Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-01 / 18. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 1. 1986. Szent-Györgyi Albert szegedi évei Közel fél évszázada annak, hogy a tudományos világ Szegedre figyelt, mert egy ottani tudós, Szent-Györgyi Albert többek kozott a C-vitamin igazolásáért megkapta az orvosi Nobel-dijat. A város azóta is büszke egykori polgárára, aki jelenleg 93 évesen az Egyesült Államokban él. Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar tudós, aki az itthoni munkásságáért kapta a Nobel-dijat. (Köztudott, több magyar származású kutató részesült ebben az elismerésben, de tudományos tekintélyét valamennyi külföldön alapozta meg.) A közelmúltban a szegedi tanács ülésén elhangzott egy javaslat, hogy emlékházzá alakítsák át azt a villát, amelyben Szent- Györgyi Albert annak idején lakott. Ott bemutathatnák azokat a dokumentumokat, leveleket, sajtóközleményeket, fényképeket, interjú-magnószalagokat, amelyek a neves Nobel-dijas tudós szegedi kapcsolataira emlékeztetnek. Doráti Antal köszöntése Doráti Antal a világhírű magyar karmester és zeneszerző, 80. születésnapja alkalmából fogadást adott a Magyar Népköz- társasa^ londoni nagykövete. Az angol zenei es kulturális élet jeles személyiségeinek részvételével lezajlott ünnepségen Domokos Mátyás nagykövet pohárköszön- töjeben melegen méltatta korunk kiemelkedő karmesterének pályafutását, és elévülhetetlen hozzájárulását a magyar zenei kulturkincs nemzetközi hírének öregbítéséhez. Dorati Antal válaszában arról szólt, hogy i a szülőföldhöz való eltéphetetlen kötődésen mit sem változtat amerikai állampolgársága, vagy az a tény, hogy Svájcban él, s hogy évtizedek óta Angliát tekinti zenei hazájának. Hiszi, ho^y a művészét hatalma földrajzi és ideológiai határok fölött is kepes egyesíteni az embereket, s ó az egész tevékenységével olyan világ kialakulását kívánja előmozdítani, amelyben a különbözőség nem elválaszt, hanem hidat alkot a nemzetek között. Megszépül a Nagyszálló "Világfúrdőt" álmodott a szigetre Ybl Miklós, a Bazilika, az Operaház és sok más műemlékünk tervezője. A megvalósulás szerényebb lett, de az egykori sajtó igy is Eldorádonak, csodálatosnak, lenyűgözőnek, fényesnek hirdette. A Nagyszállóban annak idején királyok, fenségek, a művészvilág fejedelmei laktak. Aztán jött a haláltánc; a háború pusztításának szörnyű akkordja, a Margit hid felrobbantása - hadszíntérré vált a "tiinder- sziget" is. Ha a Nagyszálló akkori képét látjuk, szinte hihetetlennek tűnik a mai állapota. Illetve nem is annyira, mert ezekben a napokban ismét csataképet mutat a szálló. Igaz, most a szépítés, bővítés hadszíntere. A háború utáni helyreállításnál jellegét vesztette a patinás hotel - most Ybl Miklós terveinek stílusában állítják helyre es fiatalítják meg. Eltűnik egyebek között a lapostető, a toldalékszárnyakat "felöltöztetik" Ybl szellemében. Az eddigi 140 szoba helyett- egy részükben még fürdőszoba sem volt- most 17 5—öt alakítanak ki, valamennyit fürdővel. A Thermál Szállóval fold alatti folyosóval kötik Össze, közvetlen kapcsolatot teremtve a gyógyászati szolgáltatásokkal. Magyarország 1985. MEGJELENT BUDAPESTEN A MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 1985-1 KIADASA A TÁRSADALMI JELZŐSZÁMOK cimü A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉVEL foglal fejezet, a zsebkönyv első részé, szamot ad a népesedés, a foglalkoztatottság, (a jövedelem, a fogyasztás, valamint a szociális, kulturális ágazat, a balesetek, és az igazságszolgáltatás adatairól.. Megtudhatjuk belőle, hogy Magyarország népessége ez év elején 10,6 millió volt, ezen belül csaknem a negyvenévesekig a férfiak, e felett a nők voltak többen. A megyék adataiból kitűnik, hogy legnagyobb megyénk (8,36 ezer km2) Bács-Kiskun, a legkisebb pedig Komárom (2,25 ezer km2). A népesség számát tekintve természetesen Budapest vezet, kétmillió-nyolcvanezer lakosával. A megyék közül legtöbben Pest megyében élnek (985 ezer), a legkevesebben pedig NÓgrádban (233 ezer). Kétszázezernél több lakosa van Debrecennek és Mis- kolcnak, rajtuk kivül százezret meghaladja a lakosság Szegeden (183 ezer), Pécsett (177 ezer), Győrött (129 ezer), Nyíregyházán (118 ezer), Székesfehérváron (112 ezer) és Kecskeméten (103 ezer). ( 1985-ben csaknem 130 ezer elveszületést jegyeztek be, mintegy négy és fél ezerrel többet, mint e^y évvel korábban. A születéskor várható átlagos élettartam 1984- ben a férfiaknál 65,6 év, a nőknél 73,7 esztendő.' ( Az aktiv keresők szama tavaly 4,9 millió volt, ezek 13%-a a szövetkezeti parasztsághoz, 55%-a a munkásosztályhoz tartozott, 27%-a szellemi foglalkozású, s 4%-a kisárutermelő, kiskereskedő volt. A lakosság egy fore jutó reáljövedelme 1960-hoz képest 2,3-szeresére növekedett. Ezen belül 1980-85 között 7,8% volt a gyarapodás. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó realbere másfélszerese volt az 1960. évinek, de 4,5%-kal kevesebb volt, mint 1980-ban. A havi átlagbér tavaly a szocialista szektorban 5646 forint, az átlagkereset 5929 forint volt. Összehasonlító áron számítva egy lakos 1985-ben 2,2-szer annyit fogyasztott, mint 1960-ban. Iparcikkekből a növekedés 2,8- szeres, élvezeti cikkekből 2,6-szeres, élelmiszerekből 1,5-szeres. A fogyasztói árindex 1980 és 1985 között 39,1%-kal nőtt. Az országban 1986 elején 3846 ezer lakás volt, 724 ezerrel több, mint 1970-ben. A szociális ellátás adataiból kitűnik, hogy a nyugdíjasok száma az 1970. évi 1,4 millióról 1985-ben csaknem 2,3 millióra, a népesség 13,4%-ról 21,2%-ra rŐtt. Az átlagos havi nyugdíj összege tavaly 3266 forint volt. Az orvosok száma 1970 és 1985 között másfélszeresére nőtt. Tavaly 34 ezer 758 orvos dolgozott az országban. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma az 1970. évi 82,9-ről 1985-re 96,2-re nÖtt. Az oktatási adatok közül említésre méltó, hogy a nyolc osztályt a tanköteles korból kilépő népesség 1970-ben 90,4%-a, 1985-ben 96,2%-a végezte el. A 18-22 éveseknek 1970-ben 6,3%-a, 1985-ben 9,9%-a tanult nappali tagozaton a felsőfokú oktatásban. Külön fejezet számol be a zsebkönyvben a számítástechnika fejlődéséről. Megtudható belőle, hogy 1970-hez képest több mint tízszeresére, 1300-ra nőtt a kis-, közepes és nagyszámítógépek száma, mig a mini- és mikroszámitógépeké csaknem 700-szorosára nőtt, 1985-ben 18,500 darab volt. Számítástechnikai munkakörben tavaly 21,700-an dolgoztak. kozik a zsebkonyv második részé. Megtudhatjuk belőle, hogy a nemzeti jövedelem tavaly csaknem ötszöröse volt az 1950. évinek, ez 6,6 százalékkal több, mint 1980— ban. A szocialista szektorból származik a nemzeti jövedelem 94,5 százaléka. Az ipari termelés érteke tavaly 9,4-szer volt több, mint 1950-ben, és 11,6%-kal múlta felül az. 1980. évit. Az ipar termelésének egynegyedét exportáltak. A mezőgazdaság az 1951-55. évek átlagához képest a legutóbbi öt évben 2,1— szer termelt többet.. Ezen belül a növény- termelés 1,8-szér, az állattenyésztés 2,5- szer. 1984-ben a mezőgazdasági termékek bruttó termeléséből az állami szektor 15,5%- ban, a szövetkezeti 69,4%-ban részesült. A közlekedés adataiból megtudható, hogy 1970 óta tonnakilométer alapján a vasút aranya az áruszállításban 75%-ról 53%-ra csökkent, a közúti és városi közlekedés . 11-ről 16%-ra, a vizi közlekedés 10,3-ról 20,9%-ra nőtt. A személyszállításban ugyancsak eltolódtak az arányok a közúti közlekedés javára. Ebben igen nagy szerepe van annak, hogy mig 1970- ben nem egészen 240 ezer személykocsi volt i az országban, számuk 1985-re 1,4 millió fölé nŐtt. A legtöbb közülük a Zsiguli, illetve Lada márkájú (csaknem 400 ezer), mig Trabantból 273 ezer. Wartburgból és Skodából egyenként több, mint 180 ezer fut útjainkon. A posta és a távközlés adatai közül hadd idézzük, hogy mig 1970-ben 237 ezer lakáson felszerelt telefonállomás működött, számuk 1985-ben 499 ezer volt. A zsebkonyv nemzetközi adataiból megtudható, hogy mig nálunk ezer lakosra 1984-ben 135 távbeszélő-állomás jutott, addig Bulgáriában, Csehszlovákiában több mint kétszáz. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlító árakon csaknem hat és félszerese volt tavaly az 1950-esnek, s 7%-kal múlta felül az 1980-as színvonalat. A zsebkönyv részletes adatokat tartalmaz az egyes cikkek kiskereskedelmi árainak alakulásáról is. Tavaly, több mint 15 millió külföldi érkezett Magyarországra, ebből 9,7 millió volt turista. Legtöbben a szocialista országokból látogattak hazánkba. Nem szocialista országból 3,7 millióan (ebből 2 millió turista) érkeztek. A legtöbben Csehszlovákiából (5,4 millió), valamint az NDK-ból (1,3 millió) és Lengyelországból (1,9 millió) erkeztek. A tőkés országokból a legtöbben (2 millió) Ausztriából látogattak hazánkba. A külföldre utazó több mint 5,5 millió magyar uticéljai között is első helyen Csehszlovákia (1,8 millió) és Románia (egymillió) szerepel. Kopjafát avattak Illyés Gyula szülőhelyén, a Tolna megyei Rácegres-pusztán. A költő egykori szülőházának helyét parkosítottak és ott állították föl a kőtömbbe ágyazott kopjafát, amelyet Illyés Gyula családtagjainak és a helyi közélet képviselőinek a jelenlétében avattak föl. BUDAPEST. Görög bankárok küldöttsége tárgyalt Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével. Kölcsönös megelégedéssel megújították a két ország bankjai közti együttműködést, ami 1982-ben lépett életbe.
