Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-20 / 12. szám
Thursday, March 20. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A IACOCCA - HÓDÉI PERPATVAR Karinthy "bűvös szekeben", aki beleült, megmondta az igazat; az erdők-mezok, nemzeti kincsek és emlékhelyek őrizetére felügyelő amerikai belügyminiszter bársonyszéke a jelek szerint botránykavarásra csábítja elfoglalóját. Néhány éve a nagyszájú James Watt izgatta fel a kedélyeket, amikor kiebrudalta a függetlenségi ünnepi műsorból a közkedvelt Beach Boys együttest, amelynek a hívei közt pedig az elnöki házaspár is megtalálható. A tárca mai birtokosa, Donald Hodel, eddig ügyesen kerülte a feltűnést, még az ismertséget is, de egy februári napon ott találta magat a tévések reflektorfényében. ^E^y olyan botrány, avagy inkább mérkőzés egyik főszereplőjeként, amelyben ó csakis a vesztes lehetett. Ellenfelét, akit olyan oktalanul kihívott, Lee Iacoccá-nak hívják, s őt ismerve Hódéinak tanácsosabb lett volna a Washington-Boston expresszvonat mozdonyával szemben találkozni. VEGYE MEG... Lee Iacocca ugyanis egyszerűen a Mr. Rámenős Amerikában, ahol pedig ez a fajta sem hiánycikk. Iacocca szervezői készsége vitathatatlan. A menedzser a hetvenes években a Ford-gyár élén állt, mígnem valami okból Összeveszett a névadó tulajdonossal. "Van úgy, hogy az ember nem szeret valakit" - indokolta meg II. Henry Ford, a bámult és irigyelt elnök-igazgatója menesztését, bar - ismerve Iacocca stílusát - nem is kellett különösebb magyarázkodás az összezördülésre. Az "üzleti zseni" a Chrysler élére került, és tüstént megkezdte harcát a csőd szélén álló autógyár szövetségi támogatással történő megmentésére. Az ügy akkortájt nagy viharokat kavart: vajon csak kis cégek mehetnek tőnkre, az óriásokat áz allam kihúzza a csávából?! - hábo- rogtak a "korlátlan" szabad vállalkozás hívei. Utóbb viszont Iacocca és csapata a Reagan-gárda kedvencévé és példájává vált, hiszen rendbehozta a Chrysler szénáját és a nyolcvanas évek derekára a tröszt látványosan visszafizethette tartozását. SIKERSZTORI Az szinte természetes volt, hogy amikor 1982-ben megalakult a társadalmi bizottság a New York-i kikötőben álló Szabadsag- szobor újjáépítési költségeinek az összegyűjtésére, akkor William Clark belügyminiszter a szabad vállalkozás sikerét hirdető és megtestesítő Lee Iacoccat tartotta a legmegfelelőbb embernek a negyvenhárom tagú, ismert személyiségekből álló csoport élére. Egyszóval igazi,, a Fehér Házban is oly kedvelt hollywoodi recept szerint készült amerikai sikersztori t t a Lee Iacoccae, akinek ráadásul emigránsok voltak a szülei, vagyis oda érkeztek a Szabadság-szobor mellett lévő Ellis szigetecskére, ahol a századfordulón nem eppen tapintatosan szortírozták alkalmasokra és alkalmatlanokra az Újvilágba bevándorlókat. A pénzgyűjtők élén állva, Iacocca most bele akart szólni abba is, mire költik az összeszedett dollárokat,, centeket. (A rámenős trösztvezer ugyanis egyaránt megpumpolta a társaságokat es az iskolás- gyerekeket, mig sikerült összeszednie a több, mint kétszázharmincmilliós összeget a szobor és a sziget felújításra.) A jelek szerint éppen emiatt rúgta össze a port a belügyminiszterrel és embereivel, akiknek a Iacoccától eltérő elképzelésűk volt arról, hogy mire fordítják az összeget. A Hodel irányítása alatt álló Nemzeti Park Szolgálat luxushotelt és konferenciaközpontot óhajtana állíttatni az Ellis-szigeten, vagyis egyfajta jövedelmet is hozó vállalkozást. Ez ellen a detroiti trósztvezér populista húrokat pengetve kelt ki, azt állítva, hogy Hodelék "adómenedéket" kínálnak az igy adakozó kedvre derítendő gazdagoknak. A Chrysler-fónók ehelyett egy "etnikai Williamsburgot" akar, vagyis eredeti formájában helyreállítani az Ellis-szigeti épületeket, hogy a leszármazottak "azt láthassák, amit ideérkező elődeik". A Park Szolgálat helyénvalóbbnak látta a dolgot "etnikai Disneyland"-nek becézni. Akárhogyan is, az utóbbi testületben elragadtatással fogadták a hirt, hogy miniszterük kerekperec "elbocsátotta" Lee Iacoccat a két gyűjtőbizottság egyikének éléről: arról a posztról persze, amelyiknek hivatalos feladata a tanácsadás volt, a pénz elköltésében. Hodel váratlanul, tehát több év után "összeférhetetlenséget" fedezett fel Iacocca kettős funkciójában, és "vitat nem tűrve" adta át a felmondólevelet. Lett is belőle haddelhadd. Iacocca természetesen tüstént megjelent a tévékamerák előtt, es országos sajtoer- tekezleten háborgott azon, hogy ha jó volt a pénz ó’sszeszedésére, miért ne lehessen szava a tervek megvalósításánál is. Ezt követően persze Hodel miniszter is rákényszerült a bizonyítvány nyilvános megmagyarázására, mig a Fehér Ház igyekezett minél jobban elhatárolódni a kínossá való ügytől. A sajtó természetesen rögtón tudni vélte, hogy alighanem az elnöki palota mindenható stábfönőke a "miniszterelnök", Donald Regan állhat Iacocca kiakolbóli- tása mögött, mivelhogy a Chrysler- kölcsön körüli viharok idején csúnyán összeveszett az akkori pénzügyminiszter és a trösztvezér. POHÁR VIZ Idáig csupán vihar egy pohár vízben, ám de Lee Iacoccáról újabban mind többet rebesgetik, hogy akár elnökjelölt is lehetne 1988-ban! O ugyan ezt bőszen cáfolja, ám a kozvélemény-kutatok máris kimutatták, hogy a detroiti főnőknek előkelő helye lehetne a demokraták jelölti vetélkedőjén: Hart szenátor és Cuomo New York-i kormányzó mögött a harmadik a népszerűségi listán. S mert egy esélyes elnökjelölti pályafutás legfőbb feltétele az országos ismertség megszerzése, sok demokrata számára csábítónak is látszhat a dinamikus, ugyanakkor "népies stílusú" üzletember megnyerése. FORD AUTÓGYÁROS-VAGY BANKÁR? Henry Ford volt az, aki az évszázad elején megkezdte az autók gyártását, ö volt az, aki bevezette a napi öt dolláros munkabért, ami lehetővé tette, hogy a munkások is vásárolhattak hitelre Ford autókat. Ez nyolc évtizeddel ezelőtt történt. Azóta alapvető változás állt be. A Ford Autóvállalat bekebelezte a 11 billió dolláros tőkével rendelkező First Nationwide Bankot es ezzel ipari-pénzügyi vállalattá változott. Most már nemcsak az autók gyártásából és eladásából nyeri a hasznot, hanem kölcsönök folyósításából és egyéb banktevékenységekből. A Nationwide Banknak 13 államban van fiókja és 24 más bankkal áll szoros kapcsolatban, melyeknek tőkéje 18 billió dollár. A Ford Motor Credit Corp. már eddig is folyósított kölcsönöket Ford autók vásárlóinak. Most, miután bekebelezte a Nation- wide-ot, jelentős pénzügyi tényezővé fejlődött. Eddig az ország nemzetgazdaságában a bankárok és az iparmágnások, külön-külön csoportot alkottak. Ma már ez megszűnőben van. Egyre több ipari vállalat egyesül pénzügyi vállalattal, vagy bekebelezi azt és igy uj gazdasági hatalmi erő képződik. A Bank Holding Comp. törvény ugyan tiltja az ipari üzem és a bank egyesülését, de senki sem tartja be a törvényt és ez a folyamat egyre gyorsabb ütemben folyik. Stephen C. Hansen, a Pittsburgh Dollar Bank elnöke mondja: "Aggodalommal tekintek arra a fejleményre, hogy egyre több ipari vállalat egyesül bankvállalattal, ami a gazdasági hatalom mind kevesebb kézbe kerülését jelenti. Minden jel arra mutat, hogy Ford példáját követni fogja az International Business Machine, a General Motors, Sears és más vállalatok." A gazdasági hatalom összpontosítását lehetővé teszi, hogy az ipari vállalatoknak módjában áll pénzügyi vállalatokat felvásárolni. Ford, GM, vagy IBM évi készpénz- bevétele nagyobb mint a legtöbb pénzintézet vagyona. A First Nationwide bekebelezése Ford áltál az első lépés, amelyet - ha más vállatok kovetnekl oda vezethet,! hogy az országi hitelszolgáltatása néhány kézben! óss zpont osul és | ezek fogják eldön-jjj teni, hogy ki kap-,, hat hitelt és ki | nem. Igaz, hogy! törvenyellenes megtagadni a hitelt' olyan személy $ vagy vállalat részére, amely kellő; biztosítékkal ren-j delkezik, de a bankárok mindig' találnak elfogad- i hatónak látszó1 okot a hitel megta-i gadására. Ki hitte volna 15 evvel ezeiou, nogy a trösztellenes törvény megengedi a Ford Vállalatnak, hogy bekebelezze a Nationwide Intézményt? A régi elv itt is érvényesül: a profit mindenek előtt! I- T.
