Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-13 / 11. szám

Thursday, March 13. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. (VAagcu ÁckJcéA Yoko Ono-koncert Budapesten Békekoncertet rendeznek március 14-én a Budapesti Nemzetközi Vasár A pavilon­jában. Barabás Miklós, az OTB főtitkára, a rendezvényt ismertetve többek között elmondta, hogy a béketanács uj módszerek alkalmazásával is törekszik a fiatalok mi­nél szélesebb körlli bevonására. Az eddigi tapasztalatok - mert nem ez lesz az első hazai koncert, amelynek központi gondola­ta a béke - kedvezőek, s remélhetően a márciusi rendezvény tovább erősíti a fia­talok között a békéért való tenni akarast. A koncert sztárja Yoko Ono lesz, aki jelenleg a Csillagbéke cimú európai kon- certköruton vesz részt. Előadásának közpon­ti gondolata: tiltakozás a csillagháború ellen. Az öt évvel ezelőtt meggyilkolt John Lennon özvegye az előzetes tervek szerint mintegy másfel órás koncertet ad Budapesten, s ezen belül külön részben emlékeznek meg a Beatles egykori világhírű tagjáról. Q m Richard Wagner pécsi kornasága Richard Wagner eddig ismeretlen magyar kapcsolataira derített fényt Hajzer Lajos docens, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem oktatója. A baranyai megyeszék­hely XIX. századi művelődéstörténetének kutatásánál fedezte fel, hogy Wagnernek keresztfia volt Pécsett: az 1882-ben szü­letett Engel Richard, akinek zenetudós édesapja, a német géniusz iránti tisztelet­ből adta újszülött gyermekének a Richard nevet, és felkérésére a zeneszerző elvállal­ta a komaságot. Az 1851 és 1939 között élt Engel József 23 éves korában találkozott először sze­mélyesen Wagnerrel, pontosabban: felesé­gével, Cosimával - Liszt leányával -, s ö ismertette össze a zeneszerzővel. Min­den bizonnyal a Wagner-rajongo Engel József működése is szerepet játszott abban, hogy a századforduló táján gyakran műsor­ra kerültek a német zeneszerző müvei Pécsett. Megkezdődött Mohács történelmi bel­városának több ütemben megvalósuló, s várhatóan az ezredforduló táján befejeződő átfogó rekonstrukciója. A munka során megőrzik a kisváros hangulatát, ezért kor­látozzák az uj épületek magasságát, ál­talában egyemeletes hazakat emelnek. A Duna-parton sétányt alakítanak ki. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- t Félévre $ 10.- KANADÁBA ÉS EURÓPÁBA $ 20.­Megujitásra: $ Naptárra: $ Név:.................................................................. Cím:........................................................ , < Varos: ...............................Állam:............... Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Mankó Ildikó Magyar kutatók Mexikóban Látogatóban a totonák indiánoknál A közép-mexikói magasföld indián nép­csoportjainak egyik ősi etnikuma a toto­nák törzs. Számuk 130.000 körülire becsül­hető, saját kultúrájuk és önálló nyelvük van. Zömük Puebla és Veracruz mexikói tartományokban él, nagyjából azon a terü­leten, ahol Cortez hódítása előtt is laktak. Földműveléssel és állattartással foglalkoz­nak. Hagyományaik szerint valaha Chicimoz- tok és Teotihuacan területén éltek, és nagy piramisokat építettek. A huaztékok leszármazottainak tekintik magukat. A spanyol hódítás utáni (1519) harmadik év­ben a spanyolok már megszállták területü­ket. Sok totonák harcolt a spanyol hadse­regben, igy viszonylag elkerülték a véron­tást. 1523-ban ferences szerzetesek keresz­tény hitre térítették őket, de az ősi hit­világ ma is keveredik rítusaikban. Nevük - totonák (- annyit jelent, mint "három szív". A név eredete az ősi időkbe nyúlik vissza, amikor templomaikban meg ember­áldozatokat mutattak be: évente három harcos szivét. Nagyjából ennyit tudhat egy átlagos tájékozottságú olvaso a toto- nákokról. ELET-KÓVULETEK Ez év január végén érkezett vissza az a hét fiatal, akik kutatöuton jártak a toto- nákok földjén. Lammel Annamária etno­lógussal beszélgettem utazásuk céljáról és eredményeiről.-Miért választották éppen ezt a terüle­tet uticélul? Előzetes terepmunka és tájékozódás után döntöttünk úgy, hogy a totonák indiá­nokhoz megyünk. A komplex kutatás - amit tervbe vettünk - a mexikói félnek és nekünk is hasznosnak mutatkozott, miután a totonákok olyan ósi etnikumot alkotnak, ahol ma is megtalálható a Kolumbusz előtti idők kultúrája is. Az Országos Ösz­töndíj Tanácshoz benyújtott pályázatunk­ra háromhónapi kinttartózkodásra kaptunk pénzt hatan. Egyik társunk turistaként vett részt az expedíció munkájában. A csoport tagjai voltak: Gyarmati János régész, Horváth Domokos fotós, Kézdi Nagy Géza régész-etnológus, Nemes Csaba ökológus, Tenkely István agronómus, Pataki Zsolt fotós és jómagam.-Mikor indultak es hova erkeztek? 1985. október 20-án indultunk. Olyan terepet kerestünk, ami etnológiai és régé­szeti szempontból is érdekes. Gondolok arra, hogy meglegyen a kontinuitás a Kolum­busz előtti időktől a máig. Coyutla tele­pülést választottuk székhelyül, ahol a lakos­ság 70%-a totonák, 30%-a mesztic. Innen jártunk ki 5-6 faluba, ahol különböző rítu­sokon volt alkalmunk részt venni. Indulásunk időpontja nagyon közel esett a halottak napjához - keresztény szokás szerint ók is november 2-án tartják. Ezért néhány nap múlva már terepen voltunk. A halotti kultusz - mint minden más rítus - kever- ten tartalmazza az ősi hagyományokat es a keresztény vallás elemeit.-Hogyan zajlik le a totónak halottak naPja? , ... Minden kunyhóban van házi oltár. Tár­gyaik egyébként igen szegényesek, néhány cserépedényből áll, es egy gyékényből a kunyhó közepén. Az általuk elképzelt uni­verzum rendje szerint, szokásos ételeiket teszik ki, húsokat, gyümölcsöt, tepache-t (vegyes gyümölcsből készített, erjesztett ital), és ezzel várják vissza a halottak lelkét. A hetes szám a halottak száma, a hármas a három főistenségé és igy tovább, precíz rendben helyeznek el mindent az ünnepi terítékben. MÍTOSZOK A TENGERPARTRÓL-Könnyen befogadták az expedíció tag­jait a faluközösségbe? Nem mondhatnám. Szerencsénkre a mexi­kói állam minden kis faluban iskolát tart fent, és a tanárok segítettek eloszlatni a bizalmatlansagot. így jutottunk a Coa- kuitlan nevű faluba is, ahová még ut sem vezet fel. A lakosok 100%-a totonák. Köz­tük laktunk, egy indián családhoz beszál­lásolva. Hosszabb időt töltöttünk itt, jó­magam antropológiai vizsgálatokat végez­tem, aminek keretén belül azt vizsgáltam, hogy az emberek milyen logikai művele­teket végeznek gondolkodás közben, milyen klasszifikációs rendszerük van, mit gondol­nak az őket körülvevő világról, milyen a térről alkotott elképzelésük, az időér­zékelésük, stb. Miután sokat járok gyűjtőutra hazai fal­vakba is, arra voltam kiváncsi, hogy a tör­zsi kultúrák az európai paraszti kultúrák­tól elesen elkülönithetők-e ebben a tekin­tetben. Meg kell mondanom, hogy kisebb a különbség a totónak és a magyar paraszt tér- és időérzékelése, valamint gondolati műveletei között, mint egy magyar értel­miségi és egy magyar paraszt, hasonló irányú megnyilvánulása között. Négy évvel ezelőtt kezdtem mítoszokat is gyűjteni a tengerparti indiánok között. Ezt a munkát is folytattam most. Eddig 50-60 alapszöveget jegyeztem fel. Számomra igen meglepő volt, hogy az egyik történeti mítosznak magyar vonat­kozásai is vannak. A spanyol hódítás után született történet arról szól, hogy a fiatal lányoknak férjhezmenetelük előtt szexuá­lis kapcsolatot kellett létesíteniük a kereszt­apjukkal. A mítosz szerint az egyik király lányát - ezt elkerülendő - egy sas elvitte egy nagyon távoli országba, ahol "az em­berek nyers húst ettek, mint a magyarok". Mindezt totonák nyelven hallgattam végig!-Mit kutatott az expedíció többi tagja? Tenkely István a földművelés mikéntjét vizsgálta, és a helyi gyógynövényeket ku­tatta. Sok növényt gyűjtött, amelyből haza is hozott. Tervezi, hogy következő útja során összegyűjti az ott használatos gyógy­növények totonák, spanyol és latin nevét, népi gyógyászatban betöltött szerepét és ezt könyv alakban is megjelenteti. Sá­mánok - gyógyító emberek - ma is működ­nek a totonákok között. Gyógynövényeket is használnak "terápiájuk" során, de leg­alább akkora a szerepe a mágikus szövegek­nek, tárgyaknak és cselekedeteknek. Magyar cipók Amerikába: A Tannimpex az USA-beli Highland Import Corp céggel az Alföldi Cipőgyár leányvállalatával, a kiskunfélegyházi Kiskun Cipőgyárral szerződést kötött százötvenezer pár férfi- cipő ezévi szállítására. Amennyiben az idei "próbaév" sikeres lesz, jövőre mar négyszázezer pár ferficipöt szállítanak az amerikai cégnek.

Next

/
Thumbnails
Contents