Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-12-18 / 48. szám
Thursday, Dec. 18. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. TITKOS FEGYVERSZÁLLÍTÁS A DRÁMA FŐSZEREPLŐI Casey CIA ftűnök; minden szál az Ő kezében futott össze. Kasoggi a szaudi multimilliomos fegyverszálli- tó. Ö elélegezte a 30 millió dollárt az Iranba küldött fegyverekért. Rafsanjani, a furfangos iráni politikus, aki a túszokért fegyvereket követelt. Fahd, Szaud-Arábia királya 240 millió dollárral kedveskedett Caseynek. Mit mondtak? REAGAN: 1986. nov.4. Addig, amig Irán helyesli a terrorizmust, az amerikai fegyver- szállitási zárlat érvényben marad. Nov.13. Tekintve Irán stratégiai fontosságát, megpróbáltuk viszonyunkat javítani velük... küldtünk hat nekik védekezésre szolgáló fegyvereket, valamennyi alkatrészt... az egesz belefért egy teherszállító repülőgépbe. Dec.16. McFarlane: Egyetlen srófot sem küldtünk Iránba 1985-ben. Nov.25. Meese igazságügyminiszter: Több szállítmány ment Iránba, azt hiszem valami három-négy szállítmány. Dec.8. McFarlane: Több tonna fegyvert szállítottunk Iránba. A múlt heti kongresszusi kihallgatások alapján megállapítható, hogy eredetileg a CIA javasolta a Reagan kormánynak, hogy a fegyverszállítást tartsák titokban és ne értesítsék arról a kongresszus illetékes bizottságait. Emiatt nem tudtak a fegyverszállítás költségeinek fedezésere a CIA roppant titkos pénzösszegeit felhasználni. Ezt ugyanis jelenteni kellett volna az illetékes kongresszusi ellenőrző bizottságnak. A kormány es a Nemzetvedelmi Bizottság Kasoggi szaud-arábiai multimilliomos fegyverkereskedőt kérte fel az Iránba irányított fegyverszállítás pénzelésére. Kasoggi viszont bevonta az ügybe Kanadában és a Cayman szigeteken lakó barátait, társait. Casey, CIA igazgató a szenátusi vizsgáló- bizottság előtt tanúskodva kijelentette, hogy Reagan elnök felszólította ót: ne tudassa a kongresszust a fegyverszállításról. Mi késztette Reagan elnököt erre az utasításra? Egy átirat, amelyet a CIA megbízásából szóvegezett meg Casey jogtanácsosa, Sporkin, arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az elnöknek, mint a külpolitika irányítójának bizonyos joga van bizonyos információkat titokban tartani egy ideig, ha úgy véli, hogy a nemzetbiztonság megkívánja azt. Másoknak az a véleménye, hogy az egész Iráni fegyverszállítás célja az volt, ho^y pénzelhessék és fegyverrel elláthassak a nicaraguai kontrákat. A kongresszus ugyanis csak 100 millió dollárt szavazott meg e célra, és ez nem volt eleg a kontrák nicaragua'ellenes < akcióinak pénzelésere. A titkos fegyverszállításban izraeli hivatalos és félhivatalos közegek is részt vettek. Nov. 19-én Reagan elnök még tagadta, hogy egy "harmadik állam" is részese volt a fegyverszállításnak, de a sajtókonferencia után Speakes sajtófőnök kijelentette, hogy az elnök "tévedett", igenis, részt vett benne egy harmadik állam. Donald Regan, a Fehér Ház-i fonók azonban kijelentette, hogy az izraeli közegek "saját szakállukra" vettek részt a fegyver- szállítási üzletben, bar az elnök később jóváhagyta azt. Meese igazságügy miniszter szintén úgy nyilatkozott, hogy az izraeliek "függetlenül" vettek részt az üzletben. Az elnök később úgy nyilatkozott^ hogy az iráni fegyverszállításból származó pénzek egy részének Nicaraguába való elküldése szintén egy "harmadik ország" gondolata volt. Erre viszont ugyanaznap Samir, izraeli miniszterelnök szólalt meg es kijelentette: "Az iráni üzletből származó pénzt egy iráni képviselő helyezte el egy svájci bankban amerikai megbízottak utasítására!" Végre pedig mindezek betetőzéseként McFarlane kijelentette a szenátusi vizsgálóbizottság előtt, hogy az elnök tudott róla és személyesen jóváhagyta az izraeli fegyverszállításokat Iránba. Meese igazságügyminiszter nov.22-én kijelentette, hogy Irán 30-40 millió dollárt fizetett a fegyverekért és ebből hozzávetőleg 20-30 millió dollárt a kontráknak Svájcban lévő bankszámlájára helyeztek el. Felhorkant erre a kijelentésre Adolf Calero, a kontrák egyik fővezére es kijelenAZ IGAZI HŐSÖK Oliver North alezredes a jogtanácsosával. North alezredest, az iráni fegyver- szállítási botrány egyik főszereplőjét egyesek - köztük egy magyar szarma- (folytatás a 6. oldalon) tette: "Nekünk nincsenek svájci bankszámláink." Végül pedig Elliot Abrams, a külügyminisztérium egyik fötisztviselóje felsóhajtott: "A kontrák nem kaptak egy vörös centet sem az egész üzletből. Nincs egy fityin- gük sem és rengeteg az adósságuk." A 30 millió dolláron úgy látszik a közvetítők osztozkodtak. Mi késztette Reagan elnököt az egesz fantasztikus iráni fegyverszállításra? A kiindulópont az volt, hogy az izlámi terroristák tavaly júniusban Beirutban útjára engedték az elrabolt és hetekig fogvatar- tott TWA repülőgépet. Rafsanjani, az iráni parlament elnöke történetesen éppen Japánban volt. Reagan azonnal üzenetet küldött neki Nakasone japán miniszterelnök közvetítésével, megköszönve jóságukat és azon reményének adott kifejezést, hogy az USA és Irán közti viszony javulni fog. Hat erről lehet beszélni, mondta a furfangos iráni, különösen akkor, ha Reagan ur engedné, hogy Amerikából megkapjuk azokat a fegyvereket, és alkatrészeket, amelyeket még Carter elnök zárlat alá helyezett. Mi az, hogy - mondta Reagan elnök küldhetek én nektek friss fegyvereket is. Reagan állítólag nem tudott arról, hogy a fegyverszállításból bejött pénz egy részét, vagy javarészét a kontráknak szállítandó fegyverek vásárlására költötték. Poindexter kijelentette a szenátus előtt, hogy ö azért titkolta ezt az elnök előtt, hogy "védve legyen". De persze, azt is tudtuk - ismerve az elnök gondolatvilágát - érvelt Poindexter, hogy nem fogja tül rossz néven venni a Nicaraguába küldött pénzt és fegyvereket. f j A múlt heti kihallgatások nyilvánosságra hoztak azt a tényt is, hogy azok a svájci bankszámlák már meg voltak az iráni fegyverszállítás előtt is. A számlákat a CIA nyitotta meg, de nemcsak olyan apróságok, mint az iráni fegyverszállításra, holmi 20-30 millió dollár erejéig. Ezek a bankszámlák már meg voltak annak előtte is és Összegük százmilliókra rúgott. Egyedül Fahd szaud-arábiai királytól 200 millió dollárt vasalt be Casey 1984-ben és 240 milliót (1985-ben! (Van annak, aki el nem issza es a vallásos müzlimoknak nem szabad inni!) De hasonló összegeket kért vagy követelt Casey másoktól is, pl. a borneoi müzlim királyság szultánjától, Bruneiben. Ezekből a százmilliós alapokból pénzeli Casey az afganisztáni, angolai, mozambiki és számos más országban működő ellenforradalmi mozgalmakat, fegyvereseket!
