Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-12-18 / 48. szám

Thursday, Dec. 18. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Japán várja a földrengést A japán tudósok feltételezik, hogy a Névadóban illetve a Mururoa-korallszigete- ken folytatott kísérletek "a földrengés­bomba detonátorának szerepét" tölthetik be, provokálhatják a természetes földren­géseket, olyanokat, mint amilyenekre a Nevada "szomszédságában" az elmúlt évben Mexikóban, illetve az idén júniusban Kali­forniában került sor, avagy amelyek a kísér­letek színhelyétől több ezer mérföldre, például a Japán szigeteken következhet­nek be. Japánban évente mintegy másfélezer földrengést regisztrálnak. Tokió körzeté­ben általában naponta háromszor fordul elő műszerek nélkül érzékelhető földlökés. Ezek epicentruma általában az Izu-félszi- geten és a Sizouka prefektúra Suruga öb­lének mentén van.-Néha az az érzésem támad, mintha egy földrengés-bomba őraszerkezetének ketyegését hallanám, amelyet valaki a Suruga-öböl alatt helyezett el, - mondotta Sugijama Tosiro japán földrengéskutató, a prefektúra földrengéskárok elleni osz­tályának vezetője. - Prognózisunk szerint itt következik be hamarosan egy, a Rich­ter-skála szerint legalább 8-as erősségű nagy erejű földrengés. Ennek valószínűsége oly nagy, hogy már nevet is kapott: Tokai földrengés, annak a Tokai térségnek nevé­ről, amelyhez a Sizouka prefektúra tarto­zik. Mire alapozzuk az előrejelzést? Az utób­bi öt évszázadban e térségben négy darab 7.9-8.6 erősségű földrengést észleltek. Minden egyes katasztrófa között átlagban 130 év telt el. Legutóbb 1854-ben, vagyis 132 évvel ezelőtt szabadultak el az elemi erők. A naptári egybeesés önmagában természetesen még nem zavarná a japán földrengéskutatókat, hiszen a földrengések nem jelentkeznek menetrendi pontossággal. A térség földrengéstani helyzetének gon­dos megfigyelése azonban amelyet csak súlyosbítanak a Csendes-óceán másik pont­ján végrehajtott nukleáris robbantások, a legkomolyabb aggodalomra adnak okot.-Félelemmel, ugyanakkor türelmetlenül várom a küszöbönálló földrengést - mon­dotta T. Sugijama. - Hiszen minél hosszabb ideig halmozódik a feszültség a földkéreg alatt, annál rettenetesebb erejű lesz a katasztrófa. A helyzet egy olyan gőzka­zánra emlékeztet, melyet egyre jobban fütenek, miközben a biztonsági szelep elromlott. Számítógépek segítségével nemcsak a bekövetkezendő természeti csapás mére­teit becsülhettük fel, hanem azokat a káro­kat is, amelyeket okozhat. Kidolgoztuk a földrengés "forgatókönyvét": a halottak száma elérheti a 11,000-et, a sebesülteké a 115,000-et, az elpusztult vagy megsérült házak száma a 418,000-et. Amennyiben a Tokai földrengés télen következik be, az áldozatok száma jelentősen növekszik. Télen a japán házak többségében villanyfü- tést alkalmaznak. Egy erős földlökés igy számos tűzvész oka is lehet, amelyek egy szempillantás alatt elboríthatják az egész várost. A földrengés minden bizonnyal szökőárral együtt támad a part menti tele­pülésekre, egész lakótelepeket, városokat és falvakat ragadva magával. 1978-ban Sizouka prefektúra elöljárói rendeletet hoztak, hogy csökkentsék a még be sem következett földrengés pénz­ügyi, közigazgatasi, építési, orvosi és más kárait. A prefektúra egész területét föld­rengésjelző állomások sűrű halözata szövi át. Még az öböl vize alatt is vannak táv­jelző műszerek. Semmilyen intézkedés sem képes azon­ban megvédeni a lakosságot a lehetséges károktól, - mondta Sugijama. - Annál is inkább, mivel a földrengés előrejelzésére semmiféle garanciánk nincs. A katasztrofális mexikói földrengés azt bizonyította, hogy a földrengésbiztos tech­nológiával épített magas házak viszonylag könnyen ellenálltak a földrengés pusztító hatásának. A kisebb és közepes, olcsóbb technológiával épült hazak viszont igen nagy károkat szenvedtek. Emberek ezreit maguk alá temetve dőltek össze. Sizouka városában és a prefektúra más lakott tele­pülésein kevés a magas ház. A lakások többsége 1-2 emeletes, fából, téglából vagy betonból készült, vékony falú lakó­épület. Ezek az első komoly földlökésre összedőlnek. A fent említett rendelkezésre hivatkozva a tervezők azt tanácsolják minden épít­kezőnek, hogy házát földrengésbiztos tech­nológiával készítse. Sajnos, a tanácsnál többet nem tudnak adni, hiszen az ilyen ház építése a szokásosnál jóval többe kerül, igy a szegényebb családok még csak nem is gondolhatnak földrengésbiztos lakóházak építésére. A szakemberek úgy vélik, hogy amennyi­ben az általuk megjósolt földrengés bekö­vetkezik, úgy a tokiói áldozatok száma eléri a 37-38 ezer főt. Ha az előrejelzés késik, a part menti utcák lakóinak többsége egyszerűen eltű­nik a földlökések vagy a 15-20 méteres tengerrengés hullámai következtében. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK KÁNTOR ISTVÁN ROVATA DlVSZ-bélyeg TERJESSZE LAPUNKAT Illyés Gyula: A PuAtyták Aféfze 146. # Apám kezdetben havonként látogatott haza, később már minden szombaton. A pesti élettől egyre inkább elment a kedve. A vizsgákat letette, de már azzal a terv­vel, hogy igy még jobb helyet találhat vala­melyik pusztán. Nagyapa üzenete föllel­kesítette. Miért ne választaná ö is a kÖny- nyebb sorsot? Egyik vasárnap reggel két lóval tért meg, Pesten vette, ahol a lovak fele annyiba kerülnek, mint amennyiért nálunk el lehet adni őket... Az egyikről az első alkudozásnál kiderült, maga apám derítette ki nagy diadallal, hogy pókos, nem tud hűzni, egyelőre tehát nálunk egy krajcárt sem ér. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy jártassuk minél többet, csak ügy szabadon. En jártattam. A kötöféknél fogva előbb csak az udvaron. Aztán a vásártéren ide-odakergetve, egyet­len barátomat. Úgy játszottam, úgy össze­barátkoztam vele, akár egy kutyával. Tet­szett neki is ez az élet? Rövidesen egy kutyánál is hivebben ragaszkodott hozzám; ismertük egymás gondolatait is. Naponta kétszer-háromszor is végigbal­lagtunk a falun, elöl én és nyomomban ó, már vezetni sem kellett. Az utca köze­pén haladtunk, kellő távolságra az emberek­től. Csodálkozva fordította hátra a fejét, amikor egy kerítésről először a hátára másztam. Azt nézte, hogy jól ülök-e? Bó­lintott és megindult. Dobogó szívvel kapasz­kodtam a sörényébe. Addig ültem rajta, mig leszálláshoz alkalmas helyre nem értünk, vagy le nem pottyantam. Ilyenkor azonnal megállt. A tanácskozáson most mar szó esett rólam is. Apám egyik testvérbátyja nagy­lelkűen felajánlotta, magához vesz, hogy én se legyek akadály a nagy vállalkozás­ban; ha kell örökbefogad, sót taníttatni fog; ha érdemes leszól rá, - tette hozzá a nagynéni, akinek már fogat is tömtek. Mi által lesz az ember az ilyesmire érdemes? Tízéves voltam. Tekintetem egy percre anyámra tévedt. Némán töltögette a bort a mind gyorsabban ürülő poharakba, a kér­dezésre is csak néma föbólintással felelt. Hallgatott, s csak én tudtam, mit jelent ez a hallgatás. De a következő pillanat­ban szemem már az ablakon járt, kint szür­kült; azon töprengtem, hogyan szökhetnek ki még egy kis csavargásra a lóval. Külön világban éltem. Látogatóba is a lóval jártam, nem kis feltűnést keltve ott a zsellérnegyedben, ahová ösztönösen vonzódtam. Kosarasékat látogattam és a többi régi pusztai ismerőst. Ez a környezet illett hozzám. Itt megeredt a nyelvem, itt tudták, ki vagyok; vagy épp azért jártam csak ide, mert itt még érezhettem valakinek magam? Sötét környezet volt. A sehonnaiva vált régi pusztaiak albérletben laktak még régibb sehonnaiaknál. A házigazda éppoly örökös éhkoppban szenvedett, akár a lakója. Egy szobában élt vele s egy-egy szobában itt meg több család lakott, mint a pusztán. Nemcsak lónak volt kitűnő, de leieknek is, azt hiszem, nekem már húzott is volna. N-em árultam el. Hallgatag baráti bűnrészes- seggel csavarogtunk, jártuk a határt, titok­ban belélegelve a ropogós jó tavaszi vetések­be. Úgy megfényesedett, úgy nekigömbö- lyödött, hogy alig tudtam megmaradni rajta. (folytatjuk) A Magyar Posta a DÍVSZ Budapes­ten megrendezésre kerülő XII. közgyű­lésének köszönté­sére november hó 21-én - 4Ft névértékű bélyeget hozott forgalomba. A bélyeg Svindt Ferenc grafikusművész terve alapjan többszínű offszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült. A Magyar Posta a Becsben megren­dezésre kerülő Európai Biztonsági es Együttműködési Értekezlet köszön­tésére november 4-én 20Ft névérté­kű sorszámozott bélyegblokkot bocsátott forgalomba. A blokk Vertei József grafikusmű­vész terve alap­ján több színű offszetnyomással az Állami Nyomdában készült.

Next

/
Thumbnails
Contents