Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-07-10 / 28. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 10. 1986. A magyar ifjúságról Magyarország 10.6 millió lakosából 4.1 millió 30 évesnél fiatalabb, ami majdnem 42 százalékot jelent, noha az ifjúság népes­ségen belüli aránya - a születésszám csök­kenése és az átlagos élettartam növekedé­se következtében - az elmúlt években csök­kent. Az utóbbi Öt evben kevesebb fiatal élt házasságban, s jelentősen nőtt a válások aránya. A 30 éven aluli férfiak és nők kö­zül 60 ezer az elvált. A gyermektelenek között csökkent, a gyermekes családokban több a válás. Az elmúlt években javult a fiatalok isko­lázottsági szintje. Az általános iskola nyolc osztályát el nem végzők aránya a 15-29 évesek körében mar csak 4 százalék. A lakástámogatási és - hitelezési fel­tételek javulása, valamint az állami lakás­építés csökkenése következtében emelke­dett a magánerős építések aránya. Ma a családi házat építők háromnegyede fiatal, hasonlóan magas a részarányuk a lakásépí­tő szövetkezetekben. Az OTP-öröklaká- sok négyötödet is fiatalok vásárolják meg. A fiatalok családalapításának feltételei az elmúlt években ennek ellenere nem javultak. A mostani tervidőszakban csak­nem 100 ezer a szociális bérlakásra jogo­sultak száma, s további 120-130 ezer olyan családdal lehet számolni, mely szociális bérlakásra már nem jogosult, de személyi tulajdonú lakás építésére vagy vásárlására nem képes. A tavalyi országgyűlési választásokon 47 harminc even aluli képviselőt vagy pót- kepviselot választottak meg. Ez az ered­mény a fiatalok szempontjából 1980-hoz képest visszaesést jelent. A helyi tanács­tagi választásokon is a fiatalok arányának csökkenése volt megfigyelhető. Az aktiv dolgozó és szakmunkástanuló fiatalok 70 százaléka szakszervezeti tag. A szakszervezeti választások során mint­egy 93 ezer 30 even aluli tisztségviselőt választottak meg az országban (16 száza­lékos arány). A Hazafias Népfront különbö­ző szintli bizottságaiba 14 ezer fiatal került be, ez a népfront mozgalom választott aktivistáinak 15.5 százaléka. A 30 ezer népi ellenőr 25 százaléka 35 év alatti. A X. kongresszus óta az ifjúsági szövetség­ben nőtt az egyetemi-főiskolai végzettsé­get szerzettek aránya,’ 1983-ban mar száz­ezer értelmiségi fiatal volt a KISZ tagja. Az utóbbi két évben ez a szám 16 ezerrel csökkent. Az elmúlt Öt évben több mint 300 ezer diák vett részt szakmai építőtáborban, a munkájukkal létrehozott érték meghalad­ta a 2 milliárd forintot. A nyolcvanas évek elején megindult diákszövetkezeti mozgalom keretében a felsoktatási intézményekben 8, a középiskolákban 60 diákszövetkezet működik. A KISZ aktivan közreműködik a környe­zetvédelemben: száz szakkört és klubot támogat ilyen céllal, továbbá 200 környezet- védelmi szaktábort szervezett. A KISZ élen jár a számítástechnikai kultúra terjesztésében, valamint a terhes­séggondozás megszervezéseben. A mozga­lom kezdeményezésére a szakmunkásta­nulók ösztöndíját 50 százalékkal emelték. A KISZ az elmúlt években sokat tett a fiatalok érdekképviselete, lakáshely­zetének javítása érdekében, sokat foglal­kozott a veszélyeztetett gyermekek hely­zetével, létrehozta a Gyermek- és Ifjúság­védelmi Alapot, amelyből a hátrányos hely­zetű gyermekek tanulását, üdülését, stb. támogatják. A magyar ifjúsági szövetség 102 ország 196 ifjúsági szervezetével tart fenn élő kapcsolatokat. Péter-Pólkor, június 29-én - úgy tartja a népi mondás - megszakad a búza töve. Kasza alá érett a kenyérnek való. Száza­dok, ezredek óta aratják ilyen tájt nálunk a búzát. Az első termesztett búza, az ala- kor, egyszemű, toklász nélküli volt. Az első „nemesítő" pedig az ősember, aki valahol a Tigris és az Eufrátesz vidékén rendszeres válogatással, vadnövényből termesztett búzává tette az alakod, ame­lyet a tőnké követett. E két primitív búza után hosszú századok kellettek ahhoz, hogy az úgynevezett közönséges búza a termelésbe kerüljön. Hazánkban a Körös- kultúra vidékéről vannak a legrégibb le­Aratófcoszorú Zsófiibék környé­kéről letek. P. Hartyányi Borbála, a Mezőgazda­sági Múzeum főigazgató-helyettese kis üvegcsében szénfekete magocskákat őriz. Szeged környékéről 7000 éves búzasze­mek kerültek elő. A régészek például bronzkori ásatások során Alpáron, Pécs- Nagyárpádon, Bölcskén, Tószegen, Jász- dózsán hozták felszínre a kis tálkákban, használati edényekben levő búzaszeme­ket, Poroszlón 1971-ben tártak fel bronz­kori leletekkel búzát. A Kárpát-medencé­be évezredekkel ezelőtt Előázsián, Kis- ázsián és a Balkán vonulatán került a búza. iVraÉas MAGYARORSZAGI RIPORT BUDAPEST. Az idén a szokottnál korábban beertek a kalászok, s már a hagyományos Peter-Pál előtt megpendűlt a kasza a mező­kön. Azt tartották a regi parasztemberek, hogy junius végén mindig kenyérillata van a levegőnek. A korán kezdődő aratás nem kedvező jelenség, mert ez tulajdonkeppen a nagy forrósag okozta kényszerérést jelenti. A kalászosok betakarítását is ezért kezdték meg "idő előtt" a déli végeken, főleg ahol sülevényes, ( homokos a talaj. Kiskunfélegy­háza határából, Csongrád egyes vidékeiről, RÖszke es MÓrahalom árpaföldjeiról érkez­tek előszór az aratásról szóló jelentések. Az ^időjárás az idén sem kedvezett a gabonának, főleg nem a kalászosoknak. Már az ősz sem volt jo, az elvetett kalá­szosok magja csak későn kelt ki, a novem­beri esők hatására. A tavasz sem hozott változást,( április vegén kevés csapadék hullott, később ugyan nagyobb esők is áztat­ták a földet, de a májusi forróság, s az ezt követő mostani kánikula, rossz hatás­sal volt a gabonara, megszorult a szem. A meleg siettette az érést, s ez sok má­zsa gabonát "vitt el", a termés a szakértők szerint nem lesz jobb a közepesnél. (Az aratas nagy próbatétel minden eszten­dőben, annak ellenére, hogy ma mar min- den kalászt kombájnok aratnak es Csepel­nek el. ( ( (Az aratas regen ünnep volt, megénekel­tek költők, megörökítették festők. Meg­mozgatta e nagy munka az egész országit, ehhez igazítottak minden más munkát. Illyés Gyula irta a Magyar nyár cimú jegy­zetében: "A gjazda megáll a harmatos fű­ben, a zizegő sárga kalásztenger előtt, amelyben riadt fúrj pitypalatyol; a lányok bokor alá rakják mezei cókmókjukat, föld­be ássak a csecsszaju korsót, aztán kézbe veszik a sarlót... most kezdődik a díszes előadás, a nagy ünnep, az aratás, az élet boldog versenye, amely nap mint nap látás­tól vakulasig, két hónapon át fog tartani..." Ilyen volt a régi aratás. Ma pedig 13 ezer kombájn elindul, s nem kell asztagba hordani a kévéket, nincs szükség zümmögő cséplőgépre, ó'mlik az aratócséplőből a szem a teherkocsik tartályára. A gépek készen állnak a bevetésre, a gepszemlek mindenütt gondos felkészülés­ről számoltak be, több mint 30 ezer erő­gép indul el a napokban és 35 ezer teher­kocsi és pótkocsi vépi majü a learatott szem szállítását a magtárakba. A nagy nyári munkát alapos szervezés előzte meg országszerte. Mivel a gabona beérésében két heti különbség van észak ős dél kozott, az aratógépeket úgy csopor­tosították, hogy azok először délre vonul­nak, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék­be, s amikor ott végeztek, visszatérnek segíteni az északi vidékekre. Az egymás közötti együttműködésre a hatarmenti területeken most is sor kerül a magyar és a szlovák kombainosok kozott. Mintegy 250-300 aratócsépío jön majd át Szlovákiából, hogy segítsen nálunk az aratásban, s amikor itt végeztek, a mi kombájnosaink visszaadjak a "kölcsönt". Azokon a régi aratásokon délidében apró legénykék igyekeztek a határba, a kígyózó gyalogutakon kosárral a karjukon, hogy meleg ebédet vigyenek a verejtékező dol­gozóknak. A nagymama főzött vagy sütött otthon. Ma már szervezetten oldják meg az aratók ellátását, kiviszik a helyszínre a termelőszövetkezet gépkocsiján a bőséges üzemi ebédet. Kedveznek az aratoknak, ilyenkor a legizletesebb falatokat kapjak, és mellé állandóan rendelkezésükre áll napközben a husito. Készülnek most országszerte az aratás­ra, mint a nagy sorsdöntő ütközetre, amely­nek elócsatározásai már megkezdődtek az arpaföldeken, a rozstáblakban. Terv szerint indítják a kombájnokat, megszer­vezik a gyors szállítást, az átvételt, az ellátást, mert az összehangolt jó munkától függ a kenyércsata sikere. Még néhány nap és az őszi árpa után vágni lehet a búzát is, és megkezdődik az általános aratás, a "díszes előadás, a nagy ünnep, az felet boldog versenye", ahogy a költő nevezte. És ezt a boldog versenyt az egész ország aggódó figyelme kiséri. ülés Sándor Ezüstérmet nyert Sólymost Zoltán Ez évben Jackson, Miss.-ben zajlott le a nemzetközi balettverseny, amelyen 36 ország 63 táncosa vett reszt. Az előző versenyek Bulgáriában, Finnországban és a Szovjetunióban voltak. A fŐdijat, aranyérmet és tízezer dollárt Nina Ananyashvili 23 éves és Andris Liepa, 24 éves táncosok nyerték, mindketten a Bolshoi Balett tagjai. Ugyancsak arany­érmet kapott a Donetz Opera táncosa, a 21 éves Vadim Pisarev, valamint 7000 dollárt. ( A fiatalabb táncosok sorában aranyér­met nyertek: Jennifer Gelfand (14 éves) Cambridge, Mass.-ból, aki a Boston Balett tagja és partnere, a 18 éves Edward Stierle Floridából, aki jelenleg a svájci Basel Ba­lett tagja. Ezenkívül 2,500 dollárt is kap­tak. ( A fiatalemberek közül Solymosi Zoltán (Magyarországról) és Bart De-Block (Bel­giumból) nyertek ezüst érmet és 1,500 dollárt. Bronzérmet kapott többek között a magyar Kováts Tibor is. Leírhatatlan tapsviharral fogadták a nézők Vadim Pisarev szólóját a Don Quixote balettből, két ráadást is kellett adnia, miután virágcsokrokkal halmoztak el. 1990-ben a nemzetközi balettverseny ismét Jackson, Miss.-ben lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents