Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-11-06 / 42. szám

6. Thursday, Nov. 6. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO KÖNYVSZEMLE HARC A “HARMADIK HALÁL” ELLEN A kis nemzetek szinte leküzdhetetlen hátránya, hogy legnagyobb értékeik egy kevesek számára érthető nyelvbe zárva alusszák csipkerózsika álmukat. A magyar irodalomnak is Örökös problémája ez, hogy csak egy-két kivételes mü képes kitörni a nyelvi elzártságból. Egy kitűnő, odahaza és idekint egyaránt méltatott könyv: Linksz Arthur Visszanézek... cimü emlékirata jelent meg angol nyelven. Az emlékiratokban oly gazdag magyar irodalom hagyományosan magasra állítja a mércét ezzel a nehéz, nemcsak egyéni, de kollektiv önismeretet, erkölcsi bátor­ságot, intellektuális tisztánlátást követelő műfajjal szemben. Linksz Arthur memoár­ja nagyszerű munka, gyönyörű magyarság­gal megirt, mély filozófiáju és hallatlanul izgalmas. Mégis kétség merülhet fel az olvasóban, nem túlságosan magyar ez a könyv, mert ugyan mit mond pl. Szabolcsi Lajos vagy Szabó Dezső neve az angol­amerikai olvasónak? Éppen a könyv élet­filozófiája, egyéni pszichológiája az, amely segít az idegenajku olvasónak elmerülni ebben a távoli, különös világban. Erre utal a cim is, mely telitalálat: Fighting the Third Death, a harmadik halál legyőzése. A harmadik halai nem science fiction fogalom, hanem a legszörnyübb halai, a lélek halála. Nem metafizikai, de pszicho­lógiai értelemben: valaki akkor hal meg igazan, amikor személyisége tűnik el, ami­kor már nem emlékeznek ra, amikor már meghalnak azok, akiknek recehártyáján valaha tükröződött arcuk, akikbe beleépült személyisegük. A szerző, aki egy szörnyű dramaturgiá- ju kort és egy igen változatos életpályát vallhat magáénak: Devecseren született, a Dunántúlon volt vöröskatona, Pozsonyban és Prágában tanult, Budapesten praktizáló szemész volt,( majd a vészkorszak hajnalan az Egyesült Államokba emigrált. New York­ban egyetemi tanárként szerzett nevenek megbecsülést, többek kozott az emberi szem és a művészét összefüggéseivel fog­lalkozó, eredeti szemléletű tudományos munkáival. Linksz professzor a Fighting the Third Death-et barátai mellett Kovács Jánosnak ajánlja. Kovács Janos, Zilahy Lajos egyik novellájának a hÖse, egy ember, aki szüle­tett, élt, meghalt, szeretett es szenvedett, mint megannyian, mégis halála után elfeled­ték, semmi nyom nem maradt utána. Ennek a Kovács Jánosnak, vagyis kovácsjánosok- nak akár Linksz Arthur "ércnél maradan­dóbb" emlékművet állítani, felismerve azt, hogy Örült és kegyetlen kora a feledés meszesgödrébe lökte nemcsak nemzedeke, de nemzedékek legjavát. Ez a döbbentő felismerés neki, a véletlen és vétlen túl­élőnek morális kötelességéül rója fel meg­menteni a feledéstől Kovács Jánost. A kovácsjánosok prousti technikájú feli­dézése a sorsok és a pályák fantasztikus, nagyrealista regénybe illŐ kavargását hoz­za létre. Linksz nem vadászik nagy nevek­re, ez az emlékiratok egyik típushibája, számára egy volt tanára, egy ismeretlen osztrák iróno éppoly súllyal bir, mint Bartók Béla vagy Ignotus. Mindenütt és mindenben az egyéni sorsot, tragédiát látja meg, tanús­kodik ezekről és menti meg Őket a feledés­től. A magyar irodalom történetének egyik legmegrázóbb dokumentuma éppen az öreg Ignotus - Ady fejedelmi Ignotusa - ameri­kai emigrációjáról szóló. Egy elsüllyedt és a Holocausttal végképp hamuvá és por­rá vált magyar-zsidó világnak is emléket állít, nemcsak arcokat ment meg, de egy különös és különleges folklórt. A könyv érdeme, s ez teszi nagy emlék­irattá: rousseaui Őszintesége és pszicholó­giája, mellyel saját emlekezete es az emberi emlékezet működését tárja fel. Ünnepe van a magyar irodalomnak: egy nagy magyar könyv kerü.t a világirodalom áramaba. R.I. Arthur Linksz M.D. Fighting the Third Death. Distributed by Julia Linksz M.D. 35 E. 84 St. New York, N.Y. 10028 $ 19.50. Illyés Gyula: A Putáták Akiknek fölfelé sikerült kijutniok, azok­ról a pusztán bent maradtak között olyan történetek kerengtek, mint az országot és királykisasszonyt hóditó kiskondásról. Mesehősök voltak, azzal a különbséggel, hogy nemigen jöttek vissza. A puszták népét mindenki megtagadja, ez az első vám, melyet fizetnie kell annak, aki kilép a puszta világából. Vagy a lélek első vizs­gája hajlékonyságának s alkalmazhatósá­gának bizonyítására? A cselédfiu, aki Pesten levélhordóvá vagy rendőrré fejlődik, öntelten és fónségesen lepdel a karácsonyi ünnepek alatt a cselédházak előtt, s meg­nézi, kinek köszönjön előre, sőt kinek a köszönését fogadja; egyre ritkábban láto­gat haza, s végül teljesen elszakad. Ha nem tagadna meg múltját, sose válhatna oly kis egyéniséggé, aminóve a társadalom­ban egy levélhordónak is alakulnia kell; örökké pusztai szolga maradna. A pusztaiak tudták ezt és a hősöknek kijáró alazattal nézték az átalakultak ran­gos pöffeszkedesét. A hat igazán zseniális Szabo-fiu közül az egyik paraszthoz sze­gődött, majd egy fehérvári mészároshoz, végül boltiszolga lett; a másik - valóban mesébeillo szerencsepróbák után - villamos­vezető Pécsett! Az almajori első béres fia vasúti hordár lett, micsoda úr! ö haza­látogatott néha; a béresek karikába álltak körülötte és ragyogó szemmel bámulták gyönyörű egyenruháját. Hát ilyesmi is lehet­séges? - hihetetlen volt. Anyám egyik testvérnénjének második férje félszemére megvakult, s mivel otthon sem a munkában, sem a konvencióban nem akarták egész embernek venni, megmaradt félszemevel hősiesen nekivágott a világnak. A pesti Lehel-piacon helypénzszedó> lett s egyben családunk jótevője . Soha többé nem tért vissza közénk; attól a pillanattól, hogy Pesten, a Keleti pályaudvarról kitette a lábáig mintha valami ellene szőtt szörnyű árulásról értesült volna, utálattal tekin­tett szülőföldjére. Mindenről, ami a vidék­re vonatkozott, egy Coriolanus engesztel­hetetlen, s már beteges gyűlöletével beszélt, s rögtön az asztalt verte, jó szívvel egyen­gette a Pestre vágyó rokonok útját, az enyémet is. Anyám szüleinek elköltözése után férjük­kel es egyre sokasodó gyermekeikkel elröp­pentek egyenként a nagynénik is. Más pusz­tákra vándoroltak, de mégis csak megmoz­dultak, próbálták lendíteni a sorsukon. Az ősi telepen már csak mi ültünk. Egyre nyugtalanabbul. Az elsodródtak üzeneteket küldtek; az elég gyakori üzenetek és biz­tatások változatos irányból jöttek, de apám­ban mindegyik egy életre való tervezést es ábrándozást fakasztott. Megint művelőd­ni akart, újabb vizsgákon törte a fejét. Legenykora jutott eszébe. Anyám lelkesen tüzelte. A helypénzszedőék csábitó színek­kel ecsetelték a pesti életet, a civilizáció áldásait. Az ember villamossal utazik a munkába, a viz a falból folyik, nem kell derékszakadasig a kutat merni! Apámat csak az tartotta vissza az azonnali indulás­tól, hogy az ozoraiak viszont azt ajánlot­ták, legyen a maga embere, fuvarozzon vagy béreljen kocsmát. Nebándi nagyapa is otthagyta már Nebándot, annak a helyé­be sem lett volna rossz betelepedni. Akkor hagytuk ott Rácegrest, mikor elküldték bennünket. (folytatjuk) MAGYAR FOGORVOS j I Dr KALKÓ ILDIKÓ ( Í A New York Egyetem Fogorvosi Karanak ? tanársegéde . A korszerűen felszerelt rendelőjében ^ | 97-52 64 Ave Forest Hills, NY. A ♦ (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) A Rendel minden nap f ♦ előzetes bejelentés alapján. i FOGHÚZÁSOK »TÖMÉSEK » KORONÁK I A HIDAK * GYÖKÉRKEZELES (Root canal) f I PROTÉZISEK * MODERN KOZMETIKAI A " BONDING » Gyors javítások | | Telefon: (718) 275-7552 j Biztosításokat elfogad ^

Next

/
Thumbnails
Contents