Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-26 / 12. szám
Thursday, March 26. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. HAZAI TÁJAK IMERJU SPÉTER ERZSÉBETIÉI A lövőben külföldiek 1$ kaphatnak tartós ingatlanhasználati (ogat BUDAPEST. Várhatóan julius 1-jével lép hatályba az az elnöki tanácsi törvényerejű rendelet, amely a külföldön állandó lakhellyel es magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező magánszemélynek szerződéssel használatba adhat lakást vagy üdülőt. Az új rendelkezéssel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban elmondották, hogy az mindenekelőtt a külföldön élő magyarok tartós itt-tartozkodását szolgálja. Hatarainkon túl sokan élnek ugyanis olyanok, akik jelenleg még nem akarnak Magyarországon letelepedni, ám a kapcsolattartásuk az óhazával rendszeres. Nemcsak a( családi kötelékekről van szó, hanem arról is, hogy egyre többen iskoláztatják gyermekeiket Magyarországon, s mind kiterjedtebbek a huzamosan itt-tartbzko- dást követelő üzleti kapcsolatok is. Az uj szabályozás lényegesen enyhít a korábbi kötöttségeken, szabadabb lehetőséget ad a magyar jogi személyeknek arra, hogy üdülőket, lakásokat, házakat, sőt akár I f lakótelepeket, maximálisan harminc esztendőre a külföldieknek használatba adjanak. Ez a jog lényegesen eltér a bérleti formától, hiszen örökölhető,, átruházható. Sót, a használó letelepedését vagy hazatérését követően az ingatlant még meg is vásárolhatja. A használat árának nincs felső hatara, a főként devizában fizetendő dij nagyságát a piac szabja meg. A magyar félnek az ügylet megkötéséhez a feltételeket illetően kell csak devizahatósági hozzájárulást kérnie, s aztán már szabadon állapodik meg arról, hogy a külföldi egy összegben előre, vagy éppen részletekben fizesse ki a használatért járó összeget. • Batthyány Kazmér hamvait március 10-én exhumálták Párizs montmartre-i temetőjében, hazánk konzuli képviselőjenek jelenlétében. Batthyány Kazmér hamvai most visszakerülnek a siklósi családi kriptába. Batthyány Kázmér 1849-ben a Szeme- re-kormány külügyminisztere volt. A szabadságharc bukása után Kossuthtal Törökországba emigrált, majd több volt minisztertársával Franciaorszagban telepedett le, s itt halt meg 1854-ben. i 200 ezer dolláros művészeti dijat alapított Speter Erzsébet, amerikai üzletasszony, aki korábban 20 ezer dollárt adott a Nemzeti Színház építésére. Az Erzsébet-dijat evente osztják ki olyan magyarországi művészek, illetve irodalmárok között, akik kimagasló teljesítményt értek el az élő magyar nyelv művelésében. A New York-i Woodward szállodában lévő lakosztályában beszéltem vele: "Nincsenek egyenes leszármazottak, nincsenek génhirmon dók utánam. A csaladom mindkét része, a < férjem vonalán és az enyémen is igazságosan el vannak látva, ahogyan az lenni szokott, végrendeletileg. Senkit sem rövi- # ditek meg . azzal, Spéter Erzsébet amit most adománynak nevezünk. Szeretnek nyomot, hírmondót hagyni magam után. Nem vagyok Írónő, aki könyveket alkotna, bizonyítandó, hogy valamikor árnyékot vetett ezen a Földön, nem vagyok festő, ,hogy vásznaimat képtárakban nézegessek, nincsenek lemezeim, amelyek gyönyörű dalaimat Őriznék, szóval nincs utánam semmi, ami elmondaná az utókornak, hogy éltem. Az emberek többsége számára a gyerek a hátrahagyott üzenet, nekem ez nem adatott meg. Kerestem hat, mi lehetne az én értelmes, maradandó üzenetem, s a művészeteknél kötöttem ki, ami tulajdonképpen nem véletlen. En egész életemben sértett színésznő voltam, nem, ez nem jó szó, meg nem ertett, elegedetlen, elvetélt, meg nem valósult, igen, ez az, meg nem valósult színész vagyok zsenge ifjúságomtól kezdve, ven spine koromig. Mindig imádtam a színházat, bárhol laktam, a világ bármelyik nagyvárosában éltem, nekem az első sor középén mindig bérletem volt. Imádtam, imádom, hogy előttem és nekem játszanak, nem, nem irigykedtem, nem is féltókenykedtem, őszintén mondom soha nem gondoltam komolyan, hogy én is ott lehetnék, hogy nekem kellene a színpadon fürödni a tapsban. Erről én korán és végérvényesen lemondtam. Abban a világban, amelyben nevelkedtem, egy becsületes urilány nem lehetett színésznő, az akkor a polgár szemében egyenlő volt a romlottsággal, a cédasággal. Szóval én nem lehettem, nem akarhattam színpadi művész lenni. Talán az isteni szikra is hiányzik belőlem, de azért mindig, ma is, megvalósulatlan színésznek érzem magam. Bizisten, nem tartom magam csalódott embernek, ha lehetne ugyanúgy élném végig ismét az életemet, pedig eredetileg ügyvéd szerettem, volna lenni, igen, jól hallja, ügyvéd, de nem volt rá időm. Férjhez mentem. Szerettem férjnél lenni, jó érzés töltött el, hogy boldoggá tehetek valakit. így volt ez első alkalommal, amikor kolozsvári csitriként lettem egy valódi herceg felesége tizenegy ágú koronával, és hiszem, hogy igazi társa voltam legutóbbi férjemnek, Henry- nek, akinek mai jólétemet köszó'nhetem... Besüt ide valamikor a Nap? A háziasszony egyénisége kitölti a kis szállodai lakosztályt, harsányságig eleven stílusa ellenDrecin József művelődési államtitkár fogadta Speter Erzsébetet. A bensőséges találkozón jelen volt (balról) Vámos László, a Nemzeti Színház főrendezője, Gobbi Hilda színművésznő és Kállai Ferenc, a Színházművészeti Szövetség elnöke, emlékplakettet nyújtott át Spéter Erzsébetnek. TERJESSZE LAPUNKAT súlyozza a helyiségek nyomott alulvilá- gitottságat, de körül minden sötét. A Woodward Hotel maga is része a New York-i kontrasztok egyikének: alig két utcával arrébb a Rockefeller Center üveg- alumínium hasábjai sorakoznak, a Hilton fogadja eló'kelő közönségét; ellenkező irányban a Broadway musical-szirtházai viUogtatják reklámjaikat; a kettő között az 55. Street-nek ez a szakasza kopott, elhanyagolt, és a csövesek jobban beleillenek az utcaképbe, mint az átsuhanó limuzinok. ... ideköt a munkám ehhez a szállodához. Az irányítást ugyan a board, az 'igazgató- tanács végzi, de annak én vagyok az elnöke, enyém a felelősség, sok a tennivaló. Egyszer egy esztendőben azonban mindig elmegyek Magyarországra és végiglátogatom a barátaimat. Látja ezt a fényképet? Ezen Tamasi Áronnal táncolok az újságíróbálon és a karácsonyt meg az újévet Mia- mi-ban töltöm. De az idén le kellett mondanom minden ottani meghívást a board kívánságára, pedig nem szeretem a telet ebben a városban. Nem kényszerítenek rá, persze, hogy megtehetnem, hogy odaköltözzek Kaliforniába, vagy akárhova. A kamatokból is nyugodtan meg lenne mindenem, akkor miért nem élek egy tengerparti kacsalábon forgó villában, nem is tudom. Azt hiszem mert az túl egyszerű lenne, túl könnyű itthagyni a gondokat, a felelősséget, a feladatot. Úgy nézne ki, hogy megfutamodtam, hogy feladtam azt, amit elhunyt ferjem létrehozott és rámhagyott. Talán ezért... * ... Ez a gondolat az Erzsébet-napi vacsorán Öltött formát. Ott ültömben megfogadtam, hogy minden reggel jelképesen megsimogatom az asztal sarkát, mert a sors kegyes volt hozzám és én most valamit . vissza akarok adni. belőle. Ez nem jóság, hanem tartozás, különben is jóságot csak ott lehet felmérni, ahol van miből jónak lenni. Akinek nincs miből, az nem adhat, de az már cseppet sem biztos, hogy az ad-e, akinek van. Amire en gondolok nem ösztöndíj, nem kitüntetés, nem jutalom. Valamiféle dij, amiben az évad legkiemelkedőbb énekese, színésze részesül. Dij, amit az előadható élő magyar szó legjobb művelője kap minden esztendőben. Az en részvételem ennek a díjnak a létesítésében csak az anyagi hozzájárulás. Ettől a ponttól kezdve megszűnik bennem az üzletasszony. A kétszázezer dolláros alapítványt Magyarországon kezelik, ott kamatozik, számításom szerint a kamat már induláskor egy millió forint lenne évente, s ennek a felét osztanák fel a legméltóbbak között. Hangsúlyozom én ebbe nem szólok bele, a zsűrizés az illetékes szakemberek feladata lesz, én csak azt szeretném, hogy ez a becsületes utón szerzett pénz a legjobb helyre kerüljön. Kívánom, hogy ösztönzést adjon a magyarországi művészek és művészetek számára, de leginkább azt szeretném, ha a drámaíró, az énekes, a színész nem a Speter-dijért dolgozna, hanem azért kapná az elismerést, mert valami kimagaslót produkált. Megint azt kérdezi, nekem mit ad ez az alapítvány. Elsősorban lelki egyensúlyt. Hiszek abban, hogy örömet szerzek és jó célokat szolgálok, hogy értelmes nyomot hagyok magam után... Csak Elemér
