Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-20 / 12. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 20. 1986. Haldoklik a Kirkpatrick elmélet Talán nem szükséges bemutatni olvasóink­nak Jean Kirkpatrickot. O volt a Reagan kormány nagykövete az Egyesült Nemze­tekben és ennek a tisztségnek a betöltése főleg abban nyilvánult meg, hogy védel­mére kelt diktátoroknak a világ különböző részein. De talán nem mindenki tudja, hogy miként nyerte el magas tisztségét? Cikket irt a Foreign Policy folyóiratban, melyben u{=ry( nyilatkozott, hogy az USA külpoliti­kájának sarkköve diktátorok támogatása, felteve, ha e diktátorok ellenzik a Szovjet­uniót és hajlandók támogatni USA külpoli­tikáját. Reagan elnök magáévá tette a Kirkpat­rick elméletet. Ez késztette öt Marcos, Duvalier, Pinochet, Chun Doo Hwan és a dél-afrikai apartheid kormány vezetői­nek támogatására. A Kirkpatrick elmélet lényege: megakadályozni a történelem menetét, a haladást. Más szóval: fenntar­tani minden eszközzel a latifundiumok tulajdonosainak, az ipari mágnásoknak, a nemzetközi vállalatok kiskirályainak uralmát, hogy kirabolhassák a fejlődő or­szágokat. Ezt az elméletet fenn lehet tartani ideig­lenesen, amit semmi sem bizonyít jobban, mint Duvalier és Marcos uralmának meg­döntése és az, hogy Pinochet, Chun Doo Hwan es a dél-afrikai fajgyűlölők. távozása sincs már messze. Ahhoz sem kell jósnak lenni, hogy Reagan elnök azon terve, hogy a nicaraguai kont­rák segítségével megdöntse a nicaraguai kormányt, kudarccal fog végződni. "AZ USA LÉPÉSE TÖRVÉNYELLENES" MONDJA AZ ENSZ SZÓSZÓLÓJA. Francois Giuliani, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szószólója kijelentette, hogy az USA azon lépése, mely követeli, hogy a Szovjetunió csökkentse ENSZ kül­dötteinek szamát 275-ről 170-re, törvény- ellenes. Megszegi azt az egyezményt, amely létrejött 1947-ben az USA és az ENSZ tagállamai között. Javier Perez de Cuellár, az ENSZ főtit­kára is úgy (véli, hogy az USA megszegte elkötelezettségét, melyet akkor vállalt, amikor elfogadta, hogy az ENSZ ebben az országban működjön. A szovjet kormány elitélte a Reagan kormány követelését es hangsúlyozta, hogy ilyen lépések nem nyújtanak kedvező talajt újabb csúcsértekezletre. "Ilyen önkényes lépés az USA részéről nem más, mint egy fennálló egyezmény botrányos megsértése. Az amerikai kormány e döntése ellentmond azon feltevésnek, amely a két ország köz­ti viszony javulását célozza." Az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki az USA e lépése fölött. MANILA. Corazon C. Aquino, a FÜlöp-szi- getek elnöke fogadta az elnöki palotában a Kínai Népköztársaság külügyminiszterét, Zhu Muzhit, akivel a két ország közti kul- turcsere-egyezményrÖl tárgyalt. Az Aquino kormány kéri, hogy az USA adja át azokat az iratokat, melyek Marcos volt elnöknek az Egyesült Államokban lévő vagyonát sorolják fel. Juan Ponce Enrile hadügyminiszter elren­delte az országgyűlés két tagjának a letartóz­tatását, akiket Evelio Javier, az Aquino választási kampány vezetőjének meggyil­kolásával vádolnak. A két vádlott Arturo Pacificador és Orlando Dulay. OLOF PALME 1927-1986 Egy ötvenkilenc éves svéd férfiú, három- gyermekes családapa, egy este feleségével moziba ment. Az előadás után egy ismeret­len gyilkos hátba lőtte. Ennyi lenne a Palme- gyilkosság rövid története, ha nem olyan férfiról lenne szó, aki életével és életmű­vével messze túlnőtt a szűkszavú rendőri tudósítások keretein. Hogy politikusként is sajátos szokásai voltak, jelezte az is, hogy ezen az estén, mint máskor is gyak­ran, elhárította a neki kijáró _ biztonsági Őrizetet, a hét végén kikapcsolódni akart, mint bármely más polgár. És ez nem póz volt - az arisztokrata származású kormány­fő egyike volt korunk azon államférfiai- nak, akiktől a legmesszebb állt a keresett­ség. Nem túlzott a megállapítás, hogy Svédor­szág Palme nélkül már nem lesz az, ami eddig volt. Kivételes nemzetközi tapasz­talattal és tekintéllyel rendelkező^ világ­méretű összefüggésekben gondolkodó honfi­társukat vesztették el a svédek, a béke és az általános emberi haladás cselekvő szószólóját. Egész életét az önálló vélemény­alkotás jellemezte, amelyet csupán a stock­holmi szociáldemokrácia tanai, s a józan értelem parancsolata kötött. Korán eljegyezte magát a politikával. Jogot és az Egyesült Államokban politikai tudományokat hallgatott, s mindössze har­mincéves volt, amikor legfiatalabb képvi­selőként beválasztották a ( parlamentbe. Ragyogó képességeit a pártjában nyomban fölismerték. Tage Erlander szociáldemok­rata miniszterelnök, a jelenlegi jóléti ál­lam megalapozója, közvetlen munkatár­sának választotta Olof Palmét. Amikor a "nemzőt atyja" 1969-ben, huszonhárom évi közszolgálat után nyugalomba vonult, egyértelmű volt, hogy ki lépjen a helyébe. Jóllehet, Palme ekkor csupán negyvenkét éves volt, már másfél évtizedes gyakorlat állt mögötte a stockholmi politika legfel­sőbb régióiban. Letette névjegyét a nemzet­közi diplomáciában is, amikor mindvégig határozottan, s kormányfőként ezután már országa tekintélyét kölcsönözve az állásfoglalásának, szót emelt az Egyesült Államok vietnámi háborúja ellen. A kétol­dalú kapcsolatok tartós lehűlését eredmé­nyezte a bátorsága. Washingtonban Palmét elkönyvelték "balosnak". Az igazán aktiv részvétéit a nemzetközi politikai életben azonban akkortól számít­hatjuk, amikor a szociáldemokraták az 1976-os választás után ellenzékbe kény­szerültek. Palme megismerkedett a világ krónikus tűzfészkeivel, határozott, személyes benyomásokon alapuló véleményt formál­hatott a dél-afrikai faji megkülönböztetés­ről, s az ENSZ megbízása alapján közvetí­teni próbált Irán és Irak között. A neve mégis azzal vált leginkább ismertté, hogy i megújuló kezdeményezésekkel, felhívásokkal állt elő a talán legsürgetőbb, s az egész világot érintő két gazdasági, illetve politikai-katonai probléma megoldására: a szegény és gazdag országok között tátongó szakadék áthidalására, illetve a fegyverkezési versenyfutás megfékezésére. A Stockholmba érkező reszvéttáviratok azt bizonyítják, hogy a fejlődő országokban elismertek erőfeszítéseit a kiegyensúlyozottabb gazdasági világrend megteremtéséért. Emlékezetesek a Palme-bizottsag jelen­tései az ENSZ-közgyúlés rendkívüli leszere- lesi ülésszakához és Svédország mellett Görögország, Argentina, India, Mexikó és Tanzánia vezetőinek felhívása egy nuk­leáris moratórium elfogadtatására. Mind­ez azt a meggyőződést vetítette ki a nem­zetközi politika szintjére, hogy az enyhü­lés es a leszerelés a világ népeinek közös ügye, serkentő szerepük lehet benne a kisebb országoknak is. Nehéz gazdasági helyzetben, nyomasztó kilátások közepette vette át a miniszter­elnöki teendőket, am a korona merész leértékelésével megteremtette a verseny- képesség feltételeit. Legnagyobb erényé­nek mégis az bizonyult, hogy a változó körülményekhez próbálta igazítani orszá­gának fejlődését, ugyanakkor megőrizte a szociáldemokrata hagyományokat, védte a jóléti államot. A vörös rózsa pártjának az ideológiáját abban fogalmazta meg, hogy amit az egyén önmagának elérni szeret­ne, azt csak másokkal közösen teheti. A szociáldemokraták legfőbb feladata tehát, hogy megteremtsek ennek a "társadalmi szolidaritásnak" a feltételeit, segítve és támogatva az egyéni képességek kibonta­kozását. Bátor elképzeléseiért, lendületes cselek­vőkészségéért sok személyes bírálat érte az elmúlt időszakban. Valójában talán soha nem sikerült honfitársaival egyértel­műen megértetni azt sem, hogy mi szüksége van a semleges Svédországnak az aktiv külpolitikára. Személyes tragédiája döbbe­netes módón bizonyította be, hogy a nemzet­közi élet hatasai, olyan kóros kinövései elöl, mint például a terrorizmus, ma már egyetlen ország sem zárkózhat magába. A választások előtt föltett körkérdés sze­rint Palme intellektusát, értelmét tisztel­tek a svédek, de emberileg közelebb áll­tak hozzájuk a provinciálisabban gondolko­dó polgári politikusok. "Olofé a hatalom, de a glóriára várnia kell", irta az eredmények ismeretében egy helyi lap. A gyilkosság után tartott többezres felvonulás, az orszá­gos döbbenet és fájdalom meghozta neki ezt a posztumusz elismerést is. Lambert Gabor Koszorúzás Március Idusa alkalmával a Magyar Nép­köztársaság washingtoni nagykövete, dr. Házi Vencel, valamint Kocziha Miklós new yorki főkonzul és Endreffy Miklós, a Magyar Népköztársaság ENSZ misszió­jának ideiglenes vezetője pénteken, már­cius 14-én délelőtt megkoszorúzta Kossuth Lajos new yorki szobrát.

Next

/
Thumbnails
Contents