Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-20 / 12. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 20. 1986. Számítógépre bízták a borok elemzését es ellenőrzését a Badacsonyi Szólőtermelési Egyesülés pincészeteiben. A döntés joga természetesen mindig a nagyhírű történelmi borvidék avatott szakembereinek kezében van, a számitógép csak a kezük alá dolgozik: vezeti a készletgazdálkodás adatait, variációkat dolgoz ki a sok tízezer hektoliter bor házasitásához, segíti a megkezdett hordok mennyiségi és minőségi összeválogatását. Újítsa még előfizetését! FODOR ERNA- LÁTOGATÁS SZABOLCS'SZATMÁR MEGYÉBEN Baloldalt Molnár Csilla Andrea, középen Raquel Bruhn, jobbra Cecile Lartique. Az impozáns külsőségek között megrendezett szépségrevűn ezúttal huszonöt gyönyörű hölgy szépségét mérte össze a minden bizonnyal pártatlan zsűri. E rangos mezőnyben a magyar jelölt az igen előkelő harmadik helyet szerezte meg, az első helyezett svéd és a második francia kislány után. Csilla édesanyja elmondta: a hölgyek elsőként estélyi ruhában mutatkoztak be. Ott leányuk, a fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium tanulója kapta a maximális pontszámot. Ezt követően népviseletben, majd fürdőruhában vonultak a versenyzők a zsűri elé. A végső összesítésben a magyar kislánynak a harmadik hely és a vele járó 2000 márkás tiszteletdij jutott. Nem is olyan régen még az ország legelmaradottabb részének ismertek Szabolcs- Szatmár megyét. Az utolso másfél évtizedben számottevő változáson ment át Magyar- ország e keleti szeglete. Hangulatában, látnivalókban igen változatos a táj. E vidék szülöttei többek kozott Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, váci Mihály, és az egykori kurucvezér, Esze Tamás is. A valaha roppant szegény megye népe ma villaszerű uj házakban lakik. A vidék iparilag is komoly fejlődésen ment át. A megyeszékhelyen, Nyíregyházán kivul Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Fehérgyarmat varossá fejlődött. NYÍREGYHÁZA A "Tokaj-expressz" Nyíregyházáig vitt bennünket. Aki az utóbbi időkben nem járt erre, szép, modern várost talál a régi kis poros városka helyén. Gyönyörű, modern épületekkel gazdagodott, de megőrizte szép, Árpád-kori műemlékeit is. A XI. századtól a Gutkeled nemzetség tulajdona volt, 1605-ben hajduvárosi rangot nyert. Évszázadok során a Rákócziak, Károlyiak, Dessewffyek birtokolták. A történelem viharaiban megfogyatkozott lakosságát szlovák ajkú "tirpák" családokkal töltötték fel a Károlyi-grófok, igy mentették meg az akkor gyéren lakott, a pusztulás szélén álló települést. Lakosainak száma ma 120 ezer. Papírgyára, gumigyára, három telepből álló konzervgyára, modern kórháza, három főiskolája, könyvtára és saját színháza vari. A megye népi építészetét bemutató múzeumfaluval is dicsekedhet. A város közelében le'vö 13 hold területű szikes sóstó és nagy kiterjedésű tölgyesei adják a környék üdülési lehetőségeit. EGRI BOROK Magyarországról Importálja: KEDEM WINE CO. NEW YORK N.Y. A Budapesti Orthodox Rabbinátus felügyelete alatt Mi a konzervgyárat néztük meg, ahol Rudi Béla igazgató kalauzolt _ bennünket. A gyárnak 2,500 munkása van. Évente több, mint 150 ezer tonna zöldséget( és gyümölcsöt dolgoznak fel. A termekek 20%-a belföldön, 3 0 96-a a nyugati, 50%-a pedig a szocialista országokban kerül eladásra. Legutóbbi ottlétemkor New Yorkban is vásároltunk Nyíregyházán csomagolt meggybefőttet. Az egész üzemet számitógépek vezérlik, igy a zöldség és gyümölcs behozatala után négy órával mar teljesen feldolgozva kerül a raktárakba. Ellátogattunk Vásárosnaményba is, megnéztük érdekes, tájjellegű u.n. Beregi Múzeumát, amely a népi kultúra gazdag tarháza. A múzeum textilgyüjteményeről és a munkácsi vasöntöde tárgyairól nevezetes. A II. RÁKÓCZI FERENC TERMELŐSZÖVETKEZETBEN. Vaja 4,500 lelket számláló kisközség, amely a XII. századtól alakult ki. Nevezetessége, hogy II. Rákóczi Ferenc itt tárgyalt a szatmári békéről 1711-ben. A község területe nagybirtok, népe a felszabadulásig nagyon szegény zsellérség volt. Földje savanyu, homokos, ezert az 1949-50-ben alakult termelőszövetkezet nehezen boldogult. Három szövetkezet egyesülten próbálta művelni a földet. Helyzetük javulni kezdett 1965-ben, de lényegesebb változás csak ’70-ben kezdődött, amikor Iklódi László került a TSZ elnöki posztjára. A TSZ- nek 300 szakmunkása és több mint 500 nyugdíjas alkalmazottja van. Évente 1,200 hizómarhát exportálnak az NSZK-ba, Olaszországba és a Szovjetunióba. Külön ki kell emelnem, hogy 340 hektáron termelik a hires" szabolcsi almát, de megy- gyet, szilvát, epret és barackot is termesztenek. Igazi nagy bevételük azonban ipari tevékenységükből származik. Saját üzemükben készítik a gyümölcskoncentrátumokat. 12 ezer tonna tárlolókapacitásu hütöházuk- ban tarolják a tavaszi szállításokra szánt álmát. Van üzemük, ahol konzervdobozokat készítenek - 6 millió darabot evente - konzervgyárak részére. A TSZ-ben nem túl magas az átlagfizetés, mintegy 48,000 forint évente, de ezt a szövetkezetben dolgozó családok minden tagja megkapja. A háztájiban termeiteket is átveszi - folyó áron - a szövetkezet. Továbbá az állattartásért kapott dijak, és a nyereségrészesedés is hozzájárul a tagság jövedelméhez. így nem csoda, hogy a tagok házai igen szépek, bárhol megállnák a helyüket. A kis faluban 130 autótulajdonos is van, ami feltétlenül bizonyítja életszínvonaluk hihetetlen mértékű emelkedését. ELVEZZE A REGI VILÁG ZAMATJÁT Egri Rizling és Cabernet Sauvignon Eger világhírű szőlővesszőiről származnak ezek a finom veres és fehér asztali borok s Európa harmadik legszebbje: magyar
