Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-03 / 14. szám
Thursday, April 3. 1986. 6. AMERIKAI MAGYAR SZO TASNÁDY T. ÁLMOS: A hollywoodi hidegháború EURÓPAI LÁTÓHATÁR ANTWERPEN. Az egyik belgiumi napilap egész oldalas riportot közölt amerikai tudósítójától a hollywoodi filmgyártás, valamint az amerikai televíziós reklám hidegháborús jellegéről. A figyelemreméltó riport arra is rámutat, hogy január elején Moszkvában külön sajtókonferenciára került sor e jelenséggel kapcsolatban. Valóban, a legújabb amerikai filmek némelyike minden kétséget kizáróan a szovjetellenességet, a hidegháborús ideológia céljait szolgálja. A "Rambo" és a "Rocky IV" filmek újfajta filmhőst mutatnak be, aki ideológiai meggyőződésből többszörös gyilkos. Utóbbi film egyébként nem egy amerikai moziban olyan jelszóval lett beharangozva, hogy "készülj fel a harmadik világháborúra". Szakértők szerint Hollywood mai szovjetellenes irányvonala jóval nyíltabb, mint az ötvenes években volt. A sort hosszan lehetne folytatni ennek bizonyítására, de elég, ha csupán néhány filmet említünk a már megnevezettek mellett: "Red Dawn" amerikai iskolások partizánharcát mutatja be a vérszomjas szovjet megszállókkal szemben, "Moscow on the Hudson" és "White nights" olyan üldözött szovjet művészekről szól, akik a boldogságukat a Szabad Nyugaton találják meg,stb. De az amerikai televíziós állomások nemelyikenek reklámjai sem tartózkodnak a jelek szerint divatossá vált antiszovjet propagandától, mint például az MCI telefon- társaság tévéreklámja vagy a McDonalds- sal konkurráló Wendy hamburger-reklám. Bizonyara azzal az elgondolással, hogy jobb izű a falat, ha az étvágyat egy kis túlfűtött nacionalizmus és egy más politikai rendszert becsmérlő gyűlölet is fokozza. Ügyes fogós volt az ABC társulat részéről a következő évad csúcsteljesítményeként minősített "Amerika" cimü minisorozat beharangozása, amely Soddart ABC-el- nök szerint a szovjet által megszállt Amerikát mutatná be, természetesen lehangolt- sággal; szürkeséggel, sorbanállókkal, reménytelenseggel, kábítószer- és alkoholfogyasztással. Nyilvánvaló, hogy az ilyen provokáció reakciót vált ki és szintén szóba került a moszkvai sajtókonferencián. Aminek azután megint csak szélsőséges indulatokat kiváltó újabb reakciója támadt. Olcsó, bar mégis hatásos reklámfogás, hiszen a mesterségesen gyártott vihar tombolá- sanak csúcsán az ABC szóvivője bejelentette, hogy a korábbi hírekkel ellentétben nem mondanak le a sorozat gyártásáról és az 1987 elején kerül a képernyőre. Előreláthatólag nagyobb sikerrel, mintha a jelenlegi, minden idegen megszállástól mentes es szabad Egyesült Államok nyomor- negyedeiről, kábítószereseiről és alkoholistáiról keszitene valaki televíziós-sorozatot. Ami a jelenségek figyelőjét elgondolkoztatja: úgy tűnik, csupán a kisemberek százmilliói olyan naivak, hogy a genfi csúcstalálkozótól legalább a Kelet-Nyugat ellentétek csökkenésének valami kis kezdetét remeitek. Az amerikai tömegtájékoztatás berkeiben nem sok jel mutat ilyen reményre. Ellenkezőleg: a szovjetellenes propaganda talán soha nem volt annyira divatos Hollywoodban, mint ma. Nyugtalanító jelenség ez mindenképpen. EGY AJAYOLLAH AKI MOSOLYOG IS A nemzet szellemi vezetője csak iszlám írástudó lehet, aki "igazságos, erényes, jól ismeri a jelen eseményeit, bátor, rátermett és ügyes"; továbbá "a nép többsége elismeri és elfogadja vezetőjének". így Írja elő az Iráni Iszlám Köztársaság Khomeini ajatollah méretére szabott alkotmánya. Az utód, aki a leginkább megfelel ezeknek a kritériumoknak, az illetékes szakértői tanács határozata szerint a 67 éves Húszain Ali Montazeri ajatollah. Utóddá jelölését Teheránban nem verték nagydobra; a 83 szakértő közül, akik 1985. november 9-en kezdték meg a tanácskozásukat, valaki a Kelyhan cimü lapban közölte az eredményt. A hivatalos iráni hírügynökség idézte a lapot. Más újságokban, a televízióban vagy a rádióban nem tettek bejelentést. Khomeini irodája rövidesen hírül adta, hogy a 85 éves ajatollah kitűnő egészségnek örvend. Nyilván elejét akarták venni a találgatásoknak azzal kapcsolatban, hogy az imám vissza akar vonulni. A forradalom vezetőjének egyébként 12 évvel idősebb, jo erőben lévő fivére van. Az ország hat nagy ajatolláhja közül, akik valameny- nyien 79-96 évesek, Khomeini a harmadik legfiatalabb. Montazeri természetesen nem rendelkezik olyan karizmával, mint az imám. Sok vele egyenrangú vagy műveltebb írástudó elvitatja tőle teológiai rangját, a síiták IX. században eltávozott, "rejtőző" tizenkettedik imámjaj mint a Föld legmagasabb tekintélye képviseletet. Montazeri azonban Khomeini választása, az ö tanítványa, és az 6 húgát vette feleségül. A nemzetgyűlésben a parlament elnökének, Rafszandzsaninak, az iszlám köztársaság felemelkedő első emberének is ő volt az első p'elöltje. Amióta Khomeini fia, Ahmad két es fél évvel ezelőtt Montazerit jelölte meg a legalkalmasabb utódként, jelölése már nem keltett meglepetést. A na^ypapas, vastag szemüveget viselő férfi Iránban sokak számára a "mosolygó iszlámot" személyesíti meg, amely rokonszenvesebb a komor arcü hitbuzgóságánál. A kijelölt utód, aki nem tölt be hivatalos tisztséget, mérsékelt liberalizálás formájában érvényesítette már befolyását. Montazeri a rendszeren belül azt a tételt képviselte, hogy a sah hivei és a baloldali ellenzéki csoportok már nem jelentenek veszélyt az iszlám köztársaságra nézve; ezert jobb csökkenteni az elnyomást, mint uj ellenségeket szerezni. Mérsékelt sikerrel szorgalmazta, hogy ne háborgassák Bazargan egykori miniszterelnököt és annak Iráni Felszabaditási Mozgalmát, az egyetlen, még megtűrt ellenzéki csoportot, s a politikai foglyok korlátozott amnesztiája mellett agitált. Több hónapos huzavona után sikerült elérnie a hírhedt főügyész és az Evin-bortön vezetője, a "Teherán mészárosának" is nevezett Ladzsevardi leváltását. Hogy az egyetemek színvonala ne csökkenjen, Montazeri olyan kvótarendszert ajánlott, amelynek segítségével korlátok között lehetne tartani a forradalom jobboldali érzelmű, de intellektuális szempontból alkalmatlan Őreinek arányát a diákok körében. Nem helyes, jelentette ki több ízben, | hogy az újságok csak a hivatalos véleményt közük. A sajtó az iszlám köztársaság "hangszórója", de ne "szóvivője" legyen. "Vannak olyan emberek, akik nem értenek egyet a köztársaság elnökével vagy a választások módjával. Ezeknek az embereknek lehetőséget kell adni, hogy legalább az újságokban kimondhassak a véleményüket." A köztársaság első eveiben Montazeri a forradalom exportja radikális hívének mutatkozott, és nyilvános szereplések alkalmával szívesen fényképeztette magát géppisztollyal a kezében. Egyiptom népének segítséget ígért az ellenség ügynöke, Szadat félreállitásában. Baniszadr egykori miniszterelnököt is megrótta amiatt, hogy nem vezeti elég energikusan az Irak elleni háborút. Később pragmatikussá fejlődött. "A magánszektort beruházásokra kell ösztönözni, hogy növekedjen a termeles - mondta. - A tapasztalat azt mutatja hogy nincs elegendő ösztönzés, ha a termelés apparátusa egyedül a kormány és a szövetkezetek ellenőrzése alatt áll." Kom egy keskeny mellékutcájában álló házában Montazeri a gyarmatosító szuper- hatalmak ellen irányuló iszlám világforradalom felülvizsgált . tanait taglalja a hazai és a külföldi látogatók küldöttségeinek. A cipőket az előszobában levetik es polcokra teszik. A gyülekezet a szőnyegen ülve hallgatja a kedélyes, csevegő hangnemben előadott üzenetet, hogy ez a forradalom Libanonban es Afganisztánban, Palesztinában és a FülÖp-szigeteken már folyik, és Marokkóban és Tunéziában is ébredőben van. Az iráni muzulmánok megmutatták a Földön élő egymilliárd hittest- vériiknek, hogy az egység és az áldozat- készség legyözhetetlenné tesz. Montazeri Nadzsafábádból származik és Iszfahanban kezdte teológiai tanulmányait. Már az ötvenes évek elején csatlakozott Khomeinihez; vele hosszú iraki száműzetése alatt és franciaországi száműzetése idején is tartotta a kapcsolatot. A sah alatt több tiltakozó tüntetést szervezett szülővárosában. Forradalmi agitáció miatt tiz év börtönre ítélték, de röviddel a fordulat előtt, 1979 februárjában szabadon bocsátották. Joviális megjelenésénél, az iráni televízió népszerű rajzfilmsorozatának egy macskafigurájához való bizonyos hasonlóságánál fogva az ajatollah sok politikai vicc hőse. Sok társával ellentétben nem zavarja, hogy mosolyognak rajta. Rudolph Chimelli
