Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-06 / 6. szám

Thursday, Feb. 6. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. A Pasteur intézet és az AIDS-kór A nagynevű párizsi Pasteur-intezet is bekapcsolódott az AIDS névre hallgató uj vírusos betegség elleni küzdelembe. A beteg­ség egyik virusát is ennek az intézetnek az orvosai fedezték fel. A Rue du Docteur Roux 25. szám alatt, Louis Pasteur egykori párizsi lakásán ma is gondosan örködnek a tudós személyes tárgyai felett, még a házipapucsában is rendszeresen cserélik a molyirtót. Pasteur halála után 89 évvel is minden olyan eleven. A Pasteur-intézet szomszédos épületében pedig mintegy 500 tudós folytatja a tudomá­nyos kísérleteket. A felfedezéseken túl Pasteur egy alapít­vánnyal is megajándékozta az intézetet. Ezért is van például, hogy az AIDS nevű titokzatos betegség amerikai áldozatai is mind nagyobb számban keresik fel a párizsi tudományos központot a sikeres kúra reménye­ben. A francia kutató-orvosokat aggodalom­mal tölti el a jelentkezők növekvő száma, és egyre inkább vonakodnak attól, hogy külföldieket fogadjanak. Az AIDS a szer­vezet nem vele született immúnelégtelen- ségének angol rövidítése, gyakran végzetes vírusos betegség, ma még gyógyíthatatlan. "Kész őrület, ami itt folyik. Az emberek azt hiszik, ha idejönnek, két hétig tartó gyógyszerszedés után távozhatnak is. Nincs varázsgyógymod" - figyelmeztet az intézet AIDS klinikai vizsgálatának felelőse. A kezelésre akkor kezdtek jelentkezni a betegek, amikor az egyik orvosi szak­lapban dr. Rosenbaum és kollégái - közzé­téve kutatási eredményeiket - a "HPA 23" nevű gyógyszer alkalmazásának kezdeti sikereiről számoltak be. Négy betegnél ak­kor sikerült megakadályozni a virus terje­dését. A cikk megjelenése óta Rosenbaumék mintegy 100 levelet és 300-400 telefonhí­vást kaptak amerikaiaktól, 40 beteg pedig egyszerűen minden bejentes nélkül érkezett a rendelőbe. Dr. Rosenbaum nem zárkózik el a gyógy­kezeléstől, ragaszkodik azonban az ideális pszichológiai feltételekhez. A kezelés idő­tartama hat hónap. "Nem fogadok betege­ket rövidebb kezelésre" - mondja. Ezek a feltételek, valamint a hathetes várólista elég ahhoz, hogy a legtöbb jelentkezőnek elmenjen a kedve. Dr. Rosenbaumnak mind­össze három amerikai betege van. A "HPA23" eredményein kívül a Pasteur- intezetnek sikerült más jelentős eredményt is elérni a betegség kutatásában. Az intézet tudósai fedezték fel először az AIDS egyik virusát. Ezen kívül a nagy francia gyógyszergyárral, a Sanofival közö­sen jelentették be, hogy kifejlesztettek egy berendezést, amellyel a vérátö'mlesztes- nbl alkalmazott palackos vérben lévő AIDS- virus azonnal kimutatható. "Szerintem nem véletlen, hogy mi talál­tuk meg a vírust" - állítja Patrice Courvalin bakteriológus. "Nagy múltúnk van, a hagyo­mányos eljárások gazdag tárházával rendel­kezünk. Mindez döntő egy uj betegség helyes értelmezésénél." Ez a kulturális tőke a pas- teuri hagyaték igazi része. A nemzetközi hírnévnek Örvendő intézet ma is sok szakte­kintélyt vonz a világ minden tájáról. A PONTOS IDŐ immár nem greenwichi és nem is brit tó'bbé: Nagy-Britannia ugya­nis anyagi okokból átengedte a pontos idő mérését a mértékek és sulyok párizsi nem­zetközi irodájának. AZ ÖREGEDÉSRŐL "A hosszú élettartam az a jelenség, ame­lyet még csak kezdünk megérteni" - mond­ta egy neves amerikai gerontológus (az p- re^edes kutatásával foglalkozó tudományág művelője). Ugyanakkor világszerte - de főleg a fejlett országokban - növekszik az idős emberek, szama. Mar vannak országok, ahol a népesség több, mint a fele ötven éven felüli. Ez elsősorban az orvostudomány fej­lődésének köszönhető: a pusztító járványok leküzdésének, a nagyhatású gyógyszerek­nek, az uj diagnosztikai módszereknek es sebésztechnikai eljárásoknak. 1900-ban az átlagos életkor mindössze 47 év volt. Napjainkban már 74 év az átlag. Az elmúlt nyolcvanöt év alatt annyi élet­kor-növekedést értünk el, mint az előző ötezer évben együttesen! Egyébként a nőknél az átlagos várható életkor majdnem 7,5 évvel túlszárnyalja a férfiakét. Minden 150 (65 évnél idősebb) nőre 100 férfi jut. Mire a nők elérik 80-as éveiket, ez az arány még tovább növekszik: körülbelül 250 nőre jut 100 férfi. Az élet­tartam-különbség részben az életformának tulajdonítható: a nők évszázadokon át kényel­mesebb, izgalom mentesebb életet éltek; a férfiak többet isznak, dohányoznak^ és nagyobb kockázattal, több idegesseggel járó munkaköröket töltenek be. Másrészről a női szervezet eltérő hormonális rendszeré­vel is magyarázható a várható hosszabb élettartam. ‘ Régen azt hitték, hogy az öregkor egy­értelműen az aktivitás és az intellektuális funkciók hanyatlásával (szenilitás) jár együtt. Ez igy nem igaz. A legkülönbözőbb tanul­mányok és vizsgálatok támasztják alá, hogy az ember szellemi képességeinek hanyat­lása sokkal ritkábban fordul elő, mint aho­gyan korábban feltételezték; es a hanyat­lás okozója rendszerint valamilyen betegség, nem pedig az öregedési folyamat egyenes következménye. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az intellektuális fejlő­dés az élet későbbi éveiben is folytatódik, ha kedvezőek az egyéb feltételek. Az intelligencia legalább a hatvanadik életévig stabil marad. Ezt követően - mint a hosszmetszeti vizsgálatokból kiderül némelyeknél részleges csökkenés követ­kezik be, többeknél viszont továbbfejlődés. A pszichológiai kutatások az elmúlt években bebizonyították, hogy az idős emberek is jelentős szellemi tartalékokkal rendelkez­nek. A 65-85 év közötti idős emberek több­sébe, amennyiben egészségi állapotuk ki­elégítő, igenis képesek tanulásra, intelli­genciájuk növelésére. Ebből a szempontból az élet minősége - ahogyan élünk - döntő tényező. Ugyanis a produktiv életet élők egeszsegesebbek maradnak, és aki egész­séges, az produktiv életet folytathat. Ha viszont valaki szellemileg beszűkül, nem tanul, nem olvas, nem érdeklődik -, akkor az élet szamára kevéssé izgalmassá válik, élni pedig kevésbé érdemessé. Lehetőséget kell biztosítani az öregeknek arra, hogy aktivak maradjanak. Az élet megannyi terü­letén szükség van rájuk: tapasztalataikra, böcsessegükre, Ítélőképességükre. A szenilitás általános meghatarozasa: komoly emlékezetvesztés, szellemi lerom­lás, zavartság, szétszórtság. Az ilyen tüne­teket felmutató (nemcsak idős) emberek nagyobb része azonban valamilyen konkret betegséggel küszködik, de visszavezethető gyógyszer mellékhatásokra, vitaminhiányos táplálkozásra, valamint az agy különféle megbetegedéseire is. Vannak komoly öregitó tényezők - pél­dául az alkoholizmus, a nyomor és a sokféle betegség. Ezért fordul elő, hogy egyes ötven évesek hetvennek látszanak, máskor pedig nyolcvan évesekről azt hisszük, hogy hatvan évesek. Persze, ebben alkati, örökletes a- dottságok is közrejátszanak. De mindazok, akik aktivan élnek, részt vesznek az életben és a munkában - fiatalabbnak látszanak, mint azok, akik érzelmileg és fizikailag visszavonulnak mindentől. A szociális és pszicholó'giai egészség ugyanolyan fontos, mint a jó fizikai közérzet. Minden normális embernek szüksége van a kapcsolatok és barátságok erős hálózatára. Az igy felvér­tezett emberek könnyebben viselik el éle­tük válságos helyzeteit. EŐry Éva Now you can fly to Hungary by taxi. From January 31st through February 15, 1986, The Barclay Restaurant brings Hungary to New York. For the occasion. Pan American World Airways has flown award winning chefs, patissiers, and a colorful gypsy band from Budapest. Dinner seatings nightly at 6:00 and 9:00. And Sunday there's an incredible buffet brunch from 11:30 a.m. to 3:30 p.m. Don't be surprised if this Hungarian Culinary Festival brings out that little bit of gypsy in you. THE BARCLAY RESTAURANT AT THE HOTEL INTER-CONTINENTAL NEW YORK. Ill EAST48th STREET, EAST OF PARK AVENUE. (212) 906-3285

Next

/
Thumbnails
Contents