Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-13 / 11. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 13. 1986. Milyen lesz Földünk 2000-ben Az Ausztriában működő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzesi Intézet rendszeresen megrendezi a világmodelle- zŐk konferenciáját. Néhány ismert prognózis magyar nyelven is megjelent. Most egy újabb tanulmánnyal ismerkedhetnek meg az olvasók, a "Global 2000" cíművel. A könyv angolul jelent meg és az olvasók arra kapnak választ, milyen lenne a környezetünk 2000-ben, ha napjaink társadalmi- gazdasagi-politikai viszonylatainak fennmaradása mellett a pepesseg^ a technológia, a gazdasági fejlődésben es az éghajlati viszonyok változásában a jelenlegi érvényes tendenciák változatlanul folytatódnának. I II I A magyar kiadas szerkesztője dr. Csáki Csaba arra is felhívja az olvasok figyelmét, hogy bar a jelentést áthatja az emberiség jövője iránt érzett elkötelezettség, az őszinte humanizmus, mégis a polgári gondolkodás terméke. Jellemzője mindenekelőtt a termelési és társadalmi viszonyoktól való elvonatkoztatás. AZ ÉGHAJLAT: TALANY A jelentés szerint a világ várható népessége az évszázad végén körülbelül 6,35 milliard lesz. Afrika lakossága megketszere- zódik. Ázsia és Óceánia lakossága 3,63 milliárdra növekszik, tehát itt él majd a világ népességének több mint a fele. Nyugat-Európa? Japan, Ausztrália és Uj- Zéland lakossága megközelíti az egymil- liárd főt, a Szovjetunió és Kelet-Európa népessége eléri a 0,46 milliárdot. Tovabb- menve: a világ népessége 2027-ben elérheti a 10 milliárdot, 2091-ben pedig a 30 milliárdot. Egy korábbi elemzés szerint a világ népességének jóval a 10 milliárd alatt kell megállapodnia ahhoz, hogy az emberiség kényelemben elhessen Földünk korlátozott természeti erőforrásai mellett. A jövőbeli éghajlatra vonatkozó megállapítások meglehetősen bizonytalanok. Az éghajlat jellegzetes alakulását egyre inkább a légkör, az óceánok, a szárazföldek, a jégtorlaszok, a gleccserek, a növényzet és az ember közötti nagyon bonyolult kölcsönhatások eredményezik. Számolnak a Fold légkörének esetleges melegedésere, de az időjárás teljes megértése azonban még hátra van - állapítja meg a jelentés. Ami pedig a lakosság élelmezését illeti, az előrejelzés szerint a világ fizikai és gazdasági értelemben egyaránt rendelkezik akkora kapacitással, hogy elegendő élelmiszert termeljen a 2000-ig jelentkező növekvő kereslet kielégítésére. Nehézségeket okoz, hogy a szántóterület állandóan csökken, ^leginkább Európában, (Japánban, Délkelet-Azsiában, Kínában, Észak-Afri- kában, Közel-Keleten, KÖzép-Amerikában és Kelet-Ázsiában, de növekszik ugyanakkor Dél-Amerikában, Közép-Afrikában és Dél- kelet-Ázsia egyes részéin. ELSIVATAGOSODAS t Egyre jobban előtérbe kerül az emberiség táplálkozásában a hal és ezért gyakran felmerül a kérdés: lesz-e elegendő hal az óceánokban és az édesvizü tavakban, folyókban? , A tengeri halászat eredményei évről evre csökkennek, ( 1975-ben a világ összes tengerállat-zsákmánya 69,7 millió tonna volt. Valószínű, hogy a zsákmány 2000- ben eleri a 100 millió tonnát. Az antarktiszi krill hasznosítása most van kifejlődőben, de lehetőség kínálkozik majd a középmélytengeri halak halászatának növelésére is. Az édesvízi haltenyésztés eredményei bizonytalanok, a természetes édesvizekből a halfogás 1975-ben 10 millió tonna volt. Az erdők alakulásáról szólva a jelentés szerint az ezredfordulóra Európában 5 százalékkal nó az erdőterület. Az előrejelzések szerint az USA gazdasági erdőterülete 6 millió hektárral csökken. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik a legnagyobb erdókészlettel a világon. Ez 785 millió hektár erdőterületet jelent, amelyből even- te (75 milliard köbméter ipari fa termelhető ki. Aggasztó méreteket ölt a jövőben a talaj- pusztulás. Ennek öt fő kiváltóját a jelentés a következőkben látja: 1./elsivatagosodás; 2./ elmocsarasodás; sófelhalmozódás, szi- kesedés; 3./ erdőirtas; 4./ általános erózió es humuszveszteség; 5./ urbanizáció. 2000-ig valószínűleg a sivatagosodás lesz a legnagyobb tájkepmódósitó változás. A sivatagos területek 2000-ben várhatóan több mint háromszorosát foglalják el a mostani 8 millió négyzetkilométernek. Ez túlnyomórészt a legelők rovására következik be. A legnagyobb veszteség Afrikában és Ázsiában várható. Az elmocsarasodás, a sófelhalmozás es a szikesedes következtében 2000-ig 2,75 millió hektár öntözött terület esik ki a termelésből. SZENNYEZETT KÖRNYEZET Fokozott mértékben várható a vizek es a levegő szennyeződése, a környezet romlása. Gondok lesznek a vízháztartással és szennyeződést okoznak a különböző hordalékok, növényvédő szerek és az egyéb mérgező anyagok. A felszíni vizekben egyre több lesz a só, a műtrágya és a növényvédő szer. A széntüzelés következtében több szeny- nyezŐanyag kerül a légkörbe, a nitrogén és kénoxidok egyre komolyabb egészségügyi problémákat okoznak és savas esőket idéznek elő. Az erdÖirtás és a foszilis energiahordozók elégetése következtében a légkörbe ( kerülő szénoxid tovább növeli a Fold légkörének széndioxid koncentrációját, s olyan körülményeket teremt, amelyek megnövelhetik Földünk átlaghőmérsékletét, elolvaszthatják a sarkvidéki jégtakarókat és a XXI-XXII. század folyamán a tengerszint megemelkedett szintje elárasztással fenyegetheti a partvidéki területeket. A szórópalackok töltőgáza, a hűtőszekrények hűtőközege, a nagy magasságban haladó repülőgépek és végül a nitrogénműtrágyák olyan vegyi anyagokat juttatnak a légkörbe, amelyek a magasabb rétegekben csökkentik az ózon koncentrációját azzal a veszéllyel fenyegetve, hogy megnövekszik Földünkön a növényekre, az állatokra es az emberekre egyaránt káros ibolyántúli sugárzás. Riasztó méreteket ölt a fajok kipusztulása - állapítja meg a jelentés összefoglalója. 2000-ig Földünk növény- és állatfajainak mintegy egyötöde eltűnik. Világméretű probléma előtt áll tehat az emberiség, s ha meg akarja oldani, hogy az utánunk következő nemzedéknek is életlehetőségeket nyújtson a Földünk, Ösz- sze kell fognia, mert csak az erők összpontosítása segíthet a biológiai egyensúly megőrzésében. (i. s.) MÉRNÖKKÉPZÉS A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ÚJ, ANGOL ÉS MAGYAR NYELVŰ ÖNKÖLTSÉGES OKTATÁSI FORMÁJA KERETÉBEN. A MÉRNÖKI DIPLOMA ILL. A BSc, MSc, PhD fokozatok megszerzésének lehetősége, az Egyetem ÉPITÉSZMÉjtNOKI - GÉPÉSZMÉRNÖKI KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI - VEGYÉSZMÉRNÖKI,és VILLAMOSMÉRNÖKI KARÁN. Jelentkezés és részletesebb információk: BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM OKTATÁSI OSZTÁLY H-llll BUDAPEST, Műegyetem rakpart 3-9 Telefon: 452-179 Telex: 225931 muegy h Tájékoztató füzetek a magyar külképviseleteken is hozzáférhetők.
