Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-06 / 42. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKAI MAGYAR SZÓ BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): A REMÉNY REGÉNYE Andre Malroux, a világhírű francia iró halálának 10. évfordulójára készül Francia- ország. Mi is hozzájárulunk ennek a kivételes irodalomtörténeti eseménynek a megemlékezéséhez, amikor elbeszéljük olvaspink- nak, hogy milyen tragikus körülmények között irta meg Malraux "A Remény" (L'Espoir) cimíi regényét, amely a spanyol nép 1936-1937-es szabadságharcának felejthetetlen eposza marad; ámde nemcsak kizárólagosan a spanyol^ hanem a XX. század eurépai szabadsagmozgalmak véres és gyászos történetében is. Andre Malraux fiatal iró korában erősen baloldali politikai nézeteket vallott, sót 1934-ben rokonszenvezett a kínai kommunista ( felkeléssel és sajat megfigyelései alapjan megírta előbb a Hoditok( (Les Con- querants), utána Az Emberi Állapot (La Condition Humaine) cimü világszerte ismert regényét, amelyben föltárta a kínai pol- garhaboru rémségéit es hosiesseget, amelyért megkapta akkor a Goncourt-dijat. Amikor 1936 júliusában kitört a spanyol pplgárháború és Franco, az áruló es hitszegó tábornok, német-olasz segítséggel a köztársasági rendszert készült (megdonteni, hogy kezébe vegye az öncélú es önkényeskedő hatalmat egy fasiszta diktatúra uralomra juttatásához, a fiatal André Malraux nyíltan hangoztatta szenvedélyes antifasiszta érzelmeit és mint parancsnok reszt vett egy nemzetközi brigádban. Az átélt nehéz időkben szerzett közvetlen tapasztalatai és benyomásai alapján megírta a spanyol polgárháború drámái feszültségű regényét, amelyben sokkal több a realitás, mint a fikció és amelyet mi ma is csak részvéttel, megindultsággal, sokszor fájdalommal telt csodálattal tudunk újra elolvasni; mert benne a spanyol nép szive dobban, határtalan áldozatkészségé, elképzelhetetlenül sok szenvedése, nyomorúsága, állhatatossaga nyilatkozik meg egészen a küzdelmek kitartó, véres reményt- vesztett végnapjáig, amelyek 30 évig nem a szabadságot es a békét hozták az agyongyötört és sanyargatott spanyol nepnek, hanem több, mint e^y negyed századig a kegyetlen és kíméletlen arisztokrataklerikális osztálydespotizmust, amely Spanyolország szabadságát, demokratikus emberi jogait elkobozta, a szabad sajtót elfojtotta, a szakszervezeteket feloszlatta és a népet a szegénységre, munkanélküliségre es sokszor szörnyű éhezesre kárhoztatta. Azonban Franco halálával a fasizmus megdőlt Spanyolországban. Azóta, mint Portugáliában is Salazar lemondása után, a spanyol nép is visszaszerezte demokratikus jogait és újra békés eszközökkel helyreállították a köztársaság intézményét és ezentúl a demokrácia biztosítja a spanyol népnek az élethez és a szabadsághoz való jogait. Az Espoir, amely 1937-ben jelent meg, "lírikus illúzióval" kezdődik, amikor a spanyol nép a nemzetkö’zi brigádokkal karöltve, fegyvert vesz kezébe, hisz a bekövetkező gyors győzelemben és próbálja visszaszorítani a betörő fellazított katonaságot, Franco és De Mola vezetésevei, akik a spanyol kolóniális Marokkóból jöttek és szálltak partra a köztársaság leverésére. A spanyol nép, amint Malraux írja, tele volt lelkesedéssel, harci szenvedéllyel, minden áldozatra készen, csakhogy a fasiszta diktatúra Hitler és Mussolini segítségével ne győzedelmeskedjen. Spanyol és nemzetközi brigádok mindent elszenvedtek, a nélkülözést is, megértettek, hogy lehet gyÓzni vagy elbukni, hogy a szabadságért meg is kell halni, mert nincs háború halai nélkül és a győzelem is csak a helyzet taktikai és stratégiai alakulásától függ. Igen, a háború méghozzá a maga áldozatait minden elképzelhető tragédiával, a végzet és a sors kikerülhetetlen törvényével. A spanyolok, amikor harcoltak a fasiszta hordák ellen, úgy érezték és gondolkodtak, mint az igazi idealista forradalmárok; azok is maradtak mindvégig, egészen a reménytelensegi^g, kévés ^kivétellel, a( kis- hitüek, a gyávák, a félok, a remeg'ók, a félreállok, a gyengelelküek, akik kiábrándultak a forradalomból, akiket a köztársasági hadvezetés kizárt a harcokból; a nihilisták, akik már semmiben sem hittek és annyira demoralizálódtak, hogy nem akartak többé harcolni, mert szerintük a spanyol népet a nyugati országok cserben hagyták; csak szavakkal, semmitmondó frázisokkal látták el( és "támogatták", de nem fegyverekkel, ágyúval, repülőgépekkel, tankokkal, amelyekre a legjobban szükségük volt. Es miközben a harc folytatódott, hol helyi győzelmekkel, hol veszteségekkel, a polgárháború katonái, a köztársaságiak felvetik a kérdést Malraux-val: "Mire szolgál a forradalom, ha az nem tudja az embereket jobbá tenni?" A dialógus folytatódik, sokszor tele ellentmondásokkal, bizarr- sá^okkal, irónikus célzatosságokkal. Most mégis csak arról van szó, Írja Malraux a "Reményben", hogy az emberek megváltoznak, vagy meg kell halniok. Sokan egy Apokalipszistől várják saját problémáik megoldását. De a forradalom nem ismeri a lelki és morális motívumok eredetenek ezreit, amelyek eppen a forradalom realitásaiból erednek. Malraux leírja iromuveszetenek csodalatos, mágikus erejével a spanyol történelmi városok, falvak lángbaborulasat, ártatlan emberek, gyermekek, asszonyok ( sokaságának elpusztulását, a spanyol nép vérének hullását mindenütt, ahová az ember néz. Valóban, ennek a gigantikus, förtelmes polgárháborúnak a látványossága a XX. század egyik legnagyobb borzalma marad az európai népek szabadságtörténetében is. Garcia-Lorca zseniális spanyol költőt a fasiszták meggyilkolták; Picasso szivettépó festményeiben megörbkitette Guernica Őrült, esztelen felgyujtását, amit soha nem lehet a fasiszta bűnözőknek megbocsátani! Amig Malraux egeszen a regenye befeDr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegseg, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Teljes kivizsgálás. Rendelés: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9-1 óráig 330 E 79th St,# 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd Ave. között) Tel.: (212) 737-0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok jezéséig föltárja a spanyol nép vérző, .tátongó sebeit, mérhetetlen szenvedéseit, a véget nem érő küzdelmeken keresztül, fesztelenül, szabadosán beszél, mint egy igazi francia, a gondolkodás erejéről, amelynek értelme nem a helyeslésben, a tiltakozásban, hanem a magyarázatban van. Felhasználja a spanyol polgárháborurol irt regényét, hogy közben kifejtse politikai, filozófiai és szociológiai, esztétikai véleményét korának égető problémáiról: "Minden ajtó nyitva van azoknak, akik erőszakkal akarnak behatolni. így van az élet és szellem értékevei is. Ha egy népi kormány biztosítja a szellem politikáját, akkor nem a népi baloldali elméleteink a döntőek ebben a pillanatban, hanem a mi jelenlétünk. A mi köztársasági kormányunk etikája a mi roppant erőfeszítéseinktől függ, és a mi szenvedélyünktől. Spanyolország szelleme nem lesz valami titokzatos szükségszerűség, hanem amilyennek mi fogjuk azt megcsinálni." Ez is a nyugati civilizáció egyik örök kérdése marad. S mégis, a sok vértfakasztó küzdelem, a vissza nem szerzett szabadság harminc nehez, sötét evéig, amiért a spanyol nép kész volt meghalni 1939-ig, még a köztársaság utolsó agóniájának óráiban is a remény olthatatlan tüze maradt a kifáradt, majdnem összeomlott lelkekben. A szent remény álmát, eljövendő utópiáját nem lehetett soha többé elrabolni a spanyol nép örök életszeretetétöl. Igen, ez a végső, megható akkordja ennek a gyönyörű és ma is mindig újra és újra kiadott regénynek, amelyből nemcsak Spanyolország jelenkori történetének egyik legtragikusabb fejezete szól hozzánk, hanem a szabadság kultuszának elkövetkezett és leverhetetlen győzelme és ideálja. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK KÁNTOR ISTVÁN ROVATA A Nemzetiért Az uj Nemzeti Színház építésének támogatásara a Magyar Posta 20.- <Ft. értékjelzéssel + 10.- Ft. felárral bélyegblokkot hozott forgalomba. A felárból befolyt összeget a Posta az uj Nemzeti Színház építésére ..■átutalja át. A belyegblokk Vágyóczky Károly grafikusművész terve alapján rézmetszet es ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült. Liszt-évforduló A Magyar Posta Liszt Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából "Évfordulók - események ’86" sorozat keretében ( 4.-Ft névértékű bélyeget hozott forgalomba. A bélyeget Lengyel György grafikusművész tervezte. TERJESSZE LAPUNKAT !
