Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-07-03 / 27. szám

Thursday, July 3. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. SZAKONYI KAROLY Könyvek köpött Szokott Ön olvasni esténként? Vagy csak ül a tv előtt műsorzárásig, mint annyian, mint sokszor én is?-Ennél a lámpánál olvastam mindig, késő éjszakáig - mutatja nekem valaki a minap, szülőházának abban a szobájában, ahol gyermekkent lakott. - Ugyanezen az asz­talkán állt, ugyanilyen sárgás fényt ve­tett a selyemernyője alól a párnámra. Le sem tettem volna a könyvet hajnalig, ha anyám minden éjjel át nem szól a szomszéd szobából, hogy szemébe világit a lámpám. Mennyi könyvet elolvastam itt hasalva, hanyatt fekve, felkuporodva, könyökölve! Verseket, rejgenyeket! Mennyit, de mennyit! Az éj csendjében, nyugalmában... Látom arcán az átsuhano nosztalgiát a messzi múltba veszett estéket. Eszembe jutnak nekem is az ifjúkor könyvekkel töl­tött órái. A délutánok, amikor a lecket Összecsapva valamelyik kedvencemmel szobánk ablakához letelepedtem, és amig össze nem futottak szemem előtt az alkony szürkületeben a betűk, olvastam, vagy amikor a takaró alatt, zseblámpa fényénél faltam az oldalakat. Olvasni, olvasni - ez volt a szenvedélyem. Atzsinegelt, regi Ui Időket találtam a szekrény f aljaban; végigböngésztem a Tolnai Vilaglexikon köteteit, kiolvastam anyám lánykori könyv­tárából maradt útikönyveket - pártám a rejtelmes Tibetben, utaztam oceanjárókon, bebarangoltam földrészeket; aztan ott voltak a történelmi munkák az árpadkori magyarokról, honalapító István királyról, igazságos Mátyásról, a törökök elleni had­járatokról; de kezem ügyében volt Mikszáth meg Jókai - apámtól négyéves koromban kaptam az első ilyen könyveket. Kémény tábláp'u, illusztrált kötetek voltak, ma is ott állnak a polcomon, ha kinyitom Őket, szinte érzem a régi délutánok, esték kanalas orvosságoktól ánizsillatu levegőjét, mert amikor bebugyolált torokkal, vagy a mell­kasom körül prizniccel lázasan feküdtem, mindig ezeket vettem elŐ, a hősi történe­teket a szabadságharcról vagy a messzi tájak káprázatos leírását. Az üveges könyvszekrényben megtalál­hattam Eötvöst, Jósikát, de Gárdonyit, Krudyt, Kosztolányit is; alább Tersánszkyt, Móricz Zsigmondot, Karinthy Frigyest, s ott volt Kodolányi meg Tolnai Lajos; és gyűlt, sorakozott egy polcnyi jó könyv Asztalos Istvántól Fejér Gézáig, a maga idejében remek kis sorozat, a Nemzeti Könyvtár füzetei. Mindmáig sehol sem találtam egyetlen elismerő szót sem( erről a vállalkozásról: a Stádium sajtóvallalat részvénytársaság kiadványairól. Eleinte havonta kétszer, utóbb hetente jelentettek me^ rotációs papírra nyomott, kartontáblás, tüzőgépkapoccsal összefűzött könyvecs­kéket. Veres Péter, Sinka, Móra Ferenc, Szabó Pál, Thury Lajos, Bibó éppen ügy helyet kapott a sorozatban, mint Nagy Lajos vagy Tömörkény. A korábbi századokat egy ötvennégy kötetes sorozatból, a Magyar Remekírók­ból ismertem meg - a kuruc költészettől Vajda Jánosig. A század első évtizedében adták ki, a könyvek elején kép e's tanul­mány található az írókról; megtanulhattam a klasszikusokat: Madáchot, Széchenyit, Petőfit, Arany Jánost, de Kisfaludyt és Csíki Gergelyt is. (Kamaszodé fiaim ma épp ilyen kíváncsi­sággal járnak be az Akadémia Kiadó bolt­jába, a számitógép-szakirodalmat kutat­ják, s hozzá a számomra különös ábrákkal, jelekkel, műszaki leírásokkal teli könyve­ket; és olvassák mohón, izgalommal.) Olvastam és olvastam - tizennyolc eves koromra nagyjából megismertem a múlt nagyjait, s valamelyest lépést tarthattam azoknak a munkáival, akikkel a könyvnapok sátrainál találkozhattam. Mint túlexponált, vagy fényt kapott fotókat, látom a hajdan­volt nyári napokat, a vászonöltönyös, panamakalapos, csokornyakkendős Írókat a napban fakón világitó sátrak körül, a körút meg a Rákóczi (út környékén, a Nemzetinél, a .Szentkirályi utcánál, az Ostende kávéház előtt. Könyvvel volt tele az utca. írók, költők diskuráltak, cigarettáztak, szivaroztak a tűző napon a járókelők között, töltőtollal Írták be nevüket a megvásárolt kötetekbe, s mi áhítattal néztük őket, a parasztiakat (népieket), meg a városiakat, olyanokat is, akik azóta névtelenül belevesztek a múltba, s azokat akikről ma már utcák, terek vannak elnevezve. Minden könyvvásárlás a könyv ünnepe volt. Nekiülni, elolvasni, belemerülni a világába - mekkora izgalom. Olvasni, ol­vasni, késŐ éjszakáig... Itt voltak körülöttem a könyvek, ugyan­így égett ez a lámpa... és amig csak meg nem fájdult a szemem... - mondja az idő— hiánnyal^ immár megvert felnőtt, a múltra, az olvasás boldogságára emlékezve. A new yorki Rockefeller Egyete­men feltaláltak egy gyógyszert, amely állítólag lassítja az Öregedési folya­matot és enyhíti a cukorbajt is. Erről részletesen Írunk majd a közeljövő­ben. J MAGYAR FOGORVOS ( Dr KALKÓ ILDIKÓ ♦ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében I 97-52 (4 Ave Forest Hills, NY ( (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel minden nap i előzetes bejelentés alapján, f FOGHÚZÁSOK * TÖMÉSEK * KORONÁK ♦ HIDAK * GYÖKÉRKEZELÉS (Root canal) PROTÉZISEK * MODERN KOZMETIKAI BONDING * Gyors javítások A Telefon: (718) 275-7552 Biztosításokat elfogad A Monroe-rejtély Marilyn Monroe halálát körülvevő homályos körül­ményeknek immár könyvtárnyi iro­dalma van. A legnagyobb fel­tűnést azonban egy uj tévé-doku- mentumfilm kel­tette, amelyet a tekintélyes an­gol BBC készített ezzel a címmel: "Mondj istenhozzá- dot az elnöknek". A film alapjául a leleplezésekre szakosodott újság­író, Anthony Sum­mers négyszazol- dalas könyve szol­gál: "Az istennő: Marilyn Monroe titkos elete". A könyv és a film sok újat is tártál^ máz, de sokkolo hatása elsősorban abban rejlik, hogy eddig is ismert marilyn fénykorában mozaikkockákat váratlan módon illesztve össze, hiteles módon erősít meg bizonyos gyanúkat. A VILLA TITKA Azt, hogy mindkét Kennedy testvérnek viszonya volt Marilyn Monroe-val, tagad­ni már aligha lehet. A színhely tÖbbnyir^ Peter Lawford elegáns, spanyol stilusu villája volt a kaliforniai Santa Monicaban. A hálószoba ablakai a tengerre néztek. Peter Lawford (1923-as születésű angol színész) a Kennedy testvérek húgát, Patrí­ciát vette feleségül, a házasság 1954-től 1966-ig tartott. Lawford Marilyn Monroe bizalmas baráti köréhez tartozott. Patrí­ciától történt válasa után tiz evvel felesé­gül vette Deborah Gouldot. Az uj asszony feljegyzéseket készített arról, amit férjétől a Kennedyék és Marilyn Monroe titkos kapcsolatáról hallott - és ez az informá­ció Summers könyvének egyik fontos for­rása. (Maga Lawford 1984-ben hunyt el.) A korábbi feltételezések abban summáz­hatok, hogy Johnnak alakult ki előbb kap­csolata Monroe-val, majd amikor ez elnök­sége elsŐ éve végeztével kínossá vált szá­mara, 1962-ben öccsét küldte el, hogy magyarázza meg neki, a viszony tarthatat­lan. Robert Kennedy - a korábbi variáns szerint - a magyarázatot végül is Marilyn Monroe karjai között fejezte be. Most ez megdőlni látszik. Felkutattak egy tanút, aki mar 1957-ben belebotlott Robert Ken- nedybe es Marilyn Monroe-ba a Las Vegas-i Desert Inn halijában. Mivel nem akart hin­ni a szemének, megérdeklődte a dolgot barátjától, a szállodaigazgatótól, aki meg­erősítette: a pár lakosztálya a 27. emele­ten van. Marilyn Monroe abban az időben a világ­hírű iró, Arthur Miller neje volt... Aligha­nem már tartott a kapcsolata John Kennedy- vel is - vele a találkozók mindenesetre ritkábbak voltak a Santa Monica-i tenger­parti villában. MERENYLETTERV John Kennedy - az uj információ e pon­ton a régivel egybeesik - egyéves elnöksége után úgy határozott, hogy megszakítja (folytatás all. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents