Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-12-04 / 46. szám

Thursday, Dec. 4. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Tudja Ön..? FORD IRTA JOHN KENNETH GALBRAITH Egy ipari nagyvállalat fejlődését nagy­mértékben előre lehet látni. Kezdetben csupán egyetlen személy képzelóerejenek, energiájának, műszaki vagy másfajta hoz­záértésének megvalósulása, és nagymérték­ben azonosul a család nevével. Egy-két generáció alatt azonban - ha a vállalkozás sikeres - átalakul a felső vezetés személy­telen bürokráciájává. Az egyén mítosza még mindig erősen él a közvéleményben; a személyek izgalmasak és érthetőek - egy szervezet, a bürokrácia nem az. Ma már senki nem tudja, ki a General Mo­tors, az Exxon vagy az IBM jelenlegi veze­tője. Az amerikai ipar nagy nevei - Durant, Sloanj Rockefeller, Watson - a múlt részé­ve valtak. A nagy kivétel - talán Dupont mellett - Ford volt. A család és a vallalat háromnegyed évszázadon at volt egységes. Ennek a szövetségnek a történetevei fog­lalkozik Robert Lacey könyve, amely a "mindent vegyünk bele" hagyományain alapul. Ettél függetlenül a könyv kitünó. Henry Ford (az első) műveletlen volt, ellentmondást nem tűrő, antiszemita, ugyanakkor rendkívül ügyes szerelő és ijesztően magabiztos. Bár csak jóval azu­tán kezdett el foglalkozni a benzinüzemű autókkal, hojjjy a feltalálók piacra dobták - főként Európában -, nemcsak összehozott egyet, de be is állt vele a versenybe. Har­madszori próbálkozásra a gyárnak sikerült egy piacképes kocsival előállnia. Ugyan­csak Fordnak köszönhető, hogy meglátta a nagy lehetÓseget egy kezdetleges, rend­kívül olcso autó piacra dobásában, amelyet bárki megengedhetett magának, ha volt néhány száz dollárja. A T-modell sikere óriási volt. A kereslet növekedése a termelés bővítésére késztet­te a gyárat. A hires mozgó szerelőszalagok üzembe helyezese tulajdonképpen nem találmány volt, hanem csupán alkalmazko­dás a követelményekhez. A Fordnak tulaj­donított másik nagy újítás, az 5 dolláros munkanap ötlete valószínűleg James Cozens- töl (a későbbi detroiti rendőrfőnöktől es polgármestertől) származik. Ford mindenesetre igényt tartott a tekin­télyre. 1913-tól egészen a második világ­háború végéig bárkit, aki sérthette ezt a tekintélyt, haladéktalanul kirúgott. A háború alatt már hadseregnyi sztrájktörőt és huligánt alkalmaztak a Ford-hatalom védelmére. Közben azonban a gyártás szín­vonala egyre jobban süllyedt, olyannyira, hogy mar az államosításról tárgyaltak. Végül Ford unokáját, II. Henry Fordot le­szereltek a haditengerészettől, hogy meg­mentse a vállalatot, ö uj vezetői appará­tust hozott létre. Az időközben szenilissé vált I. Henry Ford visszavonult és meghalt. Ismét fényes napok (évek) következtek. A hetvenes években azonban véget ér­tek a szép idők. II. Henry Ford is kezdett úgy viselkedni, mint a nagyapja: senkinek nem engedett beleszólást a vezetésbe. Aztán ennek is vége szakadt. 1979. május 10-én Henry Ford a részvénytulajdonosok gyűlésén - mert a Ford, amely valaha a legmagánabb magánvállalat volt, már régó­ta "nyilvános" lett - lemondott a vállalat gyakorlati irányításáról. Néhány kisebb beosztástól eltekintve a Fordok eltűntek a színről. Ma már senki sem tudja, ki áll a Ford élen. Az uj vezetők is mondanak beszéde­ket, de ezeket egy bizottság fogalmazza. Aztán gondosan felülvizsgálják őket, nehogy valami érdemlegeset tartalmazzanak. A "csapat" tagjai jól fizetettek, keményen dolgoznak, családi életük, ha nem is töké­letes, mindenesetre nyugalmasabb, mint II. Henry Fordé. Róluk senki nem fog köny­vet írni. Mr. Lacey is csak néhány szóval említi az utóbbi éveket, hiszen nincs mit mondania róluk. Az egyetlen dolog, ami énnél is rosszabb lehetne, ha valamilyen hozzá nem értő testületi vezető megint rá akarná kényszeríteni az akaratát a töb­biekre, mint annak idején a két Öreg Ford. (The New York Review of Books, 1986. augusztus 14.) A harmadik világban a szüléseknek több mint a fele, tehát 57 millió szülés úgy megy vegbe, hogy sem orvos, sem baba nincs az uj ember világrajövetelénél. Ez is magyarázza a magas csecsemőhalandó­ságot. A legmagasabb ez az arány a Föld­közi-tenger keleti térségében; ott minden négy újszülött közül három orvos és baba közreműködése nélkül jón világra. A Központi Bank (Federal Reserve Bank) becslése szerint a bankok évente átlag 290 millió dollár hasznot húznak azáltal, hogy nem írjak azonnal a betétesek szám­lájára a beküldött csekkeket, hanem var­nak, amig visszaigazolják azokat (clearing). Ugyanakkor ez a késedelem évente tiz millió visszadobott (bounced) csekket ered­ményez. A bankok az ilyen visszautasított csekkek után szintén milliókat sajtolnak ki a nagyközönségből. ** Tudja Ön, hogy hol a legbiztosabb az országúti autóközlekedes? Svédországban, ahol 100,000 főnyi lakosságra évente csak 9 haláleset jut. A legveszélyesebb a közle­kedés Ausztriában (26 haláleset), Kanadá­ban (23), a Német Szövetségi Köztársaság­ban (19) és az USA-ban (18). ** Az idén 35 millió amerikai betegszik meg influenzában. Ötvenen felüli személyek­re ez veszélyes lehet, ezért, ha Ón 50-en felüli es még nem oltatta be magát, tegye azt haladéktalanul. ** JÖv&re már 43,800 dollárra megy fel a jövedelmi adózás alá eső évi kereset. A ráta 7.5% marad. A maximum társa­dalmi biztosítási adó $3,130.70-re megy fel, ami $128.70-el több, mint 1986-ban. ** 80,000 ember szenved Amerikában egy fájdalmas bőrkiütésben, az u.n. Psoriasis- ban. A szövetségi gyógyszerellenörzó hi­vatal most engedélyt adott egy uj gyógy­szer forgalomba hozatalára. "Etretinate" néven kerül forgalomba és a Hoffman La Roche cég fogja terjeszteni. De tudomásul kell venni, hogy e gyógyszer adott esetek­ben kellemetlen, sőt veszélyes hatast vált­hat ki a betegből, a máját is megtámad­hatja. Ezért ajánlatos orvosi véleményt kérni használatát illetően. ** WASHINGTON, D.C. A tartós árúcikkekre adott rendelések 6%-kal csökkentek októ­berben. Ez volt az utolsó két és fél eszten­dő legnagyobb visszaesése. MARTELL COGNAC A cognac gyártmányok büszkesége 1715 óta. Imported Cognac, 80 proof, The Jos. Garneau Co.. Louisville, KY. Feltételezem, hogy on MARTELL-t iszik.

Next

/
Thumbnails
Contents