Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-20 / 44. szám
Thursday, Nov. 20. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. MIÉRT PANG AZ USA ALAPIPARA Az utolsó néhány esztendőben az ország alapiparának vezetői arról panaszkodnak, hogy képtelenek felvenni a versenyt termékeikkel a világpiacon, mert a munkabérek túl magasak. Ezekben az esztendőkben ezen iparokban a munkások bérét lényegesen csökkentették, de ez nem juttatta előnyösebb helyzetbe ezeket az iparágakat. A hiba ne a munkások magas fizetéseben rejlik, hanem abban, hogy az ipari vállalatok nem tartottak lépést Japán és a Német Szövetségi Köztársaság iparának modernizálásával. Ezért a mulasztásért főleg az amerikai kormány a felelős. 1983 óta a dollárok billióit a "csillagháborús" kutatásra költik, azzal a magyarázattal, hogy ez olyan uj módszereket fog létrehozni, amelyek fellendítik majd az ipari termelést és munkát adnak százezreknek. Európában és az USA-ban közgazdászok egesz serege tekintett mar bele ebbe a kérdésbe és szinte egyhangúan arra a következtetésre jutottak, hogy a hadifelszerelések kutatására elköltött hatalmas összegek hátráltatják a nemzetgazdaság azon szakaszát, amely a közszükségleti cikkek gyártását van hivatva kielégíteni. Három angol közgazdász: Mary Kaldor, Margaret Sharp es William Walker kutatásaik révén arra a következtetesre jutottak, hogy Anglia és az Egyesült Államok - melyek többet költenek hadikutatásokra, mint bármely más ország - ipari struktúrájukban Japán és a Német Szövetségi Köztársaság mögött mars • nak. Az Egyesi. Államok a nemzeti jövedelem sokkal nagyobb százalékát költi hadikiadásokra, mint a Nemet Szövetségi Köztársaság, és Japan még a németeknél is kevesebbet. Á Council on Economic Priorities, new yorki kutató intézet azonos álláspontra helyezkedik és hangsúlyozza, hogy a hadikutatásokra való összpontosítás elvonja a magánszektortól a legképzettebb tudósokat, ami viszont hátráltatja az ipari üzemek kellÖ modernizálását. Eric Stubbs, a Council szószólója szerint a magänszek or legnagyobb rétege keptelen átvenni es ikalmazni a hadikutatas eredményeit. SZOVJET ENERGIATERMELÉS A csernobili szerencsétlenség, az uj erőmű- * vi egységek üzembe helyezésének elhúzódása es sok folyó alacsony vízállása következtében a Szovjetunió áramtermelése elmarad a tervtől, s ez megnehezíti az ország zavartalan energiaellátását - erről irt több szovjet lap az elmúlt hetekben. A sajtó beszámolt az energiatermelésben mutatkozó nehézségekről, a lapok, a rádió és a televízió szamba vették a sokrétű és összetett okokat. Legutóbb a Pravda vezércikkben foglalkozott az energiatakarékosság fontosságával. A Pravda hangsúlyozta, hogy minden tonna olajat és szenet, minden köbméter gázt egyre több ráfordítással tudnak kitermelni a Szovjetunióban. A takarékosság már csak ezért is fontos. E témával foglalkozott a másik tekintélyes napilap, az. Izvesztyija. A lap megállapítja, hogy a csernobili szerencsetlenseg jelentősen nehezítette az energiahelyzetet, ám azt is hangsúlyozza, hogy az átadás előtt álló erőmüvek építésének elhúzódása, egyes energiatermelő gépi berendezések késedelmes gyártása alaposan tetézi a gondokat. Egyes erőmüvek különböző okok miatt nem működnek teljes kapacitással, elhűzódnak a felújítási munkálatok is. Az ország energiaellátását ma nehéz körülmények között kell biztosítani - a csernobili atomerőműben történt baleset miatt kiesett az erőmű termelése. A kali- nyini, a zaporozsjei és a rovnoi atomerőművek uj egysegei nem készültek el időre, hiányzik az aram, amelyet ott megtermeltek volna. Az Izvesztyijának adott minapi nyiltakozatában Borisz Scserbina miniszterAz épülő baipazai erőmű Tádzsikisztánban. elnök-helyettes elmondta, hogy a szakértők Csernobilba történt vezénylése miatt késedelmet fog szenvedni a hmelnyickiji atomerőmű uj energiatermelő berendezéseinek üzembe helyezese. Sajtójelentésekb'öl tudni azt is, hogy minden működő atomerőmüvet újra ellenőriztek, tüzetesen átvizsgálták a biztonsági rendszereket, a személyzet további biztonságtechnikai kiképzést kapott, vizsgákat tett. Arról nincs információ, hogy ez okozott-e egyáltalán termeléskiesést, s ha igen, mennyit. Azt viszont tudni, ugyancsak a Pravdából, hogy sok folyó alacsony vízállása miatt a vízierőművek sem tudnak teljes kapacitással működni. PÉNZZAVARBAN A VATIKÁN A Vatikán arra szólítja fel a római katolikus világot, hogy nagylelkúbben járuljon hozzá a Vatikánba induló adományokhoz, mivel - mint azt az apostoli Szentszék szóvivője közölte - az egyházi állam költségvetési mérlegének hiánya tavaly 11 millió dollárról 56 millió dollárra nőtt. Az adatokat a Vatikán pénzügyeivel foglalkozó, tizenkét bíborosból álló testület ülése után tették közzé. Az elmúlt években a Vatikán deficitjét részben az úgynevezett péterfillérekból - a római katolikus templomok adakozásaiból - ^ részben pedig egyházi javak kiárusításából finanszírozták. Tavaly péterfillérekból ( 28.5 _ millió dollár jött össze, ami az idén már csak azért sem lenne elegendő, mert a Szentszék ezentúl nem válik meg ingatlanaitól, amelyek - mint megfogalmazzák - az emberiség közös kincsét képezik. A bíborosok véleménye szerint a Vatikánnak átutalt adományok azt követően csappantak meg, •hegy 1982-ben csődbe jutott az olasz Banco Ambrosiano, amelyben a vatikáni pénzintézetnek is komoly érdekeltsége volt. Feltételezem, hogy ó*n MARTELL-t iszik. MARTELL COGNAC A cognac gyártmányok büszkesége 1715 óta. Imported Cognac. 80 proof. The Jos. Garneau Co.. Louisville. KY.
