Annak idején szóba került, hogy édes­apja hamvait a centenáriumi ünnepségek­re hazaszállítják, s a szülőföldön helyezik végsó nyugalomra _-Erről itt-ott már valóban volt szó. Tud­ja, sokan úgy érzik, hogy Bartók Bélának hazai földben kellene örök álmát aludnia. Végső döntés azonban nem született még. J. BARAL, MI), bőrgyógyász A zsidó és magyar community bőrgyógyásza Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagja BŐRBETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSA Májátültetés Bőrrák operáció - Collégén injekció ráncokra 210 CENTRAL PARK SŐT I H (59th Street between 7th Avenue and Broadway) NEW YORK, N.Y. Telefon: (212) 247-1 700 Csak előzetes jelentkezésre MEDICARE-t elfogadunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents