Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-05 / 23. szám
12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 5. 1986. GLATZ FERENC: Tanulni a múlt hibáiból A BEILLESZKEDÉS PROBLÉMÁI A SZOCIALIZMUSBAN A polgári magyar allam Összeomlása 1944 es 1948 között azt jelentette, hogy a régi állami adminisztráció és a régi gazdasági és kulturális elithez kapcsolódó társadalmi csoportok kiszorultak az állam vezető pozícióiból. Ez a régi középosztály, melynek válságba jutását máig legplasztikusabban Szekfü Gyula rajzolta meg, már azt a tényt nehezen tudta elfogadni, hogy a nyugati kultúrkörhöz kapcsolódó ezeréves Magyarország a szovjet megszállási zónába tartozzék. Közülük jelentős számban már a felszabadító csapatok elöl vagy az összeomló magyar polgári rendszer láttán nyugatra távoztak. Majd 1949 után ezt a réteget az államépitésben járatlan és tapasztalat nélküli türelmetlen politika adminisztratív erével ki is szorította az államigazgatas és a közösség egyéb, gazdasági, szellemi kulcspozícióiból. Ennek a társadalmi elemnek, az u.n. magyar keresztény középosztálynak többgenerációs társadalmi pozíciója volt, hogy magát az állami es ezáltal a nemzeti lét letéteményesének tudta. Tegyük hozzá: nem másként, mint a középrétegek a modern állami adminisztrációkban mindenütt. Mindazt az egy évszázad alatt kialakult közösségszervezői gyakorlatot - akár a megyei, városi, községi közösségek vezetésében, akár az országos jellegű intézmények működtetésében -, melyet ez a magyar vezető réteg kialakított és családi, vallási, hivatali, iskolázási intézmények keretében, utján továbbörokitett, természetesen a társadalom működése létfeltételének tartotta. Ezért érezte magát - és tegyük hozzá, nem teljesen jogtalanul - nemzeti közép- osztálynak es az u.n. keresztény nemzeti politika letéteményesének. 1948, a proletárdiktatúra hatalomra jutása után ez a közép- osztály, amennyiben megmaradt az állami és a szélesebben értelmezett kulturális adminisztrációban, elvesztette azonosulási alapját, elsősorban a politikához. Hiszen ez a politika, az uj kormányzat, lépten- nyomon öt mint társadalmi elemet a régi burzsoá, sót, hogy a jelzőket csak felidézzük, "klerikális és fasiszta" politikai rendszer exponensének és "kiszolgálójának" tekintette, és ennek megfelelően kezelte. A rendszer jórészt megfosztotta őt. attól a lehetőségtől, hogy mint munkavégző egyén megtalálja helyét a társadalomban, megfosztotta Öt korábban szerzett - és úgy gondolta, jogosan szerzett - gazdasági és kulturális kiváltságaitól. És megfosztotta főként a nemzetközösség egészének szokásrendjében elfoglalt presztízsétől. A kérdések: Vajon az, hogy 1948-4-9-ben egyik napról a másikra, gyorsan és kevés vQzetésb'eli tapasztalattal került hataloméra az uj politikai eró, mennyiben járult hozzá, hogy előttük nem volt; világos: egy termelési, igazgatási közösség vezetéséhez, a ‘közöslég adminisztratív üzemeltetéséhez mennyire szükségesek az irányltási-vezetés- beli szakszerűségben felhalmozott tapasztalatok? Az uj politikai vezetés a maga szempontjából is végzetes hibákat követett el a régi szakadminisztrációval szemben. A ZSIDÓ KÖZÉPOSZTÁLY AZONOSSÁG- TUDATA 1945 UTÁN Történeti publicisztikánk az utóbbi években újra foglalkozik a magyarországi zsidóság XX. századi múltjával. Helyesen állapítja meg, hogy egy részük ugyanúgy élte át a felszabadulás utáni megrázkódtatásokat, mint a magyar társadalom egésze. Jelen esetben: a középosztály vagyonosabb része ujrakezdte magángazdasági vállalkozását az államosításokig, majd- mint a keresztény középosztály - vagy politikai passzivitásba, vagy emigrációba menekült, vagy éppen a kitelepítés sorsára jutott. Mint ahogy azt is helyesen célozza mar az irodalom, hogy a fasiszta tombolás után a zsidó középosztály alsóbb, alkalmazotti retege éppen azáltal igyekezett asszimilálódni a közösség egészéhez, hogy az uj - mind politikai, mind gazdasági - vezető pozíciókban kereste ( a helyét, s igyekezett azt megtalálni. Ok, mint társadalmi-politikai elemek, teljes mértékben azonosultak az uj baloldali politikai rendszer őszinte, szép törekvésével, azaz, a nemzeti és szociális különbségek megszüntetésének hirdetett elvével, és úgy gondolták, hogy ezzel le is vetkőzték maradék zsidoazonossagukat. Azaz, megszabadultak a nemzeti közösség egészéből való kirekesztés veszélyétől. Arról már csak kérdéseket tehetünk fel a további kutatásoknak, hogy vajon mennyire ismerjük azoknak a zsidoszarmazásúaknak a gondolkodását, akik ettől eltérő utat követtek, es mint nemzetfenntartó értékű kispolgárok, kiskereskedők, nem találták meg a maguk munkamegosztásbeli és szociális lehetőségeit. így azután kívül rekedtek azok körén, akik a fent említett politikai identitás utján kívántak megszabadulni a korábbi nemzeti kiközösítés veszélyeitől. Mint ahogy arról is csak feltételezéseink lehetnek, hogy a személyi kultusz idején lábra kapott, alaposan kevésbé ismert antiszemita kezdeményezések mennyire ábrándította^ ki a politika révén a nemzeti identitást is kerésö zsidó rétegeket. Es mennyire ábrándított# ki ezt a réteget az,, hogy a szinte messiánisztikusan elvárt és a közeljövőre beígért “ teljes‘egyenlőség nem következett be. Sót, az ismert gazdasági nehézségek sulyosbpdásávali'^J‘951-l 952-tÖlr majd a sztálini politika''--! Összeomlásával ' (19^.1- 195^),.. teljesen, < szj^m;>. elől .veszni látszott. S bomlott meg igy e társadalmi elemek azonosságtudata . a,,,társadalmi rendszerrel, és Jgy^Azzal a társadalommal is, amelyben kez&UŰa"háború után újra élni,, most pedig, egy-,.eyt,ized u,tánv,ismét ,a kiközösítéstől kezdett el félni. A MUNKÁSSÁGRÓL ÍS,A PARASZTSÁGRÓL 1945 UTÁN 'Az új ’társadalmi rend a óBl^o'zó 'Ósfetályök, mindenek előtt a munkásősStály vezető rzerep ént ängsuly óztam z azt "Ts~je Tüntette, fiogy az államhatalmi adminisztrációt £elr. jiasználták arra, hogy vezet# tfugSciókba |nunkások kerüljenek, bízva azi^# ugymónd, természetes ,.J'eszében",űs^lyösztpn^tien; illetve- |#n folyam okon. történő átképzéssel próbálták még"1- őket ' alkalmassá tenni a gazdasagi-politikai vezetésre, ezen mod- szerreL;pótolva--a Végi vezető réteg szakértelmét? Ism<?r,göes az is, hogy e politika igyekezett atimiriisztrativ eszközökkel a középosztály utánpótlásában is előnyt, biztosítani a munkás, íífétv? a ‘parasztcsaládok gyermekeinek. - Rém. tagadva: attól a szemponttól vezettetve, hogy- ily módon is elősegítse a ílegjelentosebb társadalmi elemek politikai »azonosulását. Ismeretesek és nem lebecsülendők a kormányzat ezen á téren elért eredményei. A kutatások- ha kis számmal ugyan - már erről is szólnak. Arról azonban már kevésbé tudunk, hogy miként rendült meg a társadalom két alapvető osztályának azonosulása azzal a politikai rendszerrel, amelyik saját alapjainak éppen Őket tekintette. Hiszen dőreség lenne tagadni, hogy amikor 19f 6 októberében a rendszer válsága immár politikailag is a végsókig kiéleződött, mind a munkásság, mind a parasztság jelentős része nem erzett politikai azonosulást a reformok végrehajtásától vonakodó, arra képtelen kormányzati és pártpolitkaval. Ha ennek okát keresnénk, akkor bizonyara el kellene jutnunk egy, a XIX-XX. századi politikai pártok történetében gyakran visszatérő hibához. Ahhoz, hogy e pártok hatalomra jutva, a közösség vezető szerepét elsősorban hatalmi vezető szerepként fogtak fel. Nem figyeltek azokra az erőkre, amelyek a társadalom napi életeben az egyes társadalmi rétegek vagy osztályok napi gondolkodását, és igy a közösség veze- tesehez - mind gazdasági, mind a politikai vezetéshez - az azonosulást megteremthetik. Különösen a politikai ideológiát hangsúlyosan napi politikai céllal működtető marxista pártok története mutat több olyan tévedést, amikor a politikai azonosulás tudatának kialakítását egyszerűen gyors, adminisztratív intézkedések, va^y pedig átütő propaganda révén gondoltak elérni. A politikai vezetes a maga szempontjából is legdöntőbb hibát a fordulat éve után akkor követte el, amikor - mint ismeretes - a hazai munkásság felszabadulás előtti legszervezettebb részével, a régi szervezett munkássággal szemben durván lépett fel. Az állandó ellenségkeresés hajszája a más véleményen lervokkel szemben 1 950-1951 után kiterjedt immáron a mozgalmon belüli másként gondolkodók elleni harcra is. így a politikai mozgalmakban a folyamatosságot, a politikai életben a napi kisközös- segekbeni szervezettséget erősen éltető, volt szoeiaidemokrata beállítottságú elemekre. Párosult ez a még kihatásában fel nem mért akciósorozat azzal a felfogással is, amelyről a régi középrétegekről mondottakban már szóltunk: az állami és a gazdasági szféra működtetésében a szakszerűség lebecsülésével. Hadjárat indult, a munkásarisztokrácia elleni harc cimen, azok ellen, akik az üzemi-termelési közösségek igazgatásában,• gondolkodási normativainak alakításában a 'szakszerűséget, , a hozzáértést, és ezzel áttétélesen a közösség életenek fenntartásában a; munkavégzési folyamat jelentőséget hangoztattak. "A világot megváltani nem lebet, de szorgalmas munkával fenn lehet tartani" - szól egy gyári munkás ezen évek vitáiról szó^ó visszaemlékezése. Magába sűrítvén a munkásság regi szakembergárdájának keservét a forradalmi politikát hangosan hirdető, de a szakmunkahoz nem •■értó vezető káderrel szemben, és ugyanakkor azt, a felelősségtudatot is, amely a világ, azaz a közösség fenntartásában azf ó felfogása szerint a napi munkavégzésre hárul. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció tMStsir-f és Blue Cross-Blue ShieU biztosítást elfogulunk.
