Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-06 / 10. szám

Thursday, March 6. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. RÉSZLETEK REAGAN ELNÖK FEB. 26-1 BESZÉDÉBŐL RÉSZLETEK GORBACSOV FEB. 25-1 BESZEDÉbÓL ATARTÓS BÉKÉÉRT AHOGYAN REAGAN ELNÖK ES GORBACSOV FŐTITKÁR LATJA A BEKE BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDSZEREIT. Az erő a leghathatósabb (érv meggyőzni ellenfeleinket arról, hogy komolyan tárgyaljanak es ne erőszakoskodjanak más nemze­tekkel. Ma este a biztonsági program, amit ti, kedves polgártársak és en kezdtünk meg, Amerika erejenek visszaszerzésére, veszély­ben van. Azok veszélyeztetik, akik abbahagynák a felkészülést, mielőtt az be lenne fejezve. Minden lassulás veszélyt hozna A- merikára es meggyengítené tárgyalási képességünket. A mi ellenfeleink, a szovjetek, és ezt tapasztalatból tudjuk, csak olyan nemzeteket respektálnak, amelyek az erő pozíciójából tárgyalnak. Amerika ereje a béke legfontosabb biztosítéka. Ez a legjobb reményünk arra, hogy tárgyalhassunk a nukleáris fegy­verek igazi csökkentéséről. Most, hogy leültünk a szovjettel erről tárgyalni, ne dobjuk el a tromfunkat. Tavaly megállapodtam a kongresszussal, hogy egy évre befagyasztjuk a hadikiadások emelését es azutan ismét megkezdjük az évi 3%-os emelést. De sajnos nem ez történt. 5%-os hadikiadás-csökkentés történt. És most vannak, akik azt mondják, vágjunk le 20, 30, 50 billió dollárt a hadikiadásokból. Ez a legfelel'ótlenebb és legveszélyesebb magatartás és én aka­rom, ho^y tudjatok erről... Sok millió amerikai ugyanis azt hiszi, hogy erősebbek vagyunk katonailag a szovjetnél. Ezt a hamis pro­pagandát vissza kell utasítani és elő kell állni a tényekkel. A Szov­jetunió 1970 óta 500 billió dollárral többet költött hadikiadások­ra es háromszor annyi stratégiai bombát gyártott, mint mi. En­nél fogva lenyeges egyenlőtlenseg all fenn a két ország kozott. A szovjetnek másfélszer annyi hadirepülőgépe van készenlétben, mint nekünk, két es félszer annyi tengeralattjárója és ötször annyi tankja van. E különbségek némelyikét már megszüntettük, de hogy ismét biztonságban érezzük magunkat, még többet kell ten­nünk. A szovjet magatartás története, erőszakosságuk a gyengébbek­kel szemben, kell, hogy emlekeztqssen bennünket arra, hogy a beke es szabadság egyedüli biztosítéka a katonai erő és a nemze­ti akarat. Bezzeg megérti ezt Afganisztán, Lengyelország, Cseh­szlovákia es Kuba népe. Vannak, akik azt hiszik, hogy most, miután tárgyalunk a szov­jettel, könnyelműen kezelhetjük a nemzetvédelmet. Mi sincs távo­labb az . igazságtól. Az hogy komolyan kezeltük védelmünket, tette lehetővé a komoly tárgyalást velük. Hallottátok beszédeimet a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés röl (Csillag Háború). Ez egy szép napon meg fog szabadítani bennün­ket a nukleáris veszély börtönétől. Butaság volna nem előre nyo­mulni e téren, amikor a szovjet már 20 évet fektetett be az ő programjába. Ne felejtsük el, hogy az egyedüli város, amelyet rakéták védenek, az a szovjet és nem az USA fővárosa. Mi békésebb világot akarunk. Mi csökkenteni akarjuk a fegyverke- zest. Mi olyan egyezményt akarunk, amely igazán csökkenti a nukleáris veszélyt. Mi igazi működőképes egyezményt akarunk, csalás nélkül. Véget akarunk vetni az államilag irányított meg- félemlitési politikának, fenyegetésnek, uralmi vágynak. Igazi békét akarunk. Tartsuk fenn döntő jellegű nemzeti erőnket, az " egyseget, amely a szovjetet a tárgyalóasztalhoz hozta, s amely történelmi alkalmat ad a nukleáris fegyverek csökkentésére és valódi alkalmat a tartós békére. Ez lenne a legszebb örökség gyer­mekeinknek és azok gyermekeinek. Mérlegelve a helyzet minden oldalát, pártunk programot dolgo­zott ki a tömegpusztitási fegyverek teljes eltörlésére, századunk végére. Ennek megvalósulása alapvetően uj korszakot nyitna meg az emberiség történelmében. Megnyitná a lehetőséget arra, hogy az emberiség kizárólag épitőmunkával foglalkozzon. Elérkezett annak az ideje, hogy megértsük napjaink komor való­ságát: a nukleáris fegyverek olyan óriási vihart rejtened maguk­ban, amely képes lesz egyszerűen letörölni az emberi fajt Földünk színéről. A szocializmus minden feltétel nélkül visszautasítja a háborút, mint az államok közti politikai és gazdasági ellentétek, viták, megoldásának eszközét. A mi eszményünk egy világ fegyverek és erőszak nélkül, amelyben minden nép szabadon választhatja fejlődése útját. Ezért van az, hogy a jövőben is a nukleáris veszély, a fegyverke­zesi verseny elleni küzdelem marad pártunk ténykedéseinek alap­vető iránya. Nincs más megoldás ebben a kérdésben. Az a jobboldali csoport, amely hatalomra jutott az USA-ban, valamint vezető NATO társutasaik letértek a detente útjáról, áttértek a katonai erő útjára. A washingtoni adminisztráció sü­ket lett minden javaslatunkra a fegyverkezesi verseny megszün- tetesére, a helyzet megjavítására. Ennek ellenére elvünk az marad, hogy kutassuk, keressük és találjuk meg a legcsekélyebb alkalmat is - amig lehetséges - a háborús, veszély fokozódásának megaka­dályozására. ». | .• f I t Ebben a törekvésünkben partunkat az alanti elvek vezérlik: 1. / A jelenlegi fegyverzetek minősége olyan, hogy egyetlen allam sem remélhet védelmet kizárólag katonai és technikai esz­közök révén, még a legerősebb védelmi berendezések révén sem. A biztonság egyre inkább politikai probléma és egyedül politikai eszközökkel érhetjük el. Biztonságot nem lehet a megtorlástól való felelemre alapozni. Attól eltekintve, hogy az ilyen politika alapjaban véve is erkölcstelen, mivel az egész világot nukleáris tússzá változtatja, előmozdítja a fegyverkezési versenyt, amely elóbb-utóbb korlátozhatatlanná válik. 2. / Az USSR és az USA - viszonnyal kapcsolatban a biztonság csakis kölcsönös lehet. A bölcsesség csúcspontja az, amikor nem csupán saját érdekünkre gondolunk, még kevésbe, amikor mások rovására tesszük ezt. Fontos, hogy minden állam egyformán biz­tonságban érezze magát, mivel félelmek és aggodalmak a nukleá­ris korszakban bizonytalanságot okoznak a politikában. Fontos az idő-tényezŐ tekintetbevétele. Az uj tömegpusztitási fegyverek megjelenése egyre rövidebbre szabja az.időt, amelyben válságos helyzetben politikai döntése-ket lehet még hozni a háború es beke kérdésében. 3./ A világ túlságosan leszűkült és túlságosan törékennyé vált ah­hoz, hogy háborúkhoz folyamodjunk. Nem lehet a világot megmen­teni, ha továbbra is elfogadhatónak és megengedhetőnek tartjuk a háborút és fegyveres konfliktusokat. Ez viszont azt jelenti, hogy mostantól kezdve nem lehet megnyerni egy (fegyverkezési versenyt, vagy ami azt illeti, egy nukleáris háborút. E verseny folytatása, mi tóbb^ annak kiterjesztése a világűrbe, még tovább fokozna a mar amúgy is kritikusan magas szintű fegyverhalmozast és a nukleáris fegyverek tokeletesitését. A világhelyzet olyan pontra juthat, amelyben a döntések többé nem a politikai vezetők intelligenciájától, vagy akaratától függnek. A világ a technoló­gia és a technokrata katonai logika foglyává válhat. S végül tudomásul kell venni, hojjjy a jelenlegi helyzetben nincs más kiút, mint az együttműködés es a békés kapcsolatok a nem­zetek kozott.

Next

/
Thumbnails
Contents