Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-07-03 / 27. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 3. 1986. mm mis mm n mik Bmirnr jÜrG ALTWEGG INTERJÚJA DURAS ASSZONNYAL "A SZERETŐ" SZERZŐJÉVEL Könyve, A szereti!, világhírűvé tette - hetvenesztendos korában. Hogyan követ­kezett ez be? Ismert iró voltam, de nem bestseller- szerző. Most az vagyok. Meg Argentínában is. Mindenütt. Olaszországban, az NSZK- ban es Franciaországban 1,2 millió példány­ban adtak ki a könyvet, pedig meg nem jelent meg olcsó kiadásban. Hollandiában is, Izlandon is megjelent - furcsa érzés, hogy az embert lefordítsák izlandi nyelv­re. Egyedül Kinaban három különböző for­dítás jelent meg. Mi volt ennek az oka? Ezzel a könyvvel ismét lehetőve vált, hogy olvasás közben boldognak érezzük magunkat. En irás közben éltem át ezt, s ezt az érzést nyilván át tudtam vinni az olvasókra. Csakis ezzel tudom magyaráz­ni a visszhangot. Az egyik olvasóm azt mondta nekem: "A szerető több, mint egy könyv." Ez a több tálán a stilus szabadsaga lenne? Hamarosan megjelenik A fájdalom cimü könyve - negyven év késéssel. Ebben azt mondja, hogy az egész világnak magára kell vállalnia a nácik bűneit: "Ha a náci rémtettekből német sorsot csinálunk, ak­kor a bergen-belseni embert egy regionális figura dimenziójára korlátozzuk." Továbbá: "Az egyetlen válasz, amit erre a bűntettre adhatunk, az, hogy mindenki bűntettévé tesszük. Ha megosztjuk. Akárcsak az egyen­lőség, a testvériség eszméjét." Emlékszik, hogy ezt irta? Nem, egyáltalán nem emlékszem ezekre a szövegekre. Nyilván közvetlenül a háború vége után írhattam ezeket, az ön által idézettet valamivel később, talán 1946- ban, amikor már elcsitult valamelyest a fölháborodas. A rémtettek idején ezt sohasem tudtam volna leírni. Miért lépett be a kommunista pártba, s miért maradt oly sokáig tagja? A háború után történt. A gaulle-izmus- ban nem láttám népi mozgalmat; azt hi­szem igazam volt. i Akkoriban mindazok számára, akik részt vettek az ellenállásban, csak a kommuniz­mus vagy gaulle-izmus alternatívája léte­zett. Én mindenesetre igy láttam a dolgot. 1945 decemberében a demilitarizes során elvették a párizsi néptől a fegyvert. Ez szörnyű volt, valamennyien tartottunk odahaza fegyvert. Még tizenöt ev múltán is talaltam a szekrényemben kézigránáto­kat, egészen megfeledkeztem róluk. S gondolja még, gyerek volt otthon! Az ellenállásban ugyanahhoz a csoport­hoz tartozott, mint Francois Mitterand, aki A fájdalomban Morland néven szere­pel. Úgy tűnik, még mindig nagyon tiszte­li. De meg mennyire! Nagyon bátor volt. ö volt a főnököm. Az ellenállásban szüle­tett kapcsolatok mind nagyon elevenen maradtak. Akik akkor megmondták egy­másnak az igazat, azóta sem hazudtak egymásnak. Az 1981-es választás előes­téjén véletlenül összefutottam vele az utcán. Megkérdeztem tőle, most mi lesz. Ö pedig azt válaszolta: bármilyen különös, azt hiszem, menni fog. Könyvében leírta, hogyan hozta vissza Mitterand az ön férjét Dachauból. Azokat a szavakat, amelyek arról szólnak, hogy az egész emberiségnek magára kell vennie a felelősséget a rémtettekért, túlélő férje szájába adja. Valóban ezeket mondta? Igen, ezt mondta: az emberiség az, amely elkövette ezeket a rémtetteket. Ha mind­ezt csak a németekre korlátozzuk, az annyit jelent, hogy ügy kezelik majd 'őket, mint a zsidókat. S akkor minden elölről kezdődik. Nagyon mélyen átéreztem ezt. A szörnyű­ségek és hallatlan arányuk fényében. Azt mondtam magamban: Németország csak egy hely, egy vallas ezen a világon, egyma­ga nem tehette volna ezt me^. A nácik által az emberiségre hozott átok sokkal nagyobb, "abszolútabb" volt. Milyenek a kapcsolatai a németekkel, Németországgal - ma? Nem utazom Németországba. Nem elv­ből, de nem érzem jól ott magam. Ez min­den. Tiz éven át még német hangot sem bírtam elviselni. Ön is ezt (a nyelvet beszé­li, de ön még túl fiatal. Am a szülei - ők hogyan nyilatkoznak a németekről? Ahogy én? Nem, egyszerűen nincs kedvem Német­országba menni. Miért fél még mindig a németektől? A nemetek jelentik mindazt, amitől egesz életemben a legjobban rettegtem. Nem a tigrisektől, nem az ö'rdögtől, a gyermek­kor kígyóitól, a haláltól - a legjobban a németektől rettegtem. Ma éjszaka ismét erről álmodtam. Nyilván a tv-ben láthattam valamit, talán a Párizs-Dakar rallye során történt baleset, a váratlan halál okozhatta. S a németek az örökös győztesek. Mindig ugyanez a forgatókönyv: az ellenállásban dolgozom és elárulnak. S akkor jönnek a németek. Negyven éve már. Miért olvas éjszakánként? Olvasni, egy könyvet elolvasni - szamom­ra ez egy univerzum felfedezése. Ha mozog mellettem valami, ha zajokat hallok, akkor nem tudok Összpontosítani. Mindenütt tu­dok írni, de nem tudok mindenütt olvasni. A metróban nem tudok olvasni, az olyan, mint egy magán-tv, ahol minden állomás egy-egy reklámbevágás. Vonaton, repülőn lehet olvasni. Sok barátom Párizsból New Yorkba repül­ve olvasta el A szeretőt. Zsebkónyveket olvasok. Az ágyban ülve. Amig el nem hatalmasodik rajtam az álmosság. Elkepzel- hetetlen számomra, hogy ne olvassak. NEW YORK, NY. Rév. William Melish, az Episzkopális Egyház brooklyni Holy Trinity templomának tiszteletese rákbeteg­ségben elhunyt. Rév. Melish évtizedeken át szorgalmazta az USA és a Szovjetunió közti barátság előmozdítását. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák 9 yasectom>’ • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk BONN ES BUDAPEST... (folytatás a 7. oldalról) de az, hogy napjainkban a szocialista or­szágok majd mindegyike gazdaságirányí­tásának tökéletesítésén fáradozik, jó esélyt teremt az egyes országok tapasztalatai­nak kölcsönös hasznosítására."-Visszatekintve elmondható, hogy a 60- as evek közepétől a reform egy gazdasági csodához vezetett. De a jelenlegi adatok kevésbé tűnnek rózsaszínűnek. Ön is rámu­tatott más alkalommal már arra, hogy nőttek a szociális különbségek, mialatt Magyarorszag nemzetközi versenyképessé­ge nem a kívánt ütemben fejlődik. Sok if>ari üzemben nem javult a termelés minő­sege. A bérek növekedésének mértéke meghaladja a teljesítmények növekedésé­nek mértékét. Miért rekedt meg sok helyütt a reform a gyárak kapujában? "A gazdaságirányítás reformja a gazdaság fejlődésének uj lendületet adott. A világ- gazdasági helyzet azonban a 70-es évek középén népgazdaságunk számára rendkívül kedvezőtlen irányba változott."-Magyarországon megvalósulóban van, hegy az allami üzemek többségét válasz­tott üzemi tanácsok vezessék. Mire terjed ki ezen üzemi tanácsok hatásköre? "Jelenleg Magyarországon a vállalatve­zetésnek három formája létezik. A válla­latok mintegy felénél vállalati tanács, mintegy egynegyedénél választott vezető­ség működik, ahol a stratégiai kérdéseket e testületek döntik el, mig az operativ vezetést az igazgató irányítja. A vállalati tanácsok létszáma altalaban 20-30 fő közötti, de maximálisan 50 fő' lehet. A tanács tagjainak legalább a felét a dolgozok közvetlenül választják, egyhar- mad részük a gyárak, üzemek vezetőiből áll, a fennmaradó részüket pedig az igaz­gató jelöli a testületbe a munkatársai közül. A vállalati tanács dönt a vállalat stra­tégiai terveiről, a jövedelem felhasználá­sának elveiről, a vállalat belső szervezeti és működési rendjéről. A testület választ­ja meg - gyakran több jelölt közül titkosan - a vállalat igazgatóját."-A reform lehetséges további sikereit nem gyengiti-e azonban az, hogy a magán- tulajdon és a magántőke engedélyezése korlátozott marad? Hogy áll a vállalatok tőkefelvételéről, a részvények, a tőzsde újra bevezetéséről folytatott vita? "Remélem, az eddigiekből kiderült, hogy reformunk nem a magántulajdon és a magán­tőke szerepének kiterjesztésére irányul, igy sikerei sem ehhez kapcsolódnak. Nálunk nincs hagyományos értelemben vett magán- vállalat, de van magánszektor, amely mint­egy 5-6%-os súlyt képvisel( a népgazdaság­ban. A magánkisiparosok és kiskereskedők mellett az állampolgárok alapíthatnak gazdasági célú társaságokat, de ezek nem vállalatok, nem önálló jogi személyek. Méretüket, a foglalkoztatottak számát ennek megfelelően szabályozzuk. Mindezen szervezetekre gazdasági életünkben tartó­san szükség van, hiszen a szükségletek kielégítésében - különösen azokon a terü­leteken, ahol a nagyüzemek már csak tech­nikai-gazdasági okok folytán sem tudnak hatékonyan gazdálkodni - fontos szerepet töltenek be." / * , , t TOKIO. Japan nemzetgazdasaga ez ev első három hónapjában 0.5 százalékkal csökkent. Ez volt az első alkalom az utol­só 11 esztendőben, hogy a nemzetgazdaság csökkenő tendenciát mutat, amit főleg azzal magyaráznak, hogy a yen értéke emelkedett, ami csökkentette a kivitelt.

Next

/
Thumbnails
Contents