Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-09 / 14. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Apr. 9. 1987. n. János Pál pápa Chilében SANTIAGO, Chile. II. János Pál pápa éles szavakkal elitélte Pinochet, chilei diktátor terroruralmát. Ezzel egyidőben biralta a diktatúra ellen küzdőket, akik erőszakot alkalmaznak a diktatúra megdöntésére. Több százezren éltették a pápát. Kétségtelen, hogy ezeknek 90 százaléka felhasználta az alkalmat a Pinochet elleni hangulat szitására. A tüntetők egy csoportját a kirendelt rendőrség és katonaság megtámadta, botokkal ütni, verni kezdte. Vizi puskákkal lőttek a tömegre. Chile második legnagyobb városában, Concepcionban Jose Manuel Santos Ascar- za érsek több, mint *4QQfQ00-es tömeg előtt az ország dolgozóinak érdekében szólalt fel. Támogatta a munkanélküliek követelését a munkához, az alacsony bérek emelését. A pápa beszédében magáévá tette a munkások jogát a szervezkedéshez. Meglátogatta a bebörtönzött politikai foglyokat és kijelentette: "Krisztus is fogoly volt." Azon reményének adott kifejezést, hogy hamarosan visszanyerik szabadságukat és követelte, hogy a foglyok helyzetén haladéktalanul könnyítsenek. A pápa chilei útja újabb lendületet adott a Pinochet diktatúra elleni mozgalomnak. Volántourist Hungary INFORMÁCIÓ ÉS MEGRENDELÉS Magyarország BUDAPEST IX. Vaskapu u 16. Telefon: 334-783 Telex: 22-5639 FERIHEGYI REPULÓtER Telefon: 342-540 Telex: 22-7452 A BALATONNÁL (május 15-től szeptember 15-ig) SIÓFOK, HOTEL HUNGÁRIA Telefon: 10-677 RENT A CAR Credit Cards Accepted: American Express Carte Blanche Diners Europcar Eurocard Tilden Bankamericard National Master Charge Fenntartó Gárda Amidőn Ön e sorokat olvassa, olyan lapot tart kezében, amely párját ritkítja az egész világon. Ezt komolyan állítjuk. Tudomásunk szerint nincs még egy olyan magypr nyelven irt újság, amely minden héten tudatná olvasóit, hogy kik azok, akik fenntartják a lapot, lehetővé teszik hétről hétre, ezernyi nehézség ( közepette, a megjelenései. Azokról az Olvasóinkról beszelünk, akiknek áldozatos hozzájárulásait lapunk minden számában a 11. oldalon hozzuk a Fenntartó Garda jelzés alatt. Mi úgy tekintünk ezekre az áldozatkész magyar testvéreinkre, nővéreinkre, mint stafétafutókra, akik a haladas fáklyáját az előző nemzedékek kézéből átvéve, igyekeznek az utánuk jövőknek atadni. A Fenntartó Garda első tagjai azok voltak, akik lapunkat 85 évvel ezelőtt megalapítottak: 11 new yorki munkás, többnyire a cipő és más könnyűiparból. A lapot előfizetésekből soha nem lehetett fenntartani. (A legnagyobb amerikai lapok sem tudják.) Kezdettől fogva csak az i olvasók áldozatkész hozzájárulásai tettek azt lehetővé. Gondoljunk vissza, hacsak egy pillanatra is, erre a 85 evre! Milyen viszontagságokon ment át Amerika népe épp úgy, mint szülőhazánk lakossága. Amerika két világháborúban és vagy egy tucat kisebb háborúban vett részt. Palmer razzia, hatalmas szocialista mozgalom, radikálisok üldözése, Sacco és Vanzetti per, gazdasági összeomlás, Memorial Day vérengzés, 25 milliós munkanélküli tábor, országos mozgalmak a társadalmi biztosításért, McCarthyzmus jellemezték e korszakot. Odahaza testvéreinket egyik katasztrófából a másikba vitte a régi rendszer és mi innen igyekeztünk minden lehető anyagi és erkölcsi támogatást megadni részükre. Ezekben az években rendületlenül ezernyi nehézség közepette ott futottak a mi fenntartó gárdistáink a fáklyával, a lapunkkal kezükben és odaadták, ha kellett minden nélkülözhető dollárjukat, nem egy esetben a jegygyűrűjüket, csekély ( ékszerüket, amikor a lap bajba került. És mily sokszor került bajba! És ime, lapunk fennmaradt, ma az emberiség legnagyobb megpróbáltatásának korszakában a béke érdekében hallatja szavat az amerikai magyar közéletben. Amikor visszagondolok erre a 85 esztendőre, amelyben több, mint 50 éve magam is aktiv tanúja voltam lapunk küzdelmeinek, felmerül lelki szemeim előtt ezen időszak néhány drámai mozzanata. Látom olvasóink tizezreitj amint körülsereglették gróf Károlyi Mihályt 1914-ben, remélve, hogy megmentheti Magyarországot a közelgő világháborútól. Látom azt a 100,000 magyart, akik lapunk vezetése alatt 1919— ben New Yorkban tiltakoztak Magyarország feldarabolása ellen. Látom a mi Gel- lért Hugónkat, kiváló munkatársunkat, Bálint Imrét, Austint, amint megalapítják Amerika első antifasiszta szervezetét, a Horthy-ellenes Ligát. Feltűnnek előttem a harmincas evek óriási harcai az alapipari munkások szakszervezetbe tömörítésére. És gondolok arra az ezer és ezer olvasónkra, akik éveken át házról házra I fi járták lapunkat terjeszteni, telviz idejen éppen úgy, mint a nyári hőségben. És gondoloK a mi sok hősi halottunkra, akik piketvonalakon, sztrájkokban adták életüket, vagy akik önként mentek Spanyolhonba, később a II. Világháborúba, védeni hazánkat és az egesz emberiséget. Ezek drága öröksége, a Magyar Szó fordul most hozzátok segítségért, lapunk fenntartásáért. Legyünk méltók az előttünk járt négy nemzedék hősi erőfeszítéseihez, akik számunkra ezt a lapot megvédték. Tartsuk fenn mi is mindaddig, amig szükség lesz ra ebben az országban. Legyen a ti nevetek is ott a fáklyavivők névsorában, a Fenntartó Garda listáján, amelyet meghatottsággal fog olvasni a hálás utókor- Deák Zoltán A hamis háború Rengeteg időt és pénzt költ az USA a kábítószerek elleni harc meghirdetésere. Arról is sokat beszelnek a TV-n és Írnak újságokban, hogy elvesztjük, vagy már el is vesztettük ezt a harcot. Mutatják, hogy miként fogják el a pepülók és gyors hajók csempészeit es tartoztatják le okét. Azután rendszerint megmondják, hogy ez, bármilyen nagy mennyiségű szállítmány megakadályozását jelenti, nem fogja csökkenteni a forgalmat. Amig sok pénzt lehet rajta keresni, egy letartóztatott csempész helyét kettő foglalja majd el. Itt-ott még egy-két rendőrt is letartóztatnak kábítószerek lopásáért vagy árusításáért. Az is tény, hogy minden évben százezrek esnek a kábítószerek áldozataivá, köztük kilenc éves gyermekek és fiatalabbak. Csecsemők százai, akiket anyjuk megfertőzött születésük előtt, pusztulnak el. Lehetséges az, hogy ez a fejtetőig túlfegyverkezett ország, amely más országokat fenyeget, nem tud véget vetni ennek a szörnyű bűnnek? Vagy lehet, hogy nem akar? A.M. Rosenthal azt Írja a New York Timesban, hogy a kábítószerek terjesztését a forrásnál volna legkönnyebb megakadályozni és egy uj törvény szerint azok az országok, amelyek nem hajlandók önkéntesen vagy Washington közbenjárásával korlátozni a kábitószertermelést, csak felet kapják meg az igert amerikai segélyeknek, kölcsönöket kivéve. A State Department Mexikót tartja a legnagyobb heroin és marihuana termelőnek és szállítónak es a kokain import egyharmadának szállításával vádolják, annak ellenére, hogy az ország próbál ezen a helyzeten javítani. Érdekes, hogy a Times riportere egy szót sem ir a colombiai kokaincsempészetról, amikor az az ország a legnagyobb és legveszélyesebb bűnös. Szerintük Pakisztán is többet termel. Afganisztánt, Iránt es Szíriát azzal vádolják, hogy ezek az országok nem hajlandók Amerikával együttműködni. Ez persze nevetséges, már csak azért is, mert egyikük sem kap egyetlen cent segítséget Amerikától. Lehetséges, hogy a sok kábítószer elleni harc csak arra való, hogy beavatkozzanak más ország belügyeibe? H.D.
