Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-20 / 44. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 20. 1986. ELSŐ KÉTSZÁZ ÉVEM Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar iró és szcenárista, akit az élet úgy indított útjára, hogy icipici termettel és nagy lélekkel áldotta vagy verte meg. Ez a diszkrepancia általában vagy boldogtalanná teszi az embereket, vagy humoristává. Nos, hősünket az utóbbivá tette, s ebben a minóségeben - az újságírók nemzedékei tanúskodhatnak erről - századunk és közéletünk egyik legszellemesebb emberévé, a viccek, anekdoták - és jó viccek, mély és tartalmas anekdoták - kiapadhatatlan boségszarujává. Ennek az áradó és sokszínű humornak a forrása azonban mindig az volt, hogy ez a kis ember, éppen nagy leikétől hajtva, hogyan menekül önnön jó sorsa elöl, hogyan harcolja ki, dacolva élete minden tálcán kapott lehetőségével, hogy századunk minden nyomorúságában, megalázott- ságaban, életveszedelmében jelen legyén. Amerikából tér haza, hogy a zsidótörvények okozta állastalanságből és nyomorúságból a részét kivehesse; Angliából, a nagy filmcézár honfitárs - Korda Sándor - melengető köréből, "nehogy - mint ö maga fogalmazta meg - lekésse az auschwitzi gyorsot''. Sót, úgy tudom, a Rákosi-kor kitelepítéseihez is idejében maradt itthon. Mert ebben a kis emberben és nagy lélekben nagy-nagy hazaszeretet lakozott. Legyőzte az egészséges életösztönt is, hiszen olyan korban érvényesült, amikor az itt élned es meghalnod kellbol a zsidó vagy zsidó származású magyar állampolgárokra csak az utóbbi vonatkozott. Ezt azonban Királyhegyi Pál - mert igy hívták hősünket - vagy nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni. Azt ugyanis nem hiszem, hogy ragaszkodott volna a halálhoz, vagy a majdnem halálhoz, a halál lehetőségéhez és mindahhoz ami ezzel járt, ezt megelőzte. (Rendszeres ütlegelések, kieheztetés, barakklakás, flekkti- fusz, hiányos öltözködés, körülötte elhulló sorstársak tömege és igy tovább.) Am szenvedelyes haza- és Budapest-szerete- ten nem tudott úrrá lenni, és végül is ez juttatta el fővárosunk gettókerületébe a londoni West vagy East End valamelyik kerülete helyett. Es még egy rögeszme, amely vicceit, anekdotáit olyan ellenállhatatlanul mulatságossá teszi. Az a konok meggyőződése, hogy minden tollatlan kétlábú állat, ember is egyúttal, járjon bár SS- vagy nyilasegyenruhában, és foglalkozzék hivatás- vagy sportszerűen emberirtással vagy az ahhoz tartózó adminisztratív teendőkkel. Azok a kísérletei, hogy emberi szót váltson az előbb- említett emberi küllemű kategória tagjaival, akkor is könnyen nevetésre ingerelnek, ha hősünk "ráfázik" merészségeire, akkor is, ha sikert ér el vele, és akkor is - ez a leggyakoribb - ha a meghök- kentés effektusa, amelyet a kis ember nagy bátorsága vált ki, éppen csöppnyi volta következtében valami emberi gesztust csihol ki az attól módszeresen elvaditottak- ból is, hogy aztán lépjen csak működésbe, a meglepetés elmúltával, valódi lényük, gyilkos indulataik késleltetett reagálása. Ennek a humornak helyenként kafkai mélységi vannak, s ez a humor érvényesül Királyhegyi Első kétszáz évem cimü regényének legjobb lapjain is. Maar Gyula vállalkozása e könyv megfilmesítésére tehát kettős szempontból is tiszteletet érdemlő vállalkozás. Királyhegyi "felfedezésével" és azzal a törekvésevei, hogy humoros, széles közönségretegekhez szóló filmet készítsen. A film első részében, amely hősünk megszállott és idő előtti hazajöveteleit, valamint külhoni és New York-i - már tudniillik angliai és a New York kávéházbeli - kalandjait, téblábolásait ábrázolja, még érezzük és élvezzük Királyhegyi humorát, öniróniáját, bár ez is inkább színvonalas vicc- gyűjteménynek, anekdotatárnak hat, mint valami művészileg elrendezett életsorsnak, amihez alighanem az is hozzájárult, hogy Királyhegyi jóval jelentősebb helyzetfelismerő és -kiélező humoristának - Ötletgazdag gegmennek - mint jellemteremtó es történetszerkesztó írónak, s ezt Maár, aki a forgatókönyvet is irta, nem adta hozzá a filmhez. A sok vicc sokk vicc maradt - antológia -, s nem állt össze valamiféle filmepikává. A film második részében, amely hangvételében, atmoszférájában úgy válik el az elsőtől^ mintha egy másik film lenne, azonban mar ki is csorbul a humor éle. A holocaust szörnyűségeiről - túlélve azt - lehet a kávéházban felszabadultan anekdótázni, vicceket mesélni, lehet egy regény lapjain szellemes reflexiókat fűzni hozzá, a maga audiovizuális valóságában azonban nem lehet a szenvedőkkel szolidarizálva és egyúttal humorosan ábrázolni Őket. Különösen úgy nem, hogy mindazt a banalitást Összegyűjtjük, amely a zsidókkal (es a nyilasokkal) kapcsolatban sztereotip közhelyként él a köztudatban. A borzalomnak ez a banalitásba fojtása akkor is kínos perceket okoz, ha erezzük, hogy a rendező önmaga - személyes meggyőződése és alkotói szándéka - ellenére kerül ebbe a helyzetbe. Gyertyán Ervin TALÁLKOZÓ "Magyarok a világ zenei életében" címmel 1987. julius 30. és augusztus 3. kozott nemzetközi találkozóra kerül sor részben Budapesten, részben Kecskeméten. A találkozó célja, hogy alkalmat kínáljon a külföldön élő zenepedagógusoknak, zeneszerzőknek, zenetudósoknak, előadó művészeknek és a zenekultúra terjesztésében szerepet vállaló honfitársainknak egymás eredményeinek megismerésére, tapasztalataik kicserélésére, közös zenei élményeik felelevenítésére. A találkozóval kapcsolatos részletes információkért az érdeklődőd közvetlenül fordulhatnak az ezeket a találkozókat szervező hivatalhoz. MAGYAR FÓRUM A KOSZTOLÁNYI EMLÉKMŰ (folytatás az 1. oldalról) A költő - amint kinyílik a szeme - számíthat ra, hogy a nyelv Géniusza segít neki felfedezni a világot. Mint a szüleivel együtt itt nyugvó Kosztolányi Adám egykori kamasz játszótársának, Weöres Sándornak egyik versében az emlékezése visszaér oda, hogy első három szava az volt, hogy "fu, fa, füst" - alig, hogy megszólalt, már alliterált - ugyanúgy érzem a Kosztolányi Összes Versek legelső oldalán megjelenni a kis Kosztolányi Dezsőnek talán legelső szóba foglalható emléktöredékét, amely - mint a Weörese is - egyszerre a világ kandi felfedezése, és a nyelv lehetőségeinek boldogító felfedezése: t f .1 | "Mar mint gyerek csodáltam: lam a lámpa..." * t f f Oneletrajzanak vazlata, amelyet nem sokkal halála előtt gyorsírással vetett papírra, igy kezdődik: Születtem es meghalok... S a legvégére a kővetkező fejezeteket tervezi: Franciák, olaszok és én. A hírnevem és helyem a magyar földön. Eltitkolni, amit tudok. Jó volna itt megverni most a "néma sírját" és leüzenni neki uj adalékul ehhez az önéletrajzhoz, hogy a franciák és az olaszok nagyon szeretik ót. Ha megismerik: nagyon szeretik. Hogy a Sorbonne diákjai csinálták most Párizsban a novellái gazdag kiadását. Hogy doktori disszertáció készül róla Firenzében... Hogy a vele oly testveri latinoknak csak legfiatalabb generációit említsem. Aztán persze jó volna leúzenni a föld alá azt is, hogy nem kell aggódnia: a hírneve növekszik a magyar földön. Hiszen itt, ezen a földön még tolmács se kell neki. Ellenállás nélkül hódíthat. Anyjáról irta, hogy "tundéri, udvarias és kedves", és hozzátette: "én ebben a tekintetben hozzá hasonlítok." Egy mindig oly szóra kész ajakat pecsételt le, egy vígan illanó tollat, ceruzát ütött ki kezéből a halál. Titokba veszett müvek is fekszenek itt a föld alatt. S éppoly feltárhatatlanul, mint egy Attila kincse. PJost, hogy szembenézek itt ezzel a meg- inditöan szép, uj szobrával, keresem azt a szót, amelyet válaszul 'mondani akarna, amelyik most ott lebeg az ajkán - ötven évvel azután, hogy 1936. november 3-án délelőtt 11 óra 6 perckor - miután a kórház papja megkente utolsó kenettel - az alorvos elengedte Dide csuklóját és megállította az órát... HAJNALI RÉSZEGSÉG Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szívem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most,se holtan. ” Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam. P.O.B. 292 H-1905 MAGYAR FOGORVOS I I Dr KALKÓ ILDIKÓ I i A New York Egyetem Fogorvosi Karának f I tanársegéde ■ . k korszerűen felszerelt rendelőjében ) fbSt M Av*. Férést Hills, NX á » (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) A Rendel minden nap f | előzetes bejelentés alapján. » f FOGHÚZÁSOK • TÖMÉSEK • KORONÁK I ♦ HIDAK • GYÖKERKEZELES (Root canal) " PROTÉZISEK * MODERN KOZMETIKAI á BONDING • Gyors javítások I-1 Telefon: (7i8) 275-7552 I __ • Biztosításokat elfogad
