Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-13 / 11. szám
Thursday, March. 13. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Lusztig Imre: AZ IPARI STRUKTÚRA LEÉPÍTÉSE VESZÉLY ELYEZTET! AZ USA NEMZETGAZDASÁGÁT Akito Morita, a japán Sony Vállalat megalapítója es vezérigazgatója mondja: "Számos amerikai vállalat külföldre helyezte át termelését, vagy résztermékeket megvásárolnak olyan országban, mint Japán, amely képes ezeket jó minőségben és olcsón előállítani. Ennek eredményeként az amerikai ipari üzemek 'üresek', vagyis az Egyesült Államok megszűnik fejlett ipari ország lenni." Mig az ország közgazdászai arról vitatkoznak, vajon az USA elveszti-e alapipari felépítését, azt látjuk, hogy e^yik amerikai ipari vállalat a másik után zárja le üzemét es külföldre helyezi at, vagy csökkenti a termelést: külföldről hozzak be a résztermékeket és a gyártmányokat itt állítják össze es adjak el, mint amerikai készítményt. Autó, acél, szerszámgép, ipari robot, félszigeteié, chip - néhány olyan gyártmány, amelynek termelésében az USA elvesztette vezető szerepét. E fejlemény magával hozott olyan üzemet, gyárat, amely nem termel, hanem árusít. Egy ilyen vállalat profitra dolgozik termékek megszerkesztésével és a késztermék eladásával, de nem annak gyártásával. Egy ilyen vállalat az eredeti ipari vállalathoz viszonyítva 'üres vállalat' (Hollow Corporation). Ha ez a folyamat tovább tart, minden korlátozás nélkül, az halálos csapást merhet az ország nemzetgazdaságára. A termelekenység növekedésében eddig (a múltban) az ipari kezdeményezes járt elől és ez alapozta meg az életszínvonal emelkedését. Vannak, akik azt mondják, nem kell aggódni emiatt, mert a szolgáltatási ipar helyettesíti a kiszorított iparokat. Ez a feltevés téves es veszélyes, mert a szolgáltatási iparban 50, vagy ennél is magasabb százalékkal alacsonyabbak a bérek, mint a nehéziparban. Igaz, hogy a munkanélküliség nem növekszik, az infláció kordában van, a nemzetgazdaság fellendülést mutat, a dollár értéke csökken a nemzetközi pénzpiacon es a kölcsönkamat csökken. De a tény az, hogy az amerikai ipar leépül. Az 1990-es években elénk táruló kép nem lesz olyan rózsás, mint a mai. Egyes közgazdászok azt mondják, hogy ez a folyamat haladást jelent, amit a nemzetközi verseny kényszerit ránk. Ezek szerint, amit most látunk, az azonos az ipari forradalommal és a mezőgazdaság mechanizálásával. Az ipari termelést idővel a komputerek és a robotok végzik el, úgyhogy a munkabérkiadás minimális lesz. Mások szerint ez nem egyéb, mint ábrándozás. Szerintük az USA nem prosperálhat, nem lehet vezető hatalom ipari bázis nélkül. Az ipari fejlődés hozta magával az ország nemzetgazdaságának fejlődését. "Ha az ország ipari termelése csökken, az magával ragadja a nemzetgazdaságot" - mondja Roger E. Brinner, a Data Resources, Inc. szószólója. Sara Johnson közgazdász szerint "az ipari termelésben elért eredmények tették lehetővé a szolgáltatási keresletet." Tsutomu Oshima, a Toyota vállalat igazgatója fényesen rámutat: "Egy ország nem létezhet csupán szolgáltatási iparral.'^ Ha az USA nem akar a lejtőn lefele haladni, akkor fel kell építenie és modernizálnia az ipari struktúrát. Nézzük a számokat: 1953-ban a nemzetgazdaság 30%-t.at az ipari üzemek termelték, 1985-ben csak 2196—ált. A tartós termékek 1950-ben az össztermék 17.8 százalékát, 1985-ben 12 százalékát tették ki. A vállalatok vezetőit csupán az érdekli, hogy haszonra dolgozzanak. Ford nem törődik azzal, hogy a japánok egyre több autót gyártanak, ha a bankári működésével folyósított kölcsönök révén profittal zárja az évet. Az amerikai vállalatok Tajvánba, Dél- Koreába és más alacsony bérű országokba helyezik át termelésüket, vagy kiadják szervezetlen üzemeknek, vagy bérlevágást kényszerítenek dolgozóikra. Ezek a lépések ideiglenesen versenyképessé tesznek egy^egy vállalatot, de ez nem jelenti azt, hogy az előnyös a nemzetgazdaságra. 1979 óta 1.5 millió ipari munkás vesztette el munkáját, ugyanezen időben 10 millió munkaalkalom kínálkozott a szolgáltatási iparokban. A szolgáltatási réteg képezi ma a nemzetgazdaság 68%-át és ez a folyamat tovább tart. A Munkaügyi Hivatal szerint az uj munkaalkalmak 90%-a ezen a téren mutatkozik. Közgazdászok, társadalmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a tendencia milyen helyzetet teremt majd a nemzetközi verseny és az amerikai életszínvonal terén. Az USA jelenleg a modern technológiában vezető szerepet tölt be. Ezt azonban csak úgy lehet fenntartani, mondja Lester C. Thurow, a Massachusetts Institute of Technology tanára, ha megtartjuk, vagy felépítjük ipari struktúránkat. Modern technológiát nem lehet légüres térben fejleszteni, ennek a folyamatos gyártással kell párosulnia. Veszjel az, hogy versenytársaink többet fektetnek be kutatásra és fejlesztésre, mint mi. Nem szabad abban az álomban ringatóznunk, hogy az USA-nak monopóliuma van a szolgáltatások terén. Ellenkezőleg. Stephen Cohen,^ a California Egyetem közgazdasági tanara mondja: "Ha elveszítjük az ipari bázist, képtelenek leszünk egy virágzó szolgáltatási gazdaságot teremteni." Ha az USA csupán a munkabérek csökkentésével tudja versenyképességét fenntartani, akkor az orvosság rosszabb lesz, mint maga a betegség. Az amerikai ipari vállalatok vezetőinek meg kell tanulniok, hogy prosperitásuk attól függ, hogy munkásaik olyan bért kapjanak, amely lehetővé teszi részükre a gyártmányok megvásárlását. Bruce R. Scott, a Harvard Egyetem szociológusa mondja: "Az USA úgy tarthatja fenn versenyképességét a világpiacon, ha felhasználja a rendelkezésere álló emberi és anyagi tartalékot, úgyhogy az amerikaiak keresete egyre emelkedjen. Prosperitást nem lehet bérlevágásokkal létrehozni. Ahhoz a termelékenység növelésere van szükség úgy az iparban, mint a szolgáltatásokban." Terjednek a fiatalkorú bandák Kaliforniai hatóságok jelentik, hogy a városkörnyékeken egyre jobban terjednek a fehér, középosztálybeli fiatalkorúak bandái, amelyek egymás közötti verekedésekkel, rablásokkal rontják a környékek életét es egyesek u.n. sátáni szertartásokban vesznek részt. Legszembetűnőbb ez Los Angelesben de más kaliforniai városok rendőrségei is hasonló fejleményekről jelentenek. Los Angelesben azelőtt is léteztek bűnöző ifjúsági csoportok a legszegényebb környékeken, de újabban máshol is elszaporodtak. A Los Angeles megyei rendőrség becslése szerint 1.200 fehér fiatal tartozik bandákba a megyeben, Los Angeles városon kívül. "A fehér bandák kábítószereket használnak, robogó autókról lövöldöznek és rablásokat követnek el" - mondja a megyei rendőrség szószólója. A hatóságok mindezt a szülői fegyelem fellazulásának és a családok felbomlásának tulajdonítják, de mások szerint a fiataloknak a szülőktől való elidegenedése, a reménytelen gazdasági kilátások és a nukleáris háború lehetősége feletti aggodalom az okozója ennek a helyzetnek. A fiatalok sok esetben fajgyűlölő vagy_ ördögimádó, babonás szekták hálóiba ( kerülnek. Társadalmi dolgozók es rendőrök szerint egyes fehér bandák a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik és náci jelvényeket viselnek. A rendőrség úgy látja, az F.F.F. nevű fehér, ifjúsági banda gyilkosságokat is elkövetett, es az ördogirnádó bandáknak tulajdonítja sírok kirablását, templomok vandalizalását és állatok szertartásos feláldozását. A rendőrség sejti, hogy több megoldatlan gyilkosságért az ifjúsági bandák a felelősek.
