Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-26 / 8. szám

Thursday, Feb. 26. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Illyés Gyula: BORBAN AZ IGAZSÁG ES AZ EGESZSEG /7 Puéqták 155. I Ezt a tantárgyat rokonszenves fiatal­ember tanította. Őszintén vonzódtam hoz­zá. Lelkesülten bámultam rá, ha a padok közti sétájában néha mellettem állt meg. Ruhájának illata még ma is az orromban van. Magas, szőke fiú volt, egy évre ra elesett a háborúban. A táblánál álltam, körzővel, vonalzóval s a jó tanulók biztonságával szerkesztettem az ábrát, az aznapi leckét. Egyenest húztam a B és F pontok között. "Mondd is, amit csinálsz" - szólt hozzám a tanár.-Egyenest húzok a bé és aff pontok között- feleltem. A tanár mosolyogva felütötte a fejét. "Mi között?"-A bé és aff pontok között, - ismétel­tem. Kicsit tájszólásban beszeltem.-Nem aff, hanem eff.-Igenis.-Mondd ki, hogy eff.-Aff, - mondtam tisztán és félreérthetet­lenül.-Nem aff! Mondd ahogy kell. Hallgattam. Tudtam, hogy nálunk táj­szólásban beszélnek, nem ö-vel, amit ké­sőbb igen szépnek találtam, hanem az e-t, hol egészen zártan e-nek, hol nyíltan csak­nem a-nak ejtve; közönségesebb szavain­kat például, ha a pusztaiak módjára mor- zsolás helyett zsurmolást mondtunk, anyánk elég gyakran kijavította, de csak a szavakat, mert a hangokat ó is u^y ejtette, mint mindenki. Nagyapa is gúnyolódott néha velünk, mert <3 alföldiesen beszélt; igaz, hogy néha mi is nevettünk az ő szavain.-No mondd hat. Nyelvem megbénult. Hirtelen meggyűlöl- tem a kiejtésemet.-Mi lesz?-Aff - nyögtem ki vegre halkan, végső erőfeszítéssel. Az osztály felröhögött. ’-Hová való vagy? - kérdezte a tanar. Nem válaszoltam.-Pusztai! - kiáltotta valaki-Bregöcs! így gúnyoljak a pusztaiak is a pusztaiakat. A kifejezést a falusiak nem ismerik. Ezt csak valamelyik pusztai társam mondhatta, az általános derültség növelésére. A tanar leintette ókét. Ketszer-harom- szor szépen, világosan kiejtette előttem a helyes e-t. De hasztalan biztatott, hogy utánozzam. Aztán megmagyarázta, hogy okvetlen meg kell tanulnom, mert különben hogy tudhatja ö, melyik betűre gondolok?-Holnapra megtanulod a helyes kiejtést- mondta kicsit türelmetlenül. - És jelent­kezni fogsz. Egész délután a Kapos partján a füzbok- rok közt föl-alájárva gyakoroltam magam. Néha úgy érettem, sikerült. Tatogtam, hápogtam, égre fordított arccal a torkom szoritgattam. Reggel első dolgom volt, hogy próbát tegyek. Sírni szerettem volna. Kétségbe­ejtő gikszer szökött ki a torkomból s mint egy bosszúálló jelenés, szinte megállt előt­tem a levegőben. Az óra előtt nem jelentkeztem, s most már nemcsak a szerencsétlen hang, de az égvilágon semmi sem jött ki a számon. /folytatjuk/ OLVASSA A MAGYAR SZO-T MÉRTEKKEL-ORVOSSÁG "Nem kell pedig gondolni, hogy a Tokaji világszerte dicsért bor egyedül Tokaj hegyein, ’s határában terem; a tarczaly, tályai és mádi felülmúlják azt, az első ugyan ere­jére, a két utóbbi pedig édességére nézve... A termés általában közép termékenységú évben, mintegy 160,000 akóra megy, s tetemes részét teszi nemzeti gazdaságunk­nak, mert a külföldről is sok pénzt bekapunk erte, hol kapatik s nagy áron is örömest megvásároltatik..." E néhány sor egy 1833-ban kiadott Köz­hasznú ismeretek tára cimíi könyvből való, s Hegyalja címszó alatt olvasható. A be­cses kötet Tokaj múzeumának tulajdona, amelynek gyűjteményében jóval régebbi dokumentumok is találhatók arról, ho^y a tokaji bort már a XVI. század elején Európa-szerte ismertek. "Akkor lenne teljes a boldogságom, ha a tokaji hegyet bírhatnám" - vágyakozott Katalin cárnő valamikor az 1700-as évek elején, s nem sokkal később akarata telje­sült, 1733-ban ugyanis a magyar kancellá­ria engedélyezte, hogy egy orosz bevásár­lóbizottság működjék Tokajban. (Valamiko­ri ténykedése - emlékeként ' Orosz utca is található a városban.) Hegyaljai szőlőt birtokolni mindig is fontos dolognak számí­tott az uraságok körében. Presztízs volt, és nem kevés anyagi haszonnal járó birtok­lás. Volt szól'óje itt a császárnak, 1711-től a mindenkori magyar királynak és királynő­nek, az ország nádorainak, s számos föur- nak. Erről tanúskodik jó néhány okmány és kiváltságlevél. Az eltelt évszázadok alatt tudósok, köl­tők, írók adták hírül, tudatták a világgal: Hegyalján varázslatos izü és hatású bort készítenek. "Tokaj tündöklő borostyán nedűje megtáltositja az agyrostokat, s gy ólnak tűzében szerelmes szavak, oly csillogók, mint habzó gyöngye e borbul, ha sárga cseppje a pohárba csordul," - irta Voltaire. Petőfi verse is bizonyára sokak­nak jut eszébe: "Miért nem tesz az Isten csodát? Változtatná borrá a Tiszát, Hadd lehetnék én meg a Duna, Hogy a Tisza belém omlana.” Krudyt is megihlette a Tokaj-címeres hordófenék történelmi borvidék: "A hegyaljai bor a tárogató hangjait ébreszti fel a lelkek mélyén. A bor arany színében, ha belené­zünk, kuruc szablyák megcsillanását lát­juk." El Tokaj városában egy mai krónikás, aki mindent tud Tokajról, ismeri a borvi­dék történelmét, s maga is kitűnő bort készít. A város múzeumának hetvenöt éves vezetőjéről., Pap Miklósról van szó, akinek tavaly megjelent könyve egyszer minden bizonnyal maga is ott lesz a muzeum kiállított, értékes dokumentumai között.-Nemrégiben értesítettek, hogy Párizs­ban a Bor Világszövetség zsűrije nekem ítélte a legmagasabb dijat... Erre azért nem számítottam, bár tény: évtizedek munkájának eredménye ez a kötet. 1944 óta foglalkozom a környék történetével, szőlőkulturájával és hirdetem az itteni borok gyógyító hatását. S ez nem üres reklámfogás, tudósok a megmondhatói: a tokaji bor vitamindús, antiszeptikumként, antibiotikumként hat. Tehát időnként egy­két pohár: orvosság. Vannak, akik megmo­solyogják ezt az egyáltalán nem uj keletű nézetet. Hogy kinek van igaza? Korányi Frigyes például vérszegénység, bélrenyhe­ség és étvágytalanság ellen, Vámossy Zol­tán es Mansfeld Géza Gyógyszertani tan­könyv cimíi munkájukban gyermekágyi láz és hastífusz ellen ajánlják a tokajit. Sorolhatnék még példákat, de mindezekről Írok a könyvemben is, s most készülő köte­tem kizárólag erről a gyógyító hatásról szól orvosok véleményére támaszkodva. Magyar zenekar sikere Washingtonban Kirobbanó sikerrel szerepelt Washington­ban a Liszt Ferenc Kamarazenekar Rolla János vezényletével. Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia csaknem hétszáz személyes koncertterme nem volt elég az érdeklődők számára: egy külön terem­be hangszórón közvetítették a koncert műso­rát a kintrekedteknek. A magyar együttes immár hatodszor koncertezik az Egyesült Államokban, s jelenlegi körútja során adja 250. amerikai hangversenyét. * 190 Kiváncsiak Magyarországra. A Belkeres­kedelmi Minisztériumban elkészült elmúlt évi idegenforgalmat összegező gyorsjelen­tés szerint 1986-ban összesen 16 millió 646 ezer külföldi látogatott Magyarország­ra, 1 millió 520 ezerrel többen, mint 1985- ben. A szocialista országokból 1 millió 190 ezerrel, a nem szocialista országok­ból pedig 350 ezerrel növekedett a beuta­zóforgalom. som omsuscm IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC, New York, N.Y. 16021 TEL.: (212) 535-6490 wmnmeaws KBnKnKUjfM MŰSZAKI CIKKEK * KOCSIK * TELEVÍZIÓK CEMEGECSOMAG * HÁZTARTÁSI GÉPEK Ismét kaphatók ozIKlKlÁ.NÁL Pénzküldés UTAZÁSI IRODA FORDULJON IRODÁNKHOZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents