Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-13 / 43. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 13. 1986. Illyés Gyula: NEW YORK, N.Y. Elénk érdeklődéssel olvastam a lapban a "Vonat Hollandiába" cimú cikket. Bizony, ma is sokan élnek azok közül,( akik akkor a "Gyermekvédő Liga" segítségével kijuthattak a segítőkész, áldozatos szivu holland családokhoz. Köztük az en egyik notestvérem is. Akkor megváltást jelentett nekj is, mivel négyén voltunk testvérek. Édesanyánk a spanyol járványban pusztult el. Egy évet töltött ott es tálán ennek köszönheti, hogy ma is él. De nemcsak akkor nyilvánult meg a holland nép áldozatkészsége (e2t sokan nem tudják), hanem 56-ban is, amikor az akkor még élt Vilma királynő az ausztriai "Thalham St. Georgen"-ben szanatóriumot létesített kizárólag a magyar menekülteknek. Sokat közülük, későbbi feleségemet is, ott segítették talpra állni, hogy tovább utazhasson a befogadó országba. Jólesett látni, hogy nem ment feledésbe nemes cselekedetük közel 6 évtizeddel később sem. Köszönet a cikkért, el is küldtem a nővéremnek. Levél Deák Zoltánnak CALIFORNIA. Ha netalán eszedbe jutott valaha kérdezni, hogy az a vén világjáró csavargó él-e még, ez a pár sor bizonyítja, hogy igen, él még. A fenti életjelen kívül ez a levél azt a célt is szolgálja, hogy címváltozást jelentsek be. Remélem, hogy az itteni címemre a Magyar Szó gyorsabban fog érkezni, mint Braziliába, oda ugyanis minden három hónapban jött meg, ha jó'tt egyáltalán. Már kezdtem félni, hogy az én drága magyar anyanyelvemet el fogom felejteni. Magyar beszéd egyáltalán nem adódott es magyar olvasásban is nagy hiány volt. Nem is beszélve arról a hírszolgálatról, amit a Magyar Szó jelent. Lando Az elküldött ingyen példányok szives "erőszakának" engedve "kénytelen" vagyok nívós és tárgyilagos lapjukat megrendelni. (Mellékelve $ 20.- money order.) Köszönettel hívük: „ T APuAqták Ismét uraság-változás volt, a bérlet lejárt, a grófok megint saját kezelésbe vették a pusztát. A konvenciót - ahogy az mar törvényszerű volt - az egész vonalon leszállították. Azontúl meg nekünk meg kellett volna osztanunk lakásunkat egy másik családdal. Az uj tisztek nem voltak tisztában apám munkájának értékével? tís származásával? Ráadásul meg is sértették. A pohár betelt, de anyám erélyes mozdulatára volt szükség, hogy ki is csorduljon. Apám délben még nyugodt, sőt mosolygó arccal hozta a családi asztalhoz a durva s teljesen feleslegesen rámért bántalmat, de a levesnél mar égett a vágytól, hogy minél előbb letörölje magáról. Megmosdott, megborotválkozott és nyakonvágott egy segédtisztet. Pontot tett végre, lezárta életünk első nagy fejezetét. Mint gongütésre a díszletek, a láthatár egyszeriben megvilágosodott körülöttünk, kinyílt. A négy égtáj felé kanyargó utak hirtelen értelmet és jelentőséget kaptak: valamelyiket végre mi is használni fogjuk. De melyiket? Apám egyelőre nem akart pusztára menni, csábította a szabadság. Valami kis tájékozódási és tanulási időt szánt magának, szeretett volna újra körülnézni a világban. Úgy határozott, fölmegy Pestre, letesz még egy-két vizsgát, a malom-gépek és Diesel-motorok kezelésére s közben megpróbál valami gyárba bejutni, illetve megkóstolja milyen is az a gyári élet? A kalandra persze nem viszi magával a családot, mi majd addig valamelyik faluban húzzuk meg magunkat. Rögtön tanulni kezdett. Mintha valami exotikus felfedező útra készülődött volna, áhítattal és büszkén pillantgattunk rá; úgy, mint zsákmányra induló nemzőjükre a farkaskólykek. Anyám szülei azt akarták, hogy arra az időre hozzájuk költözzünk. Apám rokonsága döbbenettel fogadta a pesti tervet: féltek és iszonyodtak Pesttől, az ó szemükben a züllés kohója volt. Ha apám otthon akár kanásszá alacsonyodik, azt mé^ inkább elviselték volna, mint azt, hogy gyári munkás legyen. Amerikába előbb belenyugodtak volna, azt kevésbé érzik idegennek es távolinak, mint Újpestet. Igen helyesen; Amerikából volt visszatérés, Újpestről soha. (folytatjuk) I Spástsefr. VÉRSZEGÉNYSÉG Vérszegénységről akkor beszélünk, a- mikor a vérben a kelleténél kevesebb vörösvértest van, vagy a vörösvértestek festékanyagának, a hemoglobinnak a mennyisége kevesbedik meg. Gyermekkorban, de később is előfordul önállóan vagy — és ez a gyakoribb eset — más betegségekkel együtt, amelyek kimerítik a szervezetet; a vérszegénység ilyenkor csak kísérő jelenség. Mivel a vörösvértestek és a hemoglobin különösen fontos szerepet játszik az életünkben, érthető, hogy a vérszegénységnek minden fajtája komoly veszélyt jelent, s azonnal kezelni kell, mihelyt tudomást szereztünk róla. A vérfesték leköti az oxigént, amikor a vér áthalad a tüdőn. Ilyenkor a vértestek érintkezésbe kerülnek a levegővel, mert a tüdő falában levő hajszálereken át haladnak át, ahova a levegő, illetve az oxigén könnyen bejut. Ennek következtében a vér élénkpiros színű lesz. Amikor eljut a szervezet legtávolabb eső részébe is, az említettel ellenkező folyamat megy végbe: a vörösvértestek kiválasztják a hemoglobinból az oxigént és átadják a sejtnek, amely aztán ily módon lélegzik. A sötét színű vénás vér visszajut a tüdőbe, hogy ott ismét oxigént vegyen fel. Ha ebben a körforgásban zavar áll be, mint például vérszegénység (anémia) esetén, akkor ennek komoly következményei vannak: gyengeség, kimerültség, sápadtság. Ezért azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy megfelelő gyógyszereket írjon fel, amelyekkel manapság már igen eredményesen kezelhető ez a betegség. Rendkívül fontos a helyes táplálkozás is. Az élelmiszereknek sok vitamint és vasat kell tartalmazniuk. Ezek az anyagok megtalálhatók a friss zöldfőzelékekben, különösen pedig a májban. k.____________________________________J a Kobmomz Ajándékra!* Szolgálaton ktrastnl Részletes tájékoztatónkat és árfegyzélnmket kívánságára atogkaldfuk, ▼alainsnnjrl áltálnak árusított gépkocsitípusról. Konstansát Aiéntf ékoutó Szolgálat Budapest YL, Népköztársaság ótja 17. 1371 Tata: 225151,225152 TeL: 530-511 i •
