Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-06 / 42. szám
Thursday, Nov. 6. 1986. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO A LINCOLN BRIGÁD IRTA’-RING LARDNER, JR. Reagan elnök jóváhagyóan nyilatkozott a nicaraguai kontrákat tamogato magan- zsoldosokról., és erőfeszítésüket a spanyol polgárháborúban harcoló Abraham Lincoln Brigádéhoz hasonlította. Két ennyire eltérd eset Összehasonlítása a Spanyolországban kifejezetten ellenszolgáltatás nélkül harcolt amerikai önkéntesek megsértése. Ez az összehasonlítás a történelemnek és annak a szövetségi tö'rvénynek a figyelmen kívül (hagyása, melynek betartása az Egyesült Államok elnökétől is elvárható. Az 1936-1939-es, a Spanyol Köztársaság ellen folytatott háború a katonai lázadás és a külföldi invázió keveréke volt. A közel háromezer fiatal amerikai az Egyesült Államok által is elismert, demokratikusan megválasztott kormányt védte. A kontrák az Egyesült Állagok által ellenőrzött területekről támadjak a törvényes nicaraguai kormányt, melyet az Egyesült Államok éppúgy elismert, mint a világ többi országa. Logikusabfc példák lettek volna Reagan elnök "szabadságharcosaira" azok a hadosztályok, melyeket Hitler és Mussolini küldött Spanyolországba. A diktátorok arcátlanul és alapvető elvekért harcoló önkénteseknek tüntették fel reguláris alakulataikat. Azoknak a jo ügyeknek az egyikevei állunk szemben (a Lincoln Brigád eseteben), melyben a közerkolcs, a nemzetközi es az amerikai jog alapelvei találkoznak. A Nicaragua fölött lelőtt három amerikai cselekedete az elnöki áldás ellenére a szövetségi törvény rendelkezéseinek olyan megszegése volt, amely büntetendő, egy elismert külföldi kormány területének megsértésére irányuló Összeesküvés es az ellene folytatandó ( szárazföldi, tengeri hadjárat kezdeményezése miatt. Ráadásul - és ez a bökkenője az arról szóló ellentmondásos történeteknek -.»hogy ki fizeti a kontráknak történő hadianyag-szállítást? Kongresszusi tilalom van érvényben minden ilyen beavatkozással szemben. Világosan leszögezték, hogy senki sem felelős azért a szervezőmunkáért és támo- tásért, amellyel a kontrák legalább százmillió dollár értékű fegyvert kapnak. A Nicaragua fölött lelőtt Eugene Hasenfus azt mondta, ő úgy gondolja, a C.I.A.-nak dolgozik. Washingtonban ezt megcáfolták. Szerintük Hasenfus i^azi munkaadója a ( John K. Singlaub vezérőrnagy vezette Világszabadság Amerikai Tanácsa. Singlaub tábornok csodálkozott azon, miért akarna valaki az adminisztrációból félreinformálni a közvéleményt? Bush alelnok irodája közölte, hogy Max Gomez, egyike azoknak, akiket Hasenfus felelősnek jelölt meg az akcióért, a salvadori légierőknek dolgozott. Ezt Jose Napoleon Duarte elnök felháborodottan tagadta. A Miami Herald ezen a heten jelentette, hogy Gomez másik társa egy venezuelai börtönből (ahol bírósági tárgyalásra vart) megvesztegetéssel jutott ki. Azért tartották fogva, mert bombát helyezett el egy kubai személyszállító gépén, mely elpusztult és ez 73 ember életébe került. Nyilvánvalóan visszás helyzet, hiszen Washington vesz részt a leg- reklámozottabban a terrorizmus elleni hadjáratban. Ez már a második alkalom, hogy Reagan elnök a Lincoln-brigádra hivatkozik a sandinisták ellen folytatott nyomorúságos kis háború kapcsán. Először 1984. októberében, amikor is hozzáfűzte: "Azt mondanám, hogy azok az egyének, akik Spanyolországba mentek, a legtöbb amerikai véleménye szerint a rossz oldalon harcoltak." Kirívó példája ez Reagan elnök pontatlanságának. Tényszerűen az amerikai közvélemény 65 százaléka támogatta a polgárháború alatt a törvényes spanyol kormányt 1937-ben, és ez 1938-ra 76 százalékra emelkedett. Reagan elnök kijelentését a spanyol sajtó is idezte, amikor Spanyolországba látogató t, éppen a bit- burgi temetőben, a német háború halottainak adott tiszteletadás után. A Boston Globe vezércikkben kommentálta az esetet: a spanyol varosok utcáin sétáló százezreket nehezen lehet vádolni, ha kapcsolatot látnak Reagan elnöknek Hitler katonáiról, mint áldozatokról alkotott nézete és azon meggyőződése között, hogy Franco katonai a jo oldalon harcoltak. Az amerikai hazafiakat érintő vitapont lényege nem az 1936-os spanyol kormány, vagy az Ötven évvel későbbi nicaraguai kormány jellegét illető. Az Egyesült Államok jo híréről es becsületéről van szó. Ahogyan Angelo Liteky kapitány, aki Vietnamban római katolikus káplán volt, mondta, amikor visszautasította a Kongresszusi Becsület Érmét: "Nem vagyok a nicaraguai kormány rajongója. Nem is kell annak lennem. Nem Nicaraguában fizetek adót. En az( Egyesült Államok kormányáért emelek szót. Felelős vagyok azért, amit Amerika nevében tesz." Ring Lardner, Jr. könyvek és színdarabok szerzője. Bátyját, James-t, az Abraham Lincoln Brigád tagját, Spanyolországban megöltek. ucCtmtMtytÁ' Irta: William E.Colby, a CIA volt főnöke, a Nixon es Ford kormányokban. Amikor Reagan elnöknek választania kellett Reykjavikban a Csillagháborús tervek es az 1972-es Rakétaellenes Egyezmény (ABM) között, a Csillághaborút választotta. Döntése helytelen volt két alapvető ókból. Először is nem vette tudomásul, hogy a nukleáris világban a Csillagháborús terv gyakorlatilag kivihetetlen és politikailag bomlasztó. Figyelmen kívül hagyta elnökünk aztf a tényt is, hogy az ABM Egyezmény 1972-ben történt hatályra emelésétől kezdve csökkentette a nukleáris fegyverkezesi versenyt és igy csökkentette a háborús veszélyt. Badarság azt hinni, hogy a Csillagháborús terv és nem az ABM Egyezmény betartása az ut a stratégiai védelemhez. (A mi kiemelésünk.) A modern nukleáris fegyverek túlságosan hatékonyak es túl sok van belőlük ahhoz, hogy védekezni lehessen ellenük. Ha csak egy néhány jut is el célpontjához, az is elegendő az ország elpusztításához es ha a szel kedvezőtlen, akkor a támadó ország is elpusztul. Az egyedüli módja országunk megmentésének az atomháborútól az, hogy megakadályozzuk annak kitörését. (Jaj lesz nekünk, ha alkalmazni kell a Csillagháborús vedelmet! - Szerk.) Az ABM Egyezmény korszakalkotó volt és többet tett a nukleáris háború csökkentéséért, mint bármely más egyezmény. Feltételezem, hogy ón MARTELL-t iszik. MARTELL COGNAC A cognac gyártmányok büszkesége 1715 óta Imported Cognac. 80 proof. The Jos. Garneau Co., Louisville, KY.
