Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-23 / 16. szám

Thursday, Apr. 23. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 12. Az orvostudomány általában sérvnek nevez minden rendellenes kiboltosulást. A legismertebbek a lágyéksérvek, köldök­sérvek, hasfali sérvek. Kevésbé ismert a combsérv, a rekeszsérv, az izomsérv, a gerincsérv, a porckorongsérv. Ez utóbbi­ról igyekszünk most tájékoztatni az érdek­lődé olvasókat. Mindenekelőtt meg kell mondani, hogy tulajdonképpen a porckorongsérv is gerinc­sérv, hiszen a gerincoszlopon fordul elő. A kettő kozott mégis lényeges különbség van. Gerincsérv esetén valamely gerinc- velórészlet bújik elő a rendellenesen fej­lődött, vagy a sérült gerinccsatorna koro­sán kialakult hiányosságán. Porckorongsérv- nel a csigolyák közötti korongok valamelyi­ke kimozdul a helyéről. Ennek lényegét és jelentőségét akkor érthetjük meg jól, ha tudunk valamit a korongokról. Ehhez viszont tudni kell valamit a csigolyákról, a gerincoszlopról. Az ember gerince - hasonlattal élve - pecsétgyűrű alakú csontos csigolyákból van felépítve. A gyűrű vastag pecsétrésze felel _ meg a csigolya tömör testének, a karikaja pedig egymásba kanyarodó ivei­nek. A csigolya testének feladata az em­beri test tartása és nyakig háti mozgásai­nak biztosítása. A csigolyák ivei egymásra epülve hosszú csontos csövet alkotnak, amely védelmet nyújt a benn húzódó puha gerincvelőnek. A gerincoszlop nagy mozgásai az egyes csigolyák kis elmozdulásaiból tevődnek össze. A merev csontok mozgásképességét a csigolyákat összekapcsoló kis Ízületek es a csigolyatestek között lévő, alátétsze- rü rugalmas porckorongok biztosítják. (A csigolyáknak tővisszerű nyúlványai is van­nak, ezek az Összetartó szalagok és a moz­gató izmok tapadására szolgálnak). Bizonyos mozgások, foglalkozások, egyes sportok a porckorongokat erősen igénybe veszik, és a fokozott használódásnak előbb- utobb kóros következményei lesznek: a korong elfajul, sorvad, meszesedik, elveszti rugalmasságát, alakja, felszíne egyenet­lenné válik, ellaposodik, kiboltosodik, helyé­ről elcsúszik. Ezek az elváltozások a korong tulajdonosának különböző panaszokat derékfájást, zsibbadást, mozgáskorláto­zottságot, izomsorvadást végtagbénulást stb. - okozhatnak. Az orvosok diagnózisa ilyenkor: lumbago, spondylosis, isiász, radi­culitis, discopathia, discushernia szokott lenni. Hogy ezek közül a betegségek kö­zül eppen melyik áll fenn, azt csak külön­böző vizsgálatokkal lehet megállapítani. Az elkülönítés, a kezelés formájának meg- valasztasa szempontjából szükséges. Külö­nösen a discushernia, vagyis a porckorong­sérv megállapítása fontos, mert a többiek konzervatív kezelési lehetőségeivel szem­ben, ennél műtéti megoldás is lehetséges. A porckorongsérv diagnosztizálása több irányból történhet. Nagyon fontos a kór- előzmény felkutatása, mert a beteg tevé­kenységének, panaszai kialakulásának, jellegének, fellépési módjának is jelentő­sége van a "nyomozásban". Nem kevésbe lényeges a fizikális vizsgálat. Ez a beteg gerincoszlopának megtekintéséből, megta- pintásából áll. Ezt kiegészíti a végtagok mozgásának, izomtónusának, vérellátásá­nak, idegreflexeinek vizsgálata. Ezek után a röntgenvizsgálat is nélkülözhetetlen, noha a puha porcok a felvételeken nem láthatók, indirekt jelekből azonban kö­vetkeztetni lehet azok állapotára, helyze­tére. Ha a csigolyák közötti resek beszűkül­tek, egyenetlenek, elferdültek, porckorong­sérv fennállása valószínű. A vizsgálatok vázlatos ismertetéséből, a megállapításon kívül, a porckorongsérv jelentősége is sejthető. Ha ugyanis a csi­golyák közti rések keskenyebbek, akkor a gerincüregnek azok a nyilasai is szukeb- bek, melyeken keresztül a gerincvelő tör­zséből kia'gazódó idegfonalak kilépnek. Ha a korong bedomborodik a gerincüregbe, nyomhatja az ottlévő gerincvelőt. Sem a velő, sem az ideg nem szívleli a szűkös­séget, a nyomást, mindkettő működésében zavar támad ezektől. Az ingervezetési zavar következménye fájdalom, zsibba­dás, érzés- és mozgászavar lesz az ideg­ellátásnak megfelelő testterűleten. . A nyomási tünetek és panaszok megszün­tetését egy ideig konzervatív módszerek­kel is meg lehet kísérelni: a csigolyákat egymástól távolitó gyógytornagyakorlatok, súlyfürdő, megfelelő fektetés stb. jöhet számításba. Ezek elsősorban az un. pul- zios sérveknél vezetnek eredményre, ami­kor a porc elmozdulása még nem végleges, megfelelő behatásokra ideiglenesen vissza­térhet helyére. A kizárődás, elszakadás maradandó eseteiben azonban már csak a műtéttől várható gyógyulás, javulás. (A lágyéksérveknek is van könnyebb, visz- szahelyezhető és veszélyesebb, kizáródott formája.) A porcsérv műtétjének ismerte­tése előtt még szólni kell arról, hogy a porckorong elméletileg nemcsak hátrafelé (a gyűrű pecsétrésze (alól a karikája irányá­ba), hanem előrefelé is elcsúszhat. Ilyen­kor elülső sérv jön létre. Ennek gyakori­sága azonban még sem közelíti a hátsó sérveket, mert a csigolyákat összetartó és rögzítő gerincoszlopi szalagok elől sok­kal erősebbek, mint hátul, tehát csúszást alig engednek meg. Ha ez mégis előfordul, jelentősége is kisebb, mert az előrefelé csúszó korong nem nyomhatja a gerincvelőt. A porckorongsérv műtétje - hasonlóan a jobban ismert térdizületi porcleváláshoz - az izületi üreg, ez esetben a csigolyák közti kisízületek megfelelőinek feltárásá­ból, a gerinccsatorna megnyitásából, majd a helyéről elmozdult, legtöbbször sérült, elszakadt vagy degenerált porckorong tel­jes eltávolításából áll. Mindez nem kö'nnyü és nem egészen veszélytelen művelet, a legjobban sikerült műtét esetén is az eltávolított "alátét" . hiányát megérzi a finom szerkezetű gerincoszlop es esetleg a benne lévő gerincvelő is. Ezért a műtét elvégzése minden körülményre kiterjedően gondosan mérlegelendő. ADJA AT E LAPOT BARÁTJÁNAK Labdarúgás A labdarugó NB I. tavaszi szezonjában, az időjárás továbbra sem vesz tudomást a napok múlásáról. A 22. forduló találkozóit pocsék időjárásban rendezték meg, nehezít­ve ezzel játékosok és bírák dolgát egyaránt. Az irreális körülmények persze nemcsak a főszereplőket zavarták, a szurkolók közül is sokan inkább az otthon melegét válasz­tották a többórás fagyoskodás, ázás helyett. A kényelmeseket még a televíziós közve­títés sem kárpótolta, Egerben ugyanis a tévémeccsen sem a hazaiak, sem pedig a Videoton játékosai nem találtak a háló­ba. A Vasas legyőzte a hat fordulón keresz­tül veretlen Bp. Honvédőt. Az U. Dózsa pedig továbbra _ is ott "liheg" a listavezető MTK-VM nyomában. A kék-fehérek előnye két pontra csökkent, s azért nem egyre, mert egy már-mar "idÖntúli" büntetővel harcolták ki otthonukban a döntetlent. A BAJNOKSÁG ALLASA t. MTK-VM 22 14 5 3 40-16 33 2. O. Dózsa 22 13 5 4 38-14 31 3. Tatabánya 22 13 3 6 34-18 29 4. Bp. Honvéd 22 12 4 6 31-27 28 5. Pécs 22 10 4 8 22-14 24 6. Ferencváros 22 7 9 6 18-14 23 7. Haladás 22 9 5 8 25-26 23 8. Vasas 22 9 4 9 30-31 22 9. Debrecen 22 7 7 8 28-31 21 10. Békéscsaba 22 6 9 7 22-27 21 11. Videoton 22 6 7 9 20-22 19 12. Riba ETO 22 4 9 9 30-33 17 13. Zalaegerszeg 22 4 9 9 21-28 17 14. Siófok 22 4 8 10 22-31 16 15. Eger 22 4 7 11 17-42 15 16. Dunaújváros 22 3 7 12 20-44 13 Góllista 15: Rostás (Ű. Dózsa), 14: Détári (Bp. Honvéd), Vincze I. (Tatabánya), 12: Szei-bert (MTK-VM). A negyedik alkalommal rendezték meg a Törley Kupa nemzetközi férfi tórversenyt a nemzeti Sportcsarnokban, illetve ennek döntőjét a Pesti Vigadóban. A tavalyi győz­tes, világbajnok olasz Borella eleddig minden VK-versenyét megnyerte, ám most "csak" az ötödik lett. A győzelmet - második alkalommal - a francia Omnes szerezte meg. A Törley Kupa fináléjában a francia Omnes (balról) az olasz Arpinot győzte le. • , , Nagy magyar lovassikerrol erkezett hir az NSZK-beli Neusiedbol. A nemzetközi díjlovagló versenyt Bordal nyergében Dallos Gyula nyerte. Jellemző a mezőny erőssé­gére, hogy a többszörös olimpiai es világ­bajnok nyugatnémet Reiner Klimke csak a 8. helyet tudta megszerezni.

Next

/
Thumbnails
Contents