Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-13 / 43. szám
Thursday, Nov. 13. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Hol készül a pénz? A fejlett ipari országok és a harmadik világ közötti felemás kapcsolatok egyik legérdekesebb és legkevésbé ismert aspektusa a bankjegyek technikai elöállitásanak és kereskedelmi forgalmának kalandos útja. A szegény országok egyrészt a Nemzetközi Valutaalaptól kérnek kölcsönöket, másrészt néhány magasan specializált cégtől rendelik meg a papírpénzt . saját szükségleteik kielégítésére. Az Andok parasztja és a zimbabwei fekete bányász Londonban, Monacóban és Washingtonban nyomtatott bankjegyekkel fizet az ugyancsak nyugatról importált fogyasztási cikkekért. E körforgás ördöginek tűnhet, a valóságban azonban természetes logika alapján működik. A bankjegypapir valójában nem is papír: tiszta pamut, vagy pamut és lenszálból készült anyag, amelynek maximális tartósságát költséges kémiai folyamatokkal biztosítják. Ezután következik a vizjegy bonyolult és igen kifinomult technikát kivano kivitelezése, majd végül maga a nyomtatás, ami inkább egy rézkarc készítéséhez hasonlítható; rendkívüli pontosságot es különleges festékeket igénylő folyamat. Egy bankjegy- nyomda valóságos berendezési, technológiai és professzionális knowhow vagyon. A bankjegyek szempontjából a világ három nagy csoportra osztható. Az elsőbe azok a fejlett országok tartoznak, amelyek a magas színvonalú technológiát és a regi nyomdatechnikai hagyományokat vérbÓ pénzáramlással ötvözik. Ilyenek az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK, Franciaország, Japan és Olaszország; ezek maguk állítják elő a vizjegy es papirt és saját papírpénzüket is. A második csoportba tartozik például Ausztria, Belgium, Izrael, Ausztrália, amelyek külföldről veszik az alapanyagot, majd saját központi bankjuk műhelyeiben nyomtatják bankjegyeiket. Ezek gazdag országok, de földrajzilag behatároltabbak, mint az előbbiek, pénzforgalmuk is korlátozottabb, igy számukra kifizetődőbb, ha a penzgyár- tásnak csak az utolso fázisába invesztál- nak. A harmadik kategóriát végül a fejlődé világ országai alkotják, ahol hiányzik a pénznyomtatáshoz szükséges megfelelő technológia, tőke és szakképzett munkaerő, és a pénzáramlás is meglehetősen vérszegény. 6k a legnagyobb bankjegy megrendelők, és itt lépnek színre a pénz urai. A specializált papírgyárak és nyomdák exkluzív klubot alkotnak, az ide tartózó mindössze tiz cég évente ötmilliárd bankjegyet állít elő. A csúcson az 1785-ben alapított angol Thomas De La Rue csoport áll. Ők mintegy száz ország számára nyomtatnak bankjegyeket, s ezzel a magánkézben lévő pénzgyártópiac 60 százalékát uralják. A De La Rue cégé az olasz Gual- tiero Giori által szabadalmaztatott nyomdagépek monopóliuma is. Giori Svájcban él, s még mindig igen előkelő helyet foglal el a pénz urai között: úgy hírlik, minden egyes De La Rue bankjegy után jogdijat kap. A cég forgalma jelenleg évi 500 millió font sterling. Az angol cég presztízsét azonban komolyan veszélyeztetik az amerikaiak. A massa- chusettsi Daltonban 185 éve működik a világ egyik legversenyképesebb papírgyára, a Cranej Inc., amely az Amerikai Központi Jegybankot is ellátja papírral, s ma már több latin-amerikai országnak szállít, komoly biztosítékot nyújtva a pénzhamisítás ellen. A Crane-féle bankjegypa- pirba nemcsak hagyományos arany "biztonmm mi a m nimmmsíu ? LUSZTIG IMRf: RIPORTJA Hogyan lett az Egyesült Államok a legnagyobb hitelező államból, a legnagyobb eladósodott állammá?? ( Érdemes megfigyelni, hogy az Egyesült Államok milyen változásokon ment át az utolsó pár esztendőben, mert ezek a változások kihatnak majd az ország minden lakosának életszínvonalára. Ma már nem újság, hogy a cipő, a televízió, az autó, amit vásárolunk, külföldi gyártmány. Ma már a felvezetők és a szerszámgépek is egyre gyakrabban jönnek külföldről. Szem előtt kell tartani, hogy ez a folyamat az idő múlásával állandóan gyorsul. Ezzel egyidőben az ország kereskedelmi mérlege, amely valaha felesleget mutatott, most hatalmas deficitben van. ( Ezek a változások az utóbbi öt esztendőben jöttek létre. BEHATOL A KÜLFÖLDI T&KE A külföldről behozott töke egyre nagyobb szerepet játszik az ország pénzügyi helyzetében akkor, amikor az USA kötvényeket dob piacra, hogy fedezze a növekvő szövetségi deficitet. A beözönlő toké Rjsjng Role of Foreign szerepet játszik, Trade in the jj.S. amikor az ameri- , , . *,i , . , Inc udes Roods and services kai vállalatok___ Imports as a percentage of GNP Exports as a percentage of GNP ! kölcsönöket u vesznek fel uj“® gyarak epitesere, vagy meglevők 20 modernizálásara. Miután a dollár 15 értéke a nemzetközi pénzpiacon 10 csökkent, a külföldi tőke beö- zönlése nagyobb mereteket olt. i»oa i»va i»»a A kormány képtelen jelenleg önállóan dönteni olyan kérdésben, mint a kölcsönkamat csökkentése (hogy ezáltal serkentse a nemzetgazdaságot) ( anélkúlj hogy felfigyelne arra, mi történik Tokióban vagy Bonnban? Az amerikai vállalatok vezetői képtelenek termelési terveket kidolgozni anélkül, hogy figyelembe vennék, képesek-e eladni termékeiket a nemzetközi piacon. Ha az amerikai vállalatok kölcsönt akarnak felvenni, tudniok kell, hogy annak milyen hányadát lehet külföldi tökéből nyerni. Paul A. Volcker, a Nemzeti Bank (Federal Reserve) igazgatója mondja: "Ha képet akarunk nyerni az ország nemzetgazdaságának jövőjéről, figyelembe kell vennünk, mi történik a nemzetközi gazdaság terén. Teljesen uj világban élünk." A változásokra eddig azzal válaszoltunk, hogy egyre többen követelnek behozatali vámokat, de elleneznek ilyen lépést a japánok vagy a németek részéről. Mig azon amerikaiak száma, akik a japán nyelvet akarják elsajátítani az utolsó 15 esztendőben 9 ezerről 10 ezerre emelkedett, addig azoknak a japánoknak a száma, akik sági szálakat" szőnek bele, hanem átlátszó "pikkelyeket", sőt foszforeszkáló anyagokat is. Körülbelül tiz éve Itália is megjelent a nemzetközi bankjegypiacon. Az olaszok részt vettek több jelentős versenyen, de magas technológiai színvonaluk ellenere még nem sikerült igazán versenyre kelniük a konkurens külföldi cégek manőverezési szabadságával és hatásfokával. az an^ol nyelvet akarják elsajátítani, tízszeresére növekedett. Egyre több közgazdász állapítja meg, hogy az amerikai nemzetgazdaság irányítása mind nagyobb mértékben azok kezébe kerül, akik az ország határain kivül laknak. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a washingtoni kormány az utóbbi pár évben nyomást próbál gyakorolni a japánokra és a ny. németekre, hogy csökkentsék a kölcsönkamatot és ezzel emeljék nemzetgazdasagukat, ami alkalmat adna az amerikai gyártmányok eladására. De ez a törekvés eddig meghiúsult. KIK VÁSÁROLJAK AZ USA HITELKÖTVÉNYEIT? Mig 1983-ban a washingtoni kormány hitelkötvenyeinek csupán 4%-at vásároltak külföldi valutával, a múlt évben ez már 22%-ra növekedett. Ez azt jelenti, hogy ha a külföldiek nem hajlandók ilyen kötvényeket vásárolni, az súlyos helyzetbe hozná az amerikai pénzügyi rendszert, inflációt, az amerikai nép életszínvonalának gyors csökkenését hozná létre. Ha azonban a külföldiek továbbra is hajlandók USA kölcsónkötvényeket vásárolni, idővel az is súlyos helyzetet teremthet. Az utolsó ót esztendőben ugyanis az USA legnagyobb hitelező államból a legnagyobb adós államma változott; külföldi adóssága 200 billió dollár. E hatalmas ö'sszeg után évről évre kamatot kell fizetni, úgyhogy az adófizetők dollárjainak mind jelentősebb részét e kamatok fizetésére kell fordítani. Megoldaná ezt a problémát, ha az USA nemzetközi kereskedelmi mérlege többletet mutatna, de ennek éppen az ellenkezőjét látjuk. Ez a mérleg egyre nagyobb deficitet mutat. Laura D'Andrea Tyson, a California Egyetem közgazdásza mondja: "A külföldről beáramló tőke veszélyes helyzetet teremt részünkre, mert e hatalmas összeget nem uj gyárak építésére, vagy meglévők modernizálására fordítják, hanem kölcsönkótvé- nyek vásárlására." Ez a magyarázata annak, hogy a japan es nyugatnémet nemzetgazdaság sokkal gyorsabb tempóban növekszik, mint az amerikai nemzetgazdaság. Ez viszont azt jelenti, hogy a japán és a nyugatnémet gyártmányok mind nagyobb teret hódítanak a nemzetközi piacon, az amerikai gyártmányok rovására. Az amerikai nemzetgazdaság e válsága főleg annak tudható be, hogy dollárbilliókat fecsérlúnk el hadifelszerelésekre ( ahelyett, thogy azt gyárak modernizálásara fordítsak. Dr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS korházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Teljes kivizsgálás. Rendelés: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, pentek: délelőtt 9-1 óráig 330 E 79th SL# 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd Ave. között) Tei.: 0212)737-0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok
