Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-10-23 / 40. szám
Thursday, Oct. 23. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 11. HARASZTI ENDRE: A “Halloween” magyar szemmel Körülbelül a század eleje óta a különböző magyar emigrácibs hullámok családjai ugyanazon a kínos tapasztalaton mentek át. Mikor elérkezett október 31-e, az apák és anyak arra ébredtek, hogy csemetéjük azzal a kéréssel - néha valóságos követeléssel - lépett eléjük, hogy ö is reszt vehessen az esti "kisértetjáráson", akárcsak a szomszéd gyerekek. A szegény magyar szülő nem tudta pontosan, miről is van szó; - van, amelyik beleegyezett, van amelyik nem. Aki nem egyezett bele, annak is a következő évre meglágyult a szive, mert nem tudta tovább hallgatni kisfia, kislánya kétségbeesett sírását. Rájó'tt arra, hogy az angolszász világban; amelyik gyerek nem járja az utcákat-házakat "Halloween- kor", - az bizonyára beteg. A szüló ezután ^em tudta, hogy vajon mi fán terem az a "Halloween", de azt látta, hogy • ezen az estén - késő éjszakába nyúlóan - a gyermekek boszorkányoknak, manóknak, különböző szörnyetegeknek öltöznek, ajtóról- ajtóra járva felcsó'ngetik, feldörömbölik a kó'rnyező utcák lakóit, "trick or treat"- ot ordítanak. Ha megértettük is, - talán szótár segítségével, - hogy a "trick or treat" tulajdonképpen "cselt", vagy "vendégelést" jelent, akkor sem tudtuk, hogy csemeténk a többi sráccal együtt miért követeli a békés szomszédoktól s vajon - megint más kölykök miért szappanozzák tele az iskolák, üzletek és autók ablakait s az erőszakosak vajon miért randalíroznak; miért lopnak el Őrizetlenül hagyott apró tárgyakat, miért karcolják össze a postaládákat; - miért okoznak annyi fejtörést az amúgy is igen elfoglalt helyi rendőrségnek? Egyéb borzalmak Az évek múltával egyéb borzalmak is tudomásunkra jutottak. A gyermekek között gonoszlelkill, idősebb "tizenévesek" is felbukkantak, akik ördog-démon álarcaikban bezorgetve idős emberek hajlékába, az ajtónyitást behatolásra használták fel s a behatolás rablásnak adott alkalmat. Az éj sötétjében automobilok gázoltak halálra az orruk előtt fekete lebernyegben elsuhanni akaró gyermekeket. Sátáni lelkű emberek borotvapengéket tettek a gyermekeknek adandó almába, csokoládéba. Mindmegannyi szörnyűség? Vajon, mi szükség van minderre? - kérdeztük megborzongva, - s még mindig nem tudtuk, nem értettük a "Halloween" eredetét, s nem értettük, hogy miért csinál ebb'ól is - a szokásos felelőtlenséggel és pénzéhséggel - "busi- nesst" a sarki üzlet, vagy a "supermarket"; minek éleszti a gyermekek érdeklődését valóságos szenvedéllyé és eladásra kirakott sok-sok boszorkány-, ó'rdög, gorilla-, Dra- kula-, Frankenstein-, stb. maszk?? Arra felfigyelhettünk, hogy a használt "divatos" Halloween színek közt a fekete, a narancsszínű, esetleg a vörös dominált, de nem értettük, hogy miért, - legfeljebb az adott némi csekély megnyugvást, hogy egyes helyeken a rendőrség közhírré tette, hogy késő éjjel a kisebb gyermekeket kísérje el egy-egy szülő és használjanak fehér leplet is, mert azt legalább a kocsivezetők jobban meglátják. Nosza, - erre még a fekete "boszorkányok" rovására elterjedt a fehérleples "szellemek" és a "kisértetek" kultusza. ( Vajon nem furcsa-e - kérdeztük magyar honfitársunktól, szomszédunktól, - esetleg csak ámuló-megdöbbenő ö'nmagunktól,- hogy a mi babonákat megvetÓ, "technikai-materialista" világunkban, a mi "felvilágosult" korunkban - meß mindig külön éjszakát szentelünk manóknak, túlvilági szörnyeknek, fekete színű macskáknak, remitő démonoknak s éppen a legbefolyásol- hatóbb, legérzékenyebb lelkű kisgyermekek azok, akiknek bensőjét valósággal megfertőzik a félelem és borzadás alakjaival? Vajon, miért tartanak meg az iskolákban és óvodákban is "Halloween-partykat"? Vajon miért keveredik össze a hithű magyar katolikus Mindenszentjének vigíliája ilyen ok- tondi és károkozással járó bolondsággal? Vajon miért kell a reformáció emlékünnepét tartó protestáns testvéreinknek gyermekeik maskarája miatt bosszankodni? Mi hát ez a "Halloween" és hogy került ide a sötét ókorból a mi őszinte moralitást- követelŐ otthonainkba? - kérdezhetjük honfitárstól vagy akár az angolszász szomszédtól - egyik sem tud érthető, megemészthető feleletet adni... írjunk tehát egyszer erről is: nézzük meg, hogy miképpen tanít erről a Nagy Tanítóm Történelem... A „Halloween” kelta eredetű, és az ókor sötétjébe nyúlik vissza A feledékenyebbeknek mondjuk el, hogy a kelták az indogermán népcsaládba tartozó törzsek voltak, melyek az Ókorban ellepték a mai Franciaország ("gallok"), Britannia ("britek"), általában ■> Nyugat- és Kó'zép- Európa területet. Magyarországon "pannonoknak" nevezték őket a rómaiak, - de nem lehetetlen, hogy a dákok is kelta eredetűek, vagy kelta-thrák keveredés eredményei. Spanyol földön "keltiber" néven ismerték őket, sőt hellén földre is betörtek es ott - különó’sen Kis-Ázsiában - "gálát" nevet kaptak. Ez a harcias, pompaszerető és kulturálisan fogékony nép legtisztább formájában Bretagne-ban, Skóciában, Walesben és Nyugat-Irországban maradt meg. Szokásainak, babonáinak jérésze igy került az angolszász világba. A "druidák" voltak a régi kelta vallásnak a papjai, kik vallási feladatukon messze túlmenően politikai szerepet is játszottak; - ők voltak a törzsek i^azi vezetői. A druidák szervezetének székhelye valószínűleg "Caenutum" volt, - a mai Chartres. Véres emberáldozataik voltak; a feláldozásra szánt embert a tölgyfák alatt felállított oltáraikon ölték meg. Hittek a túlvilági’ életben és a lélekvándorlásban. Mikor Claudius római császár Kr.u. 40 körül szektáikat Galliában kipusztitotta, Británnia rejtett hegyeibe-volgyeibe húzódtak vissza, sott ünnepelték "Samhain" nevű fő-szellemüket, - a "halottak urát", akinek "fesztiválja" már október 31-én elkezdődött és egész november 1-ig tartott. A pogány druidák és kelta törzsek babonásan hittek abban, hogy október 31-e éjszakáján a halottak lelkei visszatérnek elhagyott otthonaikba, családjaikhoz. Étellel kell őket megvendégelni, amit - ha a család elmulaszt - szörnyű átok fogja őket sújtani. Innen ered a "trick or treat", azaz "csel vagy vendéglátás". Az ajtón bebocsátást követelő lélek fenyeget és zsarol. Ha nem kap ételt és szállást, - következik a rémes bosszuállás! • • k .. . Miért november elsején? A kérdés most ez: miért október 31, illetve nov. 1 napja volt e célra kiválasztva? A válasz: azért, mert a keltáknál november 1- volt egyben az Újév napja is. A levelek hullani kezdtek, a Természet aludni készült S kontrasztja volt ez az ókori május 1-i fesztiválnak, mikor a Természet ébredését celebrálták. Érdekes, hogy a rómaiak is átvették ezt a kalendárium- számitást, - a fesztiválokkal együtt. A kelták október 31-e felé fedett-zárt karámokba terelték a legelőkön szétszórt háziállataikat, felkészültek a télre, - és elhalt rokonaik éjszakai látogatására. Féltették az állataikat a kisértetek esetleges bosszújától! Mikor történetük egy későbbi periódusában fokozatosan áttértek a földművelésre, akkor meg összegyűjtött, tárolt terményeiket féltették, rejtegették a hazajáró lelkek átkától. Ezért október 31-én este és kora-ejjel ok maguk is szellem-maskarába öltöztek, jósoltak, táncoltak, temetési ceremóniákat is rögtönöztek. "Minden népnél az volt az uralkodó nézet, hogy az elhalt jó emberek lelkei fölött jó szellemek uralkodnak és azok vezetik a paradicsomba, de a gonosz emberek lelkei a fold es a hold közti űrben vándorolnak, vagy a láthatatlan világ őrizetében vannak. E vándorló lelkek szokása az, hogy megkísértik az élőket... de vannak eszközök e kísérteteknek a testből való kiűzésére is." (James Napier: Folklore, II.o.) A kelták körében - s mindazon angolszász népek falvaiban, varosaiban, ahol e régi babonák megrögződtek - az "ördögűzés" fontos részé volt az, hogy az éjjel bezörgető "holt-lelkeket" jól megvendégelték, - márcsak azért is, hogy az esetleges barátságtalanul fogadott kisértet bosszúját, átkát elkerüljek. A keresztény rítus „adoptálta” a régi pogány babonát A középkori kereszténység számos példát ismer arra nézve, hogy a keresztény téritök - néha kénytelen-kelletlen - adoptáltak egy-egy Ősi pogány szokást. Már csak azért is, hogy ezáltal is lehetőleg békés utón az uj hivek tízezreit Krisztus útjára tereljék. Ilyen volt a régi kelta október 31—í fesztivál - némi másitással való - átvétele is. A frankok történetének pl. érdekes epizódja, hogy mikor Nagy Károly császár elfoglalta Szászországot, akkor az uralma alá hódított Wittekind szász fejedelemnek, - kit a frank papok megkereszteltek, - október 31-i Ördögűző fesztiválját is átvette. Ezek egyike volt a Halloween, mely a szászok keltáktól származó babonás öröksége volt! A keresztény egyház nem ért volna el sokat azzal, ha a pogány rítus követőit tizezerszámra "kikőzösiti". A kereszténység terjedését ez aligha szolgálta volna. Okosabb volt magát a pogány szokást humanizálni, reá keresztényi, - uj "köntöst" adni. Megszületett a "Mindenszentek Napja". November 1-én a r.k. egyházban az összes mennybeli szentek és üdvözültek emlékét ünnepük. Ezen a napon látogatják és díszítik föl a temetőket, mint a "Halottak Napja" előestéjén. A "Mindenszentek Napját" eredetileg májusban tartották, s azért lett áttéve november 1-re, hogy ezzel a szászok november 1-i pogány ünnepét mintegy "legalizálják". "A pogány népek kereszténnyé hirdetésekor ezeket nem lehetett rábeszélni arra, hogy felhagyjanak babonáik jórőszével, tehát (az Egyház) arra hajlott, hogy azokat befogadja az uj hitbe." (John Brand: Popular Antiquites, II.o.) Angliában —- Amerikában Angliában a "Halloween" - melynek elő- (folytatás a 13. oldalon)
