Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-07-03 / 27. szám
Thursday, July 3. 1986. AMERIKAI MAGYAR 7. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára NSZK-beli útja folyamán interjút adott be a Die Zeit cimü tekintélyes nyugatnémet hetilapnak. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a hamburgi hetilap kérdéseit és Havasi Ferenc válaszait.-Magyarország nem tartozik a nagy államok közé, de a hangjara messze határain tül is figyelnek - különösen az enyhülésről és gazdasági együttműködésről folytatott kelet-nyugati párbeszédben. Budapesten 1984-ben úgy nyiltakoztak, hogy Európa kis és közepes államai, a párbeszéd és a konstruktiv kapcsolatok kiépítésen keresztül, jótékonyan kepesek hatni a nemzetközi légkörre. Milyen lehetőségeik vannak jelenleg? "Európa egyik jellegzetes vonása, hogy a felhalmozott fegyverek és a két katonai s(zövetsegi rendszer szembenállása ellenere eppen itt alakult ki az_ államközi együttműködésnek az az egyedülálló, intézményé- sült rendszere, amit helsinki folyamatnak nevezünk. Ez hozzájárult ahhoz, hogy 1983-ban, a két vezető nagyhatalom kapcsolatainak mélypontja idejen sem következett be végzetes törés a kelet-nyugati kapcsolatok egészeben.Ebben fontos szerepe volt a kis és közepes országok között kialakult széles körű együttmükodesnek is. A tavalyi szovjet-amerikai csúcstalálkozó reményteljes volt, s ma is úgy tünikj bizonyos lehetőségeket teremt a kedvező irányú fejlődéshez. Bár a nemzetközi helyzet egészében nem következett be fordulat, a szovjet-amerikai kétoldalú kapcsolatokban történt némi előrelépés. Es ami a legfontosabb, Genfben folytatódnak a fegyverkorlátozási tárgyalások. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió őszintén t törekszik a megegyezésre; az Egyesült Államok politikai akaratán múlik a tényleges előrehaladás."-Hogyan tudna Bonn es Budapest kiépíteni együttműködését annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az enyhüléshez? "Magyarország földrajzi helyzete, gazdaságának nyitottsága, történelmi tapasztalatai alapján érdekelt abban, hogy minden európai országgal sokrétű, gyümölcsöző együttműködést alakítson ki. Mindig is arra törekedtünk - mind kétoldalú kapcsolatainkban, mind a sokoldalú együttműködés terén -, hogy lehetőségeinkkel Összhangban hozzájáruljunk Európa békés jövőjének biztosításához, hogy szövetségeseinknek hú szövetségesei, partnereinknek korrekt, megbízható partnerei legyünk. Ami Bonn és Budapest kapcsolatait illeti, azt hiszem, különböző társadalmi rendszerű országok között éppenséggel példásnak nevezhetők. Viszonyunkat nem terhelik rendezetlen politikai kérdések."-Nem szenvedtek-e a KGST-nf belüli nyinkamegosíztási tervek és szándékok súlyos csapást a csernobili katasztrófa miatt? "Nem látok semmiféle közvetlen összefüggést az előző kérdés kapcsán ismertetett közös törekvések és a csernobili atomerőműben történt súlyos szerencsétlenség között. Az eseményt igen sajnálatosnak tartjuk, hatásáT és következményeit nem kívánom lebecsülni, de eltúlzását sem tartom helyénvalónak. Nagy anyagi karokat okozott ez a Szovjetuniónak, és .sajnálatos módon emberéleteket követelt. Ez mégsem állíthatja meg a Szovjetuniót, a KGST- országokat és az egész emberiséget az atomenergia békés célú felhasználása útján. Véleményem szerint az energiaprobléma megoldásában továbbra is fontos, növekvő szerepet fog játszani az atomenergia . A korábbi években más országokban is előfordult atomerőmúvi balesetek és a mostani is kézzelfoghatóbbá tették az emberiség fenyegetettségét, és figyelmeztettek, hogy jövőnk érdekében iszonyú erőket kell kordában tartani. Mindannyian számot vethetünk azzal, milyen borzalmas következményei lennének egy termonukleáris világháborúnak. A történteknek meg kell erősíteni eltökéltségünket a békéért, a nagyobb biztonságért való küzdelemben."-Milyen gazdasági és lélektani hatással lesz az atomerómu-szerencsétlenseg a hagyományos mezőgazdasági orientációjú, közép- és kelet-európai országok számára? A devizát hozó exportbevételek több mint egynegyede fel nem dolgozott mezőgazdasági termékekből származik. Az Európai Közösség importstopja miatt sokmilliós vesztesegek (150 millió dollár) keletkeznek. "Magyarországon a termelők is, a lakosság széles rétegei is értetlenül fogadták és indokolatlannak tartják, hogy a Közös Piac felfüggesztette egyes országokból, igy hazánkból is az élőmarha és élősertés, valamint a friss hús behozatalát, majd az intézkedést valamennyi friss élelmiszerre kiterjesztette. Az importkorlátozás természetesen súlyosan érinti a tradicionális magyar mezőgazdasági exportot. Az Egészségügyi Világszervezet koppenhágai ülésén is megállapították, hogy tudományosan teljesen megalapozatlan mindenfele importkorlátozás 6í kelet-európai országokból, igy Magyarországról származó élelmiszerekre. Errol egyébként a Közös Piac és a tagországok hatóságai is meggyőződhettek, hisz saját kezdeményezésből, folyamatosan adatokat szolgáltattunk a Magyarországon mért sugárzási értékekről. Ilyen körülmények között elfogadhatatlannak tartjuk a nem igazolható, diszkriminatív módon alkalmazott intézkedést, és reméljük, hogy a közösségi hatóságok a lehető leghamarabb megszüntetik. Készek vagyunk arra, hogy az EK tagállamaival a továbbiakban is együttműködjünk olyan biztosítékok nyújtásában, amelyek szerint a magyar mezőgazdasági termékek az egészségre nem károsak."-Ön is osztja azt a véleményt, hogy a Közös Piaci országok Csernobil után a megszorításokat mindenekelőtt azért hozták, hogy a saját mezőgazdasági fölöslegeiket felszámolják? "Vélekedésünk közel áll ehhez a megítéléshez, azaz, hogy itt mindenekelőtt politikai diszkriminációs lépésekről volt szó. Mi valamennyien nemzetközi kötelezettségünknek eleget tettünk. Üzleti és kooperációs partnereink mindegyikének lehetővé tettük például, hogy a nyugati országokból a vevők Magyarországra jöhessenek és hogy szakembereik a helyszínen saiát mérőeszközeikkel mérhessék a sugárzási értékeket."-Pontosan húsz évvel ezelőtt született meg a döntés egy atomerőmű építésére Magyarországon. Eddig a költségek lényegesen meghaladták a tervezettet, a kapacitáskihasználás eddig elmaradt attól. Milyen konzekvenciák adódnak most? "Mint köztudott, Magyarország szűkében van energiaforrásoknak. Ezért természetes, hogy már korábban elhatároztuk a Paksi Atomerőmű megépítését. Az erőművi egységek 1982-től folyamatosan üzembe lépnek, idén a harmadik. A költségek kétségA magyar államférfi képe a hamburgi hetilapban telenül meghaladták a tervezettet. A befektetés azonban, mint azt a két egység üzemelési tapasztalatai mutatják, megtérül. Az evente megtermelt villamos energia több az előirányzottnál. Nagy figyelmet fordítottunk a kivitelezés minőségére és a biztonsági színvonal a nemzetközi mérce próbáját kiállja, az üzemvitel kifogástalan. A felhalmozódott tapasztalatok alapján, a biztonsági szempontok messzemenő figyelembevételével folytatni kívánjuk atom- eromüépitési programunkat."-A lakosság és az atomfizikusok felsorakoznak e mögött a program mögött? " Azt hiszem, hogy a szakemberek, a magfizikusok egységes véleményt képviselnek. Soraikban az atomenergia békés felhasználásának igenlése nagyobb, mint a lakosságnál. Ott érthető módon, több az aggodalom, több a zavar. Ezt úgy lehet eloszlatni, hogy egészen nyíltan beszélünk ezekről a problémákról és mindent megteszünk, hogy ezeknek a technológiáknak a biztonságos voltát megnöveljük."-Az Ön országát Nyugaton mindig modellnek tekintik a szocialista országok gazdasági reformjai számára, mint a tervezés és piac egy fogyasztás-orientált keverékét. Magyarország maga nem tart igényt modellszerepre. De keletkeztek-e elvi és mások számára hasznosítható tapasztalataik? "Nem tekintjük modellnek gazdaságirányítási rendszerünket. Azt tartjuk, hogy minden országnak magának kell megtalálnia a legmegfelelőbb megoldást, hiszen mindenki elsősorban saját népe boldogulásáért tartozik felelősséggel. Az 1968-as elkezdett reform a gazdaság tervszerű központi irányítását a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján összekapcsolta a piac aktiv szerepével. Az elmúlt két évtizedben több tapasztalatra tettünk szert. A legfontosabb az, hogy a terv és a szabályozott piac szerves ( összekapcsolására épülő gazdaságirányítás igen ( alkalmas a gazdaság fejlesztésével járó feladatok megoldására, és nem vezet a szocialista értékek feladásához. Sokkal inkább bővíti a társadalom demokratizmusát. Tapasztalataink mindenekelőtt saját munkánkhoz szolgálnak tanulságokkal, (folytatás a 8. oldalon) Bonn és Budapest példája — interjú Havasi Ferenccel
