Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 2. szám
Thursday, Jan. 9. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Egy emlékezetes , Deák Miklóssal Világszenzációként hatott néhány héttel ezelőtt Deák Miklós, a hires amerikai-magyar pénzember meggyilkolása new yorki hivatalában. A rendkívüli karriert befutó bankárral beszélgetést folytatott halála előtt Kulcsár István, a Magyar Rádió volt new yorki tudósítója. Az erről a beszélgetésről irt interjújából közöljük az alanti érdekes részleteket. „ __ Deák úr, amikor annak idején megkerestem, készségesen fogadott. Noha - mint elmondotta - immár hat évtizede nem élt magyar nyelvterületen és hónapok múlnak el anélkül, hogy magyar szót hallana, csaknem kifogástalanul, minden idegenes akcentus nélkül beszélte anyanyelvét. Igaz, hozzátette, "gépkocsimban mindig van néhány magyar nepdal-kazetta, és ha valami különösen izgat, s éppen nem üzleti telefonjaimat intézem, ezt a muzsikát hallgatom megnyugtatásul." A hetvenes evekben többször járt Magyar- országon üzleti ügyben. "Az önök bankháza reszt vett a konzorciumban, amely nagyobb összegű hitelt nyújtott a Magyar Nemzeti Banknak. Nyugodt-e a pénze felől?" - kérdeztem akkoriban. "Nyugodtabb már nem is lehetnék - hangzott a valasz. - A hitel visszafizetésének határideje ugyanis lejárt és a Magyar Nemzeti Bank azt a kamatokkal együtt az utolsó centig időben visszafizette." f Ejjy másik, későbbi interjúban közgazdasági problémákról, elsőnek a világ adósságproblémáiról kérdeztem a nemcsak milliomoskéntj hanem teoretikusként, egyetemi tanárkén* ugyancsak ismert New York-i bankárt. A többi között ezt mondotta: "A világ eladósodott az Egyesült Államoknak..., az amerikai kormány pedig 1150 milliárd dollárral tartozik saját lakosságának. A külföld ugyancsak nem lesz képes visszafizetni adósságát. Argentina, Brazília, Mexikó és más országok is de facto csődbe jutottak, a nagy nyugati, elsősorban amerikai bankok azonban nem írják le a nekik nyújtott hiteleket, hogy megvédjék bankipart. Különben ugyanis a törvény leimében az elvesztett összeget le kei ne irniok a bank alaptőkéjéből és ezzel a •nnal megbuknának. így azonban a vissza r fizetett Összegeket az idők végtelenjei a "követel" rovatban könyvelhetik el. A kormányok nem fogják megengedni, hogy a legnagyobb bankházak összeomoljanak"... S hogy miért kapnak az adósok újabb hiteleket? "A második világháború óta Amerika annak a poker- játékosnak a helyzetében érezheti magat, aki elnyert minden zsetont. Ha tovább akar játszani, kénytelen kölcsönt adni partnereinek, különben azoknak egyszerűen nincs mit félteniük..." . Deák szentül hitt az arany mindenhatóságában. Már egy évtizede meggyőződéssel vallotta: "Az infláció következményeként... a ^ pénz a szó mai értelmében már tiz ev múlva sem fog létezni. Az embereknek csak arany- és ezüstpénzzel lesz dolguk. így lesz mindenütt az úgynevezett szabad világban. Talán Svájc kivételével, ahol a papírpénzt száz százalékig fedezi az arany es a valuta. Természetesen más a helyzet a kelet-európai országokban, amelyekben a gazdaságot és a monetáris rendszert nem a piaci erők, hanem szigorú előírások szabályozzák." Nem ez volt a legnagyobb tévedése. A Deák and Co. cé^ - ez a hir járta róla túlságosan kockázatos vállalkozásokba kezdett a mindenható sárga fémmel. Fél JÖNNEK A KOREAIAK! 1986 tavaszán a Hyundai koreai autóvállalat a nemzetközi piacra viszi elsÖ kerék- hajtasu Excel autóját, amely - ha nem is azonos - de hasonló a japán Nissan vállalat Sentra kocsijához. A különbség az árban van.n A japán kocsi $7.600.-, a koreai $5.500. - tői $6.000.-be kerül. Ha a koreai autó elnyeri a vevők bizalmát, az szinte beláthatatlan következményekkel járhat. Emlékezzünk 1950-re amikor a nyugatnémet Volkswagen megjelent az amerikai piacon, vagy 1970-re, amikor az első Toyota került a nemzetközi piacra. Az Excel világsikere megnyitná a világpiacot nemcsak a koreai kis autók szamára, de a modern technika gyártmányainak egesz sorára, mint a komputerek, videokazetták, microwave sütök. Össze kell azok árat hasonlítani a japán gyártmányokkal: mindegyiket lényegesen olcsóbban lehet beszerezni,, ha koreai. A koreai vállalatoknak sok problémát kell megoldaniok, ha sikert akarnak elérni. Egyik a sok közül a gyátmányok kipróbálása. Mielőtt a japánok egy gyártmányt a nemzetközi piacra visznek, a belföldi piacon próbálják ki. A koreai vállalatok ezt nem tehetik meg, mert munkásaik fizetese oly alacsony, hogy képtelenek megvenni saját gyártmányaikat. így történt, hogy a kanadai Louise Seguin vett egy koreai autót, am^ly a montreali utón letört. Megfogadta, hogy ezután nem vásárol koreai gyártmányt. Visszament a vállalathoz, ahol az autót vette és legnagyobb meglepetésére adtak neki egy uj autót, minden ráfizetés nélkül. Természetesen mindjárt megváltoztatta eredeti elhatározását, mármint, hogy nem vesz semmit, ami koreai. A vállalat magatartása jellemző arra, milyen lépésekre hajlandók, ho^y tért hódítsanak a világpiacon. Nagy súlyt fektetnek autóik eladásárá azért is, mert szóvó, hajó és építőiparuk válságban van. Fejlett technikájukat főleg a japánoktól es az amerikaiaktól nyertek el. Egyes alkatrészeket meg ma is Japánból kell beszerezniük. A Hyundai autó az elmúlt 18 hónapban Kanadában tért hódított és ha 1986-ban is hasonló eredményt tudnak felmutatni, a kanadai, az USA és az európai piacokon, az nagy problémát okozhat a japán és az amerikai vállalatoknak. Korea a második világháború után elmaradott ország volt. Most 18 millió lakosával a nemzetgazdaság évente 81 billió dollár értékű árut és szolgálatot állít elő. Igaz, hogy 45 billió dollár adósságot halmozott fel, de ez csak fokozza törekvéset, hogy elnyerje a világpiac egyre jelentősebb részét. A japán légi vállalat öt 747 jelzésű repülőgépet rendelt a' Boeing Vállalattól, 570 millió dollárért. A United Parcel Service pedig 20 teherszállító gépre adott rendelést 1,4 billió dollár értekben. Reagan elnök tanácsadói a nemzetgazdaság 4 százalékos emelkedését várják 1986-ra. évvel ezelőtt az amerikai lapok üzleti rovatai részletesen tárgyalták a hirt, hogy a bankház és a pénzváltóintézet pontosan úgy járt, ahogyan gazdájuk szerint egy nagybanknak nem szabad járnia: de .jure is csődbe jutott. S most az újabb közlemény, az egyelőre titokzatos gyilkosságról. Innen a távolból egyelőre csupán találgatni lehet, van-e oki kapcsolat a két szenzációs hir között. Kulcsár István I | MAGYAR FOGORVOS f ! DrKALKÓ ILDIKÓ j I A New York Egyetem Fogorvosi Karának a f tanársegéde A korszerűen felszerelt rendelőjében V 97-52 64 Ave Forest Hills, N.Y. ) A (közel a Queens Blvd-hoz az N és I GG földalattival) I Rendel: hétfőn és szerdán d.u. 4-8-ig f I csütörtökön és szombaton A f 9-4 óráig j Telefon: 1 (718) 257-7552 A A Biztosításokat elfogad. Bármilyen fogászati problémával i forduljon bizalommal hozzá. |
