Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-30 / 17. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Apr. 30. 1987. Boldizsár Iván MAXI-VÁROS, MINI-KÖNYV New York-ról, erről a maxi-városról mini-könyvben Írni valóságos paradoxon. E kis könyv célja nem is az, hogy bemutassa New York-ot, hiszen arra egy könyvtár sem volna elég, de a városnak egy olyan oldalát óhajtja bemutatni, amelyről ritkán esik szó. Szépségére gondolok. New York a világnak minden valbszinüség szerint legizgalmasabb városa. De azt, hogy ebben az izgalomban benne van a szépség is, arra sohasem gondol az, aki csak elképzeli a várost es nagyon ritkán a látogató. Pedig New York szépsége éppen abban rejlik, hogy a látvány izgalmát, az emberi képzelőerő merészségét és az olykor elképzelhetetlen megvalósításukat tudja egyesíteni. Ennek a rejtett képességnek - és az újabb paradoxon, hiszen hat valami nagyon látható, akkor a felhőkarcolók meg- örökitője ez a kis könyv. Szelényi Károly magyar fotóművész nem azzal a szándékkal érkezett meg New Yorkba, hogy felfedezze a város szépségeit, hanem átélni magát a várost, éppen az utcák forgalmának izgalmassagát, a sokféle emberi sors nagy és soha meg nem álló karusszeljét, az emberi arcoknak és fajoknak azt a sokrétűségét, amelyet a világnak egyik városa sem tud nyújtani. Járta az utcákat, a múzeumokat, a kiállító-termeket, a könyvtárakat, a drugstore-okat, az önkiszolgáló éttermeket és a fényűző táplálkozás katedrálisait, mindenütt vele volt a kamerája és amikor előhívta és megnezte felvételeit, felismerte, hogy a város épületeinek lélegzetelállító szépségéről kell számot adnia. így jött létre ez a könyv. Az iró feladata nem lehet az, hogy szavakba foglalja a látványt. A fotóművész szeme, lencséje, filmjeinek emulziós rétege, az epigramma tömörségével, a drámai jelenetek feszitő erejevel, a lírai költemények szelidsé^evel és olykor a hösköltemé- nyek pátoszával egy szemvillanás alatt kifejezi azt, ami leirva oldalakat, fejezeteket töltene meg. Aki ezt a könyvet végiglapozza, úgy éli át New York-ot, mint egy előre megtervezett képzőművészeti alkotást, holott New York szépsége mellett baja éppen kimeríthetetlenségében, rögtönzéseiben és aránytalanságaiban rejlik. Szelényi Károly ugyanúgy tudja, mint mindenki, aki New Yorkban járt, hogy a szépséges New York mellett van egy másik is, a Dél-Bronx nyomora, Brooklyn zsúfoltsága, Harlem zűrzavara. Ebben a minikönyvben azonban nem ezekről van szó, hanem arról, amit New York bőséges kézzel nyújt, egyaránt lakóinak, látogatóinak és azoknak a karosszek turistáknak is, akik képekről óhajtják megismerni a várost. GEORGE F.KENNAN AMERIKA TÜKÖRBEN A Cycles of American History (Az amerikai történelem korszakai) című könyv Arthur Schlesinger Jr., tizenöt korábbi esszéjét tartalmazza, átdolgozott, bővített iformában. Sohasem könnyű dolog véleményt írni egy olyan műről, amely több különböző témáról szóló Írásból áll. A sokféleséget jelen esetben csak fokozza, hogy az esszék egyik fele Amerika belpolitikai intézményeivel és hagyományaival foglalkozik, a másik - legalábbis áttételesen - az országnak a világ többi országa között elfoglalt helyével. Kezdjük a második kategóriával. Schlesinger két mélyen gyökerező, de egymással ellentétes nézőpontot vél felfedezni abban, ahogy az amerikaiak önmagukat és a többi nemzet közötti helyüket látják. Az egyik nezet szerint, amely már az amerikai alkotmány megalkotói, az Alapitó Atyák köreben is erős volt, az amerikaiak alapvetően ugyanolyanok, mint a többi ember: azonosak a korlátáik, ugyanannak az eredendő bűnnek a terhét viselik, vagy világibb nézőpontból: ugyanazoktól a belső, test es lelek, önzés es önzetlenség közötti konfliktusoktól szenvednek. Ezt a nézetet eredeti, XVIII. századi formájában az is táplálta, hogy korábban a történelemben csak kevés példa volt szilárd és tartós köztársaságokra, mig számos olyan birodalom és monarchia letezett, amelyeket ugyanígy lehetett jellemezni., Ezért az Alapitó^ Atyák az Egyesült Államok függetlenségét és egységet csak egyfajta kísérletnek tekintették, kihívásnak a történelemmel szemben, amelynek a sikere korántsem volt biztos. így a szárnyait épp hogy csak bontogató köztársaság nem is lehetett az emberiség többi részének példaképe. A legtöbb, amit a többiektől kérhetett, hogy hagyják önállóan kialakítani az intézményeit es bebizonyítani - ha tudja -, hogy képes a fennmaradásra. A másik nézőpont szerint az amerikaiak számara előre elrendelt sorsuk teljesedik be. Ez a nezet az első uj-angliai gyarmatosítók vallásos meggyőződéséből ered. Az uj kontinensre érkezésükben a "Gondviselés csoc ,>t" látták, "a kiválasztottak utazását az dvözülés fele". Innen már csak egy lépés azt feltételezni, hogy az amerikaiak az Ótestamentumból vették át a kiválasztott nép koncepcióját. Idővel, természetesen ez a hit is világiasodott; a polgárháború túlélése pedig sokak számára annak bizonyítékát jelentette, hogy a "kísérlet" sikeresen végződött. A nézetek e kettősségében rendkívül fontossá vált a történelemfelfogás. A "ki- serlet"-elmélet mélyen beágyazódott a történelmi tudatba, egy töretlen történelmi folyamatosság '-részeként, részben kifür- készhetetlenül, de mégis a legnagyobb segítséget nyújtva Önmagunk megértéséhez. Nem igy azok számára, akik Amerikában a sors elrendelését látták. Az ő látásmódjuknak lényeges része volt "egyfajta nárcisztikus visszahúzódás a történelemtől", amely a háború utáni évtizedekben, napjainkban teljesedett ki. "A határkövek megőrzése és a nagyszabású bicentenáriu- mi ünnepségek ellenére érdeklődésünk és ismereteink szempontjából teljesen történelem nélküli nép lettünk. A fiatalok már nem tanulnak történelmet. A tudósok is hátat fordítanak neki, és inkább a történelmi viselkedéssel foglalkozó "tudományok". iránt lelkesednek. Ahogy a történelmi tudat zsugorodott, úgy foszlott szerte egyre inkább a messianisztikus remény." A külpolitika és az amerikai karakter című esszében Schlesinger ennek a mély kettősségnek a hatását követi nyomon a közelmúlt és napjaink amerikai külpolitikájában. Itt a két ellentétes- nézőpont természetesen másfajta köntösben jelenik meg: a realizmus és az üres filozófálgatás, az ideológia állnak szemben egymással. Schlesinger elismeri, hogy a század legtöbb politikai vezetőjének tudatában soha nem is különült el teljesen ez a kétfajta szemlélet (a közvéleményben olyan erős volt mindkettő, hogy a gyakorlati politikusnak nem volt más választása, mint hogy mindkettőnek eleget tegyen), mindazonáltal a Reagan-kormányzat külpolitikájában a "messianizmus erőteljes visszatérését" látja. Schlesinger élesen támadja ezt a külpolitikát. Következtetéseiben meg nem alkuvó: "Az elvont okoskodás a közügyek átka, mert a politikából teológiát csinál, és az embereket feláldozza a dogmák oltárán. Jobban tenné, ha visszatérne az Alapító Atyák hideg, szürke realizmusához: Ők világosan látták az érdek és az erő szerepét a világ veszélyei közepette, és úgy vélekedtek, elég, ha Amerikát mentik meg, nem kell mindjárt az egesz emberiség megmentésén fáradozniuk." A következő esszé is a realizmus es az ideológia szembenállását boncolgatja, miközben az erkölcsi abszolutumok es a nemzeti erdek szerepet vizsgálja ^z amerikai külpolitikában. Schlesinger abból a helyes megfigyelésből indul ki, hogy az erkölcsiség nem azonos fogalom az egyén számára, aki csak saját magáért felel, és a kormányzat számára, akinek az egész nép érdekeit kell szem előtt tartania. A nemzeti érdek fogalmánál azonban bizonyos megszorításokat lát szükségesnek, ezek pedig a megfontoltság, az arányérzék (a tettnek ésszerű arányban kell állnia a várható ko- vetkezmenyekkel), és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának a szükségessége. Ezeknek a megszorításoknak a figyelembe- vetelevel Schlesinger a nemzeti érdeket "nélkülözhetetlen iránytűnek" tartja a politika számára. Az erkölcsi értékeknek alapvető szerepük van a külpolitikában, de ez nem azt jelenti, hogy egyetemes elvont elveket szolgáltatnak. Inkább "világosabbá teszik és kontrollálják a nemzeti érdeket". A helyes államerkölcs annak elfogadásán alapul, hogy "más népeknek is vannak törvényes hagyományaik, értékeik, érdekeik és jogaik". Következésképp "a megfontoltság, a jog, a más népek egyenlő érdekeinek tiszteletben tartása és mindenekelőtt a saját értékrendszerünk iránti ragaszkodás sokkal hatásosabb lehet, mint ha erkölcsi abszolututnokat prédikálunk, igazságot akarván tenni más népek között." BETROITI HÍREK HOL KAPHATÓ MAGYAR SZÓ és az ÉVKÖNYV? Delray Party Store, 7900 W Jefferson i Detroit, Mich. 48209 Detroit es környéke lapkezelŐje: Miklós György, 11255 Allen Rd. Apt. 420. Southgate, Mich. 48195 Telefon: 287-2856 ---- - —
