Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-10 / 15. szám

Thursday, April 10. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. A Kán tus átütő sikere Washingtonban Március 30-án szerepelt a debreceni Kántus Washingtonban, ahol igen nagy számú közönség ünnepelte a kórust a Natio­nal Presbyterian Church-ben. Az árdekes ás gazdag műsor minden egyes számát meleg és hosszantartó taps követte. Megható volt nézni, hogy a közönség vallásra való tekintet nélkül vett részt ezen a rendkívüli hangversenyen. Berkesi Sándor karnagy vezénylete alatt az együttes igen magas színvonalat ért el, olyannyira, hogy a legigényesebb zenei ízléseket is kielégítette. Az nagy szó egy olyan városban, ahol az énekkultura magas fokon all. Külön ki kell emelni Berthier zeneszerző Magnificat cimú szerzeményét, amely a kórus és szólisták felállítása révén tel­jes "stereo" hatást ért el. Ezenkívül külön említést érdemel Alföldy-Boruss Csilla, orgonista és zongoraművész. Kíséretével nagyban emelte a kórus magasan szárnyaló előadását. Mint szólista is nagy elismerést váltott ki a hallgatóság körében. Magyarország az elmúlt évtizedekben sok nemzetközi versenyen első helyezést kapott énekkaraival. Ez az énekkari kultú­ra Kodály befolyása alatt alakult ki. Kodály zenetanitási módszere az énektanulással kezdődik, már igen fiatal korban és ennek köszönhető a kifejlett kórusmüvészet. Itt Amerikában is bevezették sok helyen a Kodály módszert a zenetanitásban. Reméljük, hogy a debreceni Kántust ismét hallani fogjuk a közeljövőben és szeretnénk, ha ez a Kennedy Centerben történne, hogy a város zeneszerető közön­ségének tágabb rétegei is megismerhessek ezt a kitűnő együttest. Emesto Faragó BAJBAN AZ USA OKTATÁSI RENDSZERE 18 ország középiskolai tanulói (nyolca­dik osztályosok) reszt vettek egy nemzet­közi matematika-versenyen. Számtan, algebra, geometria, statisztika és mérés­tan voltak a tárgyak. A 18 ország közül a három legmagasabb kategóriába a japán, a holland es a magyar tanulók jutottak. Amikor a 18 évesek legjobb 596—át vizsgáz­tatták algebrából es kalkuluszból, az ameri­kaiak voltak az utolsók a résztvevő 10 ország tanulói között. 1964-ben volt az első matematika- ver­seny, melyben 12 ország vett részt. Az amerikai tanulok akkor a középső szinten voltak. Azóta rosszabb lett a helyzet, an­nak ellenére, hogy az amerikai diakok több órai oktatást kaptak e tárgyból, mint más országok tanulói. Amikor az újságírók megkérdezték Wil­liam J. Bennett közoktatásügyi minisztert, hogy mi a magyarázata az amerikai tanu­lók alacsony színvonalának, Ő csupán a tanulok hanyagságára utalt és nem az ameri­kai közoktatási rendszer hiányosságaira. A kanadai hatóságok a bevándorlóktól és mindazoktól a külföldiektől, akik 90 napnál tovább kívánnak az országban tartóz­kodni, illeték megfizetését követeli. A bevándorlók az állandó lakhely engedélye­zéséért 125 kanadai dollárt tartoznak ^ fi­zetni, a munkavállalási engedélyért további 50 dollárt. Az ottawai pénzügyminisztérium 15 millió kanadai dollár bevételre számit az uj illetékből. (AFP) CHICAGÓI KÉP A GRAND BOULEVARD ÁLDOZATAI A Grand Boulevard-nak nevezett sivár chicagói környéken a csecsemőhalálozás rendkívül gyakori. Az Egyesült Államok egész területén 100 kisgyermek közül egy hal meg egyéves kora előtt, a Grand Boule- vardon egy, minden 38 közül. Egyes utcák­ban 100 közül 27. A Grand Boulevard nyo­morvidék, pedig fényes múltra tekinthet vissza. Alig több, mint egy évszázad alatt két különböző társadalom jómódú tagjai­nak nevezetes lakóhelye volt. A fehér vá­rosiak körülbelül a Nagy Tűz idején, 1871— ben kezdtek odaköltözni, amikor a környék, a Loop-tól négy mérföldnyire délnek még csak mező volt. A fŐ utcát akkor nevezték el Grand Boulevard-nak, ahová fogatjaik- kal kocsikázni mentek. Most is ott állnak még a szép, nagy, terméskő házak, félkörű homlokzatukkal,, apró, szobányi odulaká- sokra osztva. Megvannak még a görög osz­lopok, a tornyok, a kiugró erkélyablakok, a csiszolt üvegtáblákkal, de belül nyomor tanyázik. A felújításra érdemes házak szép külseje éles ellentétben áll a bennlakók nagy szegenysegevel. A Grand Boulevard-nak, amit most Martin Luther King, Jr. Drive-nak neveznek, 54,000 lakosa van; majdnem mind fekete és sze­gény. Sokan a környék nyugati, sokemeletes, elhanyagolt házaiban laknak. Egy 4 éves gyermek tűzet csinált, hogy leégjen a lakás, - akkor talán elköltöznek. A tüzet eloltot­ták, de a költözésre nincs pénz. Az első és a második világháború között, az elkülönítés miatt egy ideig a fekete társadalomnak minden rétege a Grand Boulevard környékére költözött. Hires éjjeli mulatóhelyek nyíltak meg, melyeket fehérek és feketék egyaránt látogattak, hogy a hires Duke Ellington, Cab Calloway és a Mills Testvérek zenéjét hallgassák. Ezek és ehhez hasonlók már a múlt emlékei. A feketék, akik tehették, elköltöztek, mint a fehérek őelőttük. Most rendörkocsik cirkálnak és ha néhány személyből álló beszélgető csoportot látnak, hangszóróikon "takarodjatok innen" rikácsolással kergetik szét őket. Az újszülöttek nem a képzett, intenzív kezelés hiánya miatt halnak meg nagy számban ezen a környéken; életben tartá­sukra a technológia legújabb, legfejlettebb módszereit alkalmazzák. A Chicago-i Egye­tem körzeti kórházának, a Wyler Gyermek­kórháznak intenzív osztályán például egy 2 fontos, 6 hónapra született fiúcskát élet­ben tartanak egy inkubátorban, hét-nyolcy féle különböző mérő, ellenőrző és tápláló készülék hozzákapcsolásával. Egy ápolónő csak két ilyen gyermeket gondoz, és rendszeresen figyeli őket. Az intenzív kezelési osztály modern technológiája azonban nem oldhatja meg azokat a problémákat, amelyek miatt az újszülöttek meghalnak. Legkönnyebb az anyákra kenni a bajt. Ezek gyakran tizen­évesek, vigyázatlanságból lettek terhesek, terhességüket titokban tartva, semmiféle szülés előtti gondozást nem kaptak és senki sem gondoskodott róluk, hogy jól táplálkoz­zanak és ne dohányozzanak. Némelyik alkoholista, kábítószeres, vagy prostituált. A Grand Boulevard életkörülményei azok, amelyek az ottlakók életét és lelkivilágát elnyomoritják. A munkaalkalom nagyon kevés, az iskolázottság elégtelen, nincs eleg pénz élelemre, nincs családvedelem, sem gyermekgondozási tanács es az emberek csak fatalisztikusán, máról holnapra élnek. A környéken működő Centers for New Horizons nevű szervezet egyik munkatársa egy tipikus esetet ir le. Miután a kórház csodatevő eljárásai megmentettek a kis­babát, hazaviszi az anya, akinek népjóléti segelye minden hónapban csak három hétre elég. Mikor fogytán van az étel és a tej, vízzel higitja fel a gyermek ételét. Talán ez még nem látszik meg a gyermeken, de a korai elégtelen táplálkozás miatt növése visszamaradhat és súlyos, sőt halálos fertőzéseket is kaphat. Miféle rövidlátó társadalom az, mondja a munkatárs, amely 50,000^ dollárt költ egy koraszülött gyermek életenek megmen­tésére, de radikálisan csökkenti ( az anya és gyermeke egészségét fenntartó progra­mokat? , így a gyermekek meghalnak. Egy három hónapnál nem idősebb gyermek temetese a Grand Boulevard-on 300 dollárba kerül, ami a sírhelyet nem foglalja magaban. Néha előzékenységből a temetkező válla­lat főnöke rózsaszín vagy kék szalagot helyez a koporsó fedelére. A szertartáson többnyire a Huszonhar- madik Zsoltár-t mondják el: "The Lord is my shepherd; I shall not want." Erre a szertartásra nagyon gyakran sor kerül. Túl sok luxusszálloda ? Szinte példátlan lakáshiány van New Yorkban és az ország minden nagy városá­ban. Nincs lakás a kis-és középkeresetúek részére, mert nem építenek házakat, még­pedig azért, mert ilyen házak épitese nem jár profittal. Sok pénz áll rendelkezésre olyan épít­kezéshez, mely profitot jelent az építők részére. New York Manhattan kerületében a hatal­mas darukat láthatjuk luxuslakások, vagy luxusszállodák építkezésén. Az elmúlt tiz esztendőben 32 billió dol­lárt költöttek uj szállodák építésére. 1985- ben egyedül 6.8 billió dollárt. Épülnek az űj szállodák, úgy, hogy a kapacitás évente 4 százalékkal emelkedik. Igen ám, de a kereslet csak évi 2 száza­lékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy számos szálloda már most anyagi problé­mákkal küzd. Mig 1979-ben a szállodai szobák 73.1 százaléka volt foglalt, 1985-ben ez 64.5 százalékra csökkent. Egyesek jósolják, hogy hamarosan a szállodatulajdonosok a légivállalatok példáját követik: leszállít­ják a szobák árát, hogy elvonják verseny­társaiktól a vendégeket. MONTGOMERY, ALA. George C. Wallace, Georgia kormányzója sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy nem hajlandó pályázni sem a kormányzói, sem más politikai tiszt­ségre, egészségi állapota miatt. .# WASHINGTON, D.C. Lee Hamilton, Indiana demokrata képviselője, a Hirszolgalatokat Szerző Bizottság elnöke javaslatot terjeszt be, amely megtiltaná, hogy az amerikai kormány támogatást nyújtson az angolai ellenforradalmároknak.

Next

/
Thumbnails
Contents