Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-20 / 12. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 20. 1986. Haldoklik a Kirkpatrick elmélet Talán nem szükséges bemutatni olvasóinknak Jean Kirkpatrickot. O volt a Reagan kormány nagykövete az Egyesült Nemzetekben és ennek a tisztségnek a betöltése főleg abban nyilvánult meg, hogy védelmére kelt diktátoroknak a világ különböző részein. De talán nem mindenki tudja, hogy miként nyerte el magas tisztségét? Cikket irt a Foreign Policy folyóiratban, melyben u{=ry( nyilatkozott, hogy az USA külpolitikájának sarkköve diktátorok támogatása, felteve, ha e diktátorok ellenzik a Szovjetuniót és hajlandók támogatni USA külpolitikáját. Reagan elnök magáévá tette a Kirkpatrick elméletet. Ez késztette öt Marcos, Duvalier, Pinochet, Chun Doo Hwan és a dél-afrikai apartheid kormány vezetőinek támogatására. A Kirkpatrick elmélet lényege: megakadályozni a történelem menetét, a haladást. Más szóval: fenntartani minden eszközzel a latifundiumok tulajdonosainak, az ipari mágnásoknak, a nemzetközi vállalatok kiskirályainak uralmát, hogy kirabolhassák a fejlődő országokat. Ezt az elméletet fenn lehet tartani ideiglenesen, amit semmi sem bizonyít jobban, mint Duvalier és Marcos uralmának megdöntése és az, hogy Pinochet, Chun Doo Hwan es a dél-afrikai fajgyűlölők. távozása sincs már messze. Ahhoz sem kell jósnak lenni, hogy Reagan elnök azon terve, hogy a nicaraguai kontrák segítségével megdöntse a nicaraguai kormányt, kudarccal fog végződni. "AZ USA LÉPÉSE TÖRVÉNYELLENES" MONDJA AZ ENSZ SZÓSZÓLÓJA. Francois Giuliani, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szószólója kijelentette, hogy az USA azon lépése, mely követeli, hogy a Szovjetunió csökkentse ENSZ küldötteinek szamát 275-ről 170-re, törvény- ellenes. Megszegi azt az egyezményt, amely létrejött 1947-ben az USA és az ENSZ tagállamai között. Javier Perez de Cuellár, az ENSZ főtitkára is úgy (véli, hogy az USA megszegte elkötelezettségét, melyet akkor vállalt, amikor elfogadta, hogy az ENSZ ebben az országban működjön. A szovjet kormány elitélte a Reagan kormány követelését es hangsúlyozta, hogy ilyen lépések nem nyújtanak kedvező talajt újabb csúcsértekezletre. "Ilyen önkényes lépés az USA részéről nem más, mint egy fennálló egyezmény botrányos megsértése. Az amerikai kormány e döntése ellentmond azon feltevésnek, amely a két ország közti viszony javulását célozza." Az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki az USA e lépése fölött. MANILA. Corazon C. Aquino, a FÜlöp-szi- getek elnöke fogadta az elnöki palotában a Kínai Népköztársaság külügyminiszterét, Zhu Muzhit, akivel a két ország közti kul- turcsere-egyezményrÖl tárgyalt. Az Aquino kormány kéri, hogy az USA adja át azokat az iratokat, melyek Marcos volt elnöknek az Egyesült Államokban lévő vagyonát sorolják fel. Juan Ponce Enrile hadügyminiszter elrendelte az országgyűlés két tagjának a letartóztatását, akiket Evelio Javier, az Aquino választási kampány vezetőjének meggyilkolásával vádolnak. A két vádlott Arturo Pacificador és Orlando Dulay. OLOF PALME 1927-1986 Egy ötvenkilenc éves svéd férfiú, három- gyermekes családapa, egy este feleségével moziba ment. Az előadás után egy ismeretlen gyilkos hátba lőtte. Ennyi lenne a Palme- gyilkosság rövid története, ha nem olyan férfiról lenne szó, aki életével és életművével messze túlnőtt a szűkszavú rendőri tudósítások keretein. Hogy politikusként is sajátos szokásai voltak, jelezte az is, hogy ezen az estén, mint máskor is gyakran, elhárította a neki kijáró _ biztonsági Őrizetet, a hét végén kikapcsolódni akart, mint bármely más polgár. És ez nem póz volt - az arisztokrata származású kormányfő egyike volt korunk azon államférfiai- nak, akiktől a legmesszebb állt a keresettség. Nem túlzott a megállapítás, hogy Svédország Palme nélkül már nem lesz az, ami eddig volt. Kivételes nemzetközi tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező^ világméretű összefüggésekben gondolkodó honfitársukat vesztették el a svédek, a béke és az általános emberi haladás cselekvő szószólóját. Egész életét az önálló véleményalkotás jellemezte, amelyet csupán a stockholmi szociáldemokrácia tanai, s a józan értelem parancsolata kötött. Korán eljegyezte magát a politikával. Jogot és az Egyesült Államokban politikai tudományokat hallgatott, s mindössze harmincéves volt, amikor legfiatalabb képviselőként beválasztották a ( parlamentbe. Ragyogó képességeit a pártjában nyomban fölismerték. Tage Erlander szociáldemokrata miniszterelnök, a jelenlegi jóléti állam megalapozója, közvetlen munkatársának választotta Olof Palmét. Amikor a "nemzőt atyja" 1969-ben, huszonhárom évi közszolgálat után nyugalomba vonult, egyértelmű volt, hogy ki lépjen a helyébe. Jóllehet, Palme ekkor csupán negyvenkét éves volt, már másfél évtizedes gyakorlat állt mögötte a stockholmi politika legfelsőbb régióiban. Letette névjegyét a nemzetközi diplomáciában is, amikor mindvégig határozottan, s kormányfőként ezután már országa tekintélyét kölcsönözve az állásfoglalásának, szót emelt az Egyesült Államok vietnámi háborúja ellen. A kétoldalú kapcsolatok tartós lehűlését eredményezte a bátorsága. Washingtonban Palmét elkönyvelték "balosnak". Az igazán aktiv részvétéit a nemzetközi politikai életben azonban akkortól számíthatjuk, amikor a szociáldemokraták az 1976-os választás után ellenzékbe kényszerültek. Palme megismerkedett a világ krónikus tűzfészkeivel, határozott, személyes benyomásokon alapuló véleményt formálhatott a dél-afrikai faji megkülönböztetésről, s az ENSZ megbízása alapján közvetíteni próbált Irán és Irak között. A neve mégis azzal vált leginkább ismertté, hogy i megújuló kezdeményezésekkel, felhívásokkal állt elő a talán legsürgetőbb, s az egész világot érintő két gazdasági, illetve politikai-katonai probléma megoldására: a szegény és gazdag országok között tátongó szakadék áthidalására, illetve a fegyverkezési versenyfutás megfékezésére. A Stockholmba érkező reszvéttáviratok azt bizonyítják, hogy a fejlődő országokban elismertek erőfeszítéseit a kiegyensúlyozottabb gazdasági világrend megteremtéséért. Emlékezetesek a Palme-bizottsag jelentései az ENSZ-közgyúlés rendkívüli leszere- lesi ülésszakához és Svédország mellett Görögország, Argentina, India, Mexikó és Tanzánia vezetőinek felhívása egy nukleáris moratórium elfogadtatására. Mindez azt a meggyőződést vetítette ki a nemzetközi politika szintjére, hogy az enyhülés es a leszerelés a világ népeinek közös ügye, serkentő szerepük lehet benne a kisebb országoknak is. Nehéz gazdasági helyzetben, nyomasztó kilátások közepette vette át a miniszterelnöki teendőket, am a korona merész leértékelésével megteremtette a verseny- képesség feltételeit. Legnagyobb erényének mégis az bizonyult, hogy a változó körülményekhez próbálta igazítani országának fejlődését, ugyanakkor megőrizte a szociáldemokrata hagyományokat, védte a jóléti államot. A vörös rózsa pártjának az ideológiáját abban fogalmazta meg, hogy amit az egyén önmagának elérni szeretne, azt csak másokkal közösen teheti. A szociáldemokraták legfőbb feladata tehát, hogy megteremtsek ennek a "társadalmi szolidaritásnak" a feltételeit, segítve és támogatva az egyéni képességek kibontakozását. Bátor elképzeléseiért, lendületes cselekvőkészségéért sok személyes bírálat érte az elmúlt időszakban. Valójában talán soha nem sikerült honfitársaival egyértelműen megértetni azt sem, hogy mi szüksége van a semleges Svédországnak az aktiv külpolitikára. Személyes tragédiája döbbenetes módón bizonyította be, hogy a nemzetközi élet hatasai, olyan kóros kinövései elöl, mint például a terrorizmus, ma már egyetlen ország sem zárkózhat magába. A választások előtt föltett körkérdés szerint Palme intellektusát, értelmét tiszteltek a svédek, de emberileg közelebb álltak hozzájuk a provinciálisabban gondolkodó polgári politikusok. "Olofé a hatalom, de a glóriára várnia kell", irta az eredmények ismeretében egy helyi lap. A gyilkosság után tartott többezres felvonulás, az országos döbbenet és fájdalom meghozta neki ezt a posztumusz elismerést is. Lambert Gabor Koszorúzás Március Idusa alkalmával a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete, dr. Házi Vencel, valamint Kocziha Miklós new yorki főkonzul és Endreffy Miklós, a Magyar Népköztársaság ENSZ missziójának ideiglenes vezetője pénteken, március 14-én délelőtt megkoszorúzta Kossuth Lajos new yorki szobrát.
