Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-06 / 42. szám
6. Thursday, Nov. 6. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO KÖNYVSZEMLE HARC A “HARMADIK HALÁL” ELLEN A kis nemzetek szinte leküzdhetetlen hátránya, hogy legnagyobb értékeik egy kevesek számára érthető nyelvbe zárva alusszák csipkerózsika álmukat. A magyar irodalomnak is Örökös problémája ez, hogy csak egy-két kivételes mü képes kitörni a nyelvi elzártságból. Egy kitűnő, odahaza és idekint egyaránt méltatott könyv: Linksz Arthur Visszanézek... cimü emlékirata jelent meg angol nyelven. Az emlékiratokban oly gazdag magyar irodalom hagyományosan magasra állítja a mércét ezzel a nehéz, nemcsak egyéni, de kollektiv önismeretet, erkölcsi bátorságot, intellektuális tisztánlátást követelő műfajjal szemben. Linksz Arthur memoárja nagyszerű munka, gyönyörű magyarsággal megirt, mély filozófiáju és hallatlanul izgalmas. Mégis kétség merülhet fel az olvasóban, nem túlságosan magyar ez a könyv, mert ugyan mit mond pl. Szabolcsi Lajos vagy Szabó Dezső neve az angolamerikai olvasónak? Éppen a könyv életfilozófiája, egyéni pszichológiája az, amely segít az idegenajku olvasónak elmerülni ebben a távoli, különös világban. Erre utal a cim is, mely telitalálat: Fighting the Third Death, a harmadik halál legyőzése. A harmadik halai nem science fiction fogalom, hanem a legszörnyübb halai, a lélek halála. Nem metafizikai, de pszichológiai értelemben: valaki akkor hal meg igazan, amikor személyisége tűnik el, amikor már nem emlékeznek ra, amikor már meghalnak azok, akiknek recehártyáján valaha tükröződött arcuk, akikbe beleépült személyisegük. A szerző, aki egy szörnyű dramaturgiá- ju kort és egy igen változatos életpályát vallhat magáénak: Devecseren született, a Dunántúlon volt vöröskatona, Pozsonyban és Prágában tanult, Budapesten praktizáló szemész volt,( majd a vészkorszak hajnalan az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban egyetemi tanárként szerzett nevenek megbecsülést, többek kozott az emberi szem és a művészét összefüggéseivel foglalkozó, eredeti szemléletű tudományos munkáival. Linksz professzor a Fighting the Third Death-et barátai mellett Kovács Jánosnak ajánlja. Kovács Janos, Zilahy Lajos egyik novellájának a hÖse, egy ember, aki született, élt, meghalt, szeretett es szenvedett, mint megannyian, mégis halála után elfeledték, semmi nyom nem maradt utána. Ennek a Kovács Jánosnak, vagyis kovácsjánosok- nak akár Linksz Arthur "ércnél maradandóbb" emlékművet állítani, felismerve azt, hogy Örült és kegyetlen kora a feledés meszesgödrébe lökte nemcsak nemzedeke, de nemzedékek legjavát. Ez a döbbentő felismerés neki, a véletlen és vétlen túlélőnek morális kötelességéül rója fel megmenteni a feledéstől Kovács Jánost. A kovácsjánosok prousti technikájú felidézése a sorsok és a pályák fantasztikus, nagyrealista regénybe illŐ kavargását hozza létre. Linksz nem vadászik nagy nevekre, ez az emlékiratok egyik típushibája, számára egy volt tanára, egy ismeretlen osztrák iróno éppoly súllyal bir, mint Bartók Béla vagy Ignotus. Mindenütt és mindenben az egyéni sorsot, tragédiát látja meg, tanúskodik ezekről és menti meg Őket a feledéstől. A magyar irodalom történetének egyik legmegrázóbb dokumentuma éppen az öreg Ignotus - Ady fejedelmi Ignotusa - amerikai emigrációjáról szóló. Egy elsüllyedt és a Holocausttal végképp hamuvá és porrá vált magyar-zsidó világnak is emléket állít, nemcsak arcokat ment meg, de egy különös és különleges folklórt. A könyv érdeme, s ez teszi nagy emlékirattá: rousseaui Őszintesége és pszichológiája, mellyel saját emlekezete es az emberi emlékezet működését tárja fel. Ünnepe van a magyar irodalomnak: egy nagy magyar könyv kerü.t a világirodalom áramaba. R.I. Arthur Linksz M.D. Fighting the Third Death. Distributed by Julia Linksz M.D. 35 E. 84 St. New York, N.Y. 10028 $ 19.50. Illyés Gyula: A Putáták Akiknek fölfelé sikerült kijutniok, azokról a pusztán bent maradtak között olyan történetek kerengtek, mint az országot és királykisasszonyt hóditó kiskondásról. Mesehősök voltak, azzal a különbséggel, hogy nemigen jöttek vissza. A puszták népét mindenki megtagadja, ez az első vám, melyet fizetnie kell annak, aki kilép a puszta világából. Vagy a lélek első vizsgája hajlékonyságának s alkalmazhatóságának bizonyítására? A cselédfiu, aki Pesten levélhordóvá vagy rendőrré fejlődik, öntelten és fónségesen lepdel a karácsonyi ünnepek alatt a cselédházak előtt, s megnézi, kinek köszönjön előre, sőt kinek a köszönését fogadja; egyre ritkábban látogat haza, s végül teljesen elszakad. Ha nem tagadna meg múltját, sose válhatna oly kis egyéniséggé, aminóve a társadalomban egy levélhordónak is alakulnia kell; örökké pusztai szolga maradna. A pusztaiak tudták ezt és a hősöknek kijáró alazattal nézték az átalakultak rangos pöffeszkedesét. A hat igazán zseniális Szabo-fiu közül az egyik paraszthoz szegődött, majd egy fehérvári mészároshoz, végül boltiszolga lett; a másik - valóban mesébeillo szerencsepróbák után - villamosvezető Pécsett! Az almajori első béres fia vasúti hordár lett, micsoda úr! ö hazalátogatott néha; a béresek karikába álltak körülötte és ragyogó szemmel bámulták gyönyörű egyenruháját. Hát ilyesmi is lehetséges? - hihetetlen volt. Anyám egyik testvérnénjének második férje félszemére megvakult, s mivel otthon sem a munkában, sem a konvencióban nem akarták egész embernek venni, megmaradt félszemevel hősiesen nekivágott a világnak. A pesti Lehel-piacon helypénzszedó> lett s egyben családunk jótevője . Soha többé nem tért vissza közénk; attól a pillanattól, hogy Pesten, a Keleti pályaudvarról kitette a lábáig mintha valami ellene szőtt szörnyű árulásról értesült volna, utálattal tekintett szülőföldjére. Mindenről, ami a vidékre vonatkozott, egy Coriolanus engesztelhetetlen, s már beteges gyűlöletével beszélt, s rögtön az asztalt verte, jó szívvel egyengette a Pestre vágyó rokonok útját, az enyémet is. Anyám szüleinek elköltözése után férjükkel es egyre sokasodó gyermekeikkel elröppentek egyenként a nagynénik is. Más pusztákra vándoroltak, de mégis csak megmozdultak, próbálták lendíteni a sorsukon. Az ősi telepen már csak mi ültünk. Egyre nyugtalanabbul. Az elsodródtak üzeneteket küldtek; az elég gyakori üzenetek és biztatások változatos irányból jöttek, de apámban mindegyik egy életre való tervezést es ábrándozást fakasztott. Megint művelődni akart, újabb vizsgákon törte a fejét. Legenykora jutott eszébe. Anyám lelkesen tüzelte. A helypénzszedőék csábitó színekkel ecsetelték a pesti életet, a civilizáció áldásait. Az ember villamossal utazik a munkába, a viz a falból folyik, nem kell derékszakadasig a kutat merni! Apámat csak az tartotta vissza az azonnali indulástól, hogy az ozoraiak viszont azt ajánlották, legyen a maga embere, fuvarozzon vagy béreljen kocsmát. Nebándi nagyapa is otthagyta már Nebándot, annak a helyébe sem lett volna rossz betelepedni. Akkor hagytuk ott Rácegrest, mikor elküldték bennünket. (folytatjuk) MAGYAR FOGORVOS j I Dr KALKÓ ILDIKÓ ( Í A New York Egyetem Fogorvosi Karanak ? tanársegéde . A korszerűen felszerelt rendelőjében ^ | 97-52 64 Ave Forest Hills, NY. A ♦ (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) A Rendel minden nap f ♦ előzetes bejelentés alapján. i FOGHÚZÁSOK »TÖMÉSEK » KORONÁK I A HIDAK * GYÖKÉRKEZELES (Root canal) f I PROTÉZISEK * MODERN KOZMETIKAI A " BONDING » Gyors javítások | | Telefon: (718) 275-7552 j Biztosításokat elfogad ^
