Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-27 / 9. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 27. 1986. 1986: Az úrcsillagászat éve Az 1986-os év bö tudományos eredménytermést igér a csillagászoknak, elsősorban az űrhajózás jóvoltából. A csaknem tiz éve úton lévő Voyager-2 űrszonda - terven felül - januárban berepült az Uránusz bolygó rendszerébe: ez lett ennek az óriás bolygonak az első részletes, közeli vizsgálata. Márciusban hat űrhajó közelíti meg a Halley-üstököst, hárman közülük mélyen berepülnek a légkörébe, és felvételeket készítenek az üstökös - eddig még nem látott - magjáról. Májusban indul ja Jupiter felé két űrhajó, s közülük az Ulysses nevű, melyet a nyugateuröpai országok építettek, az óriásbolygó vonzóerejét kihasználva lendül majd a Nap poláris vidékei fölé. A másik űrhajó, a Galileo, a Jupiter első mesterséges holdja lesz, sőt egy kis leszálló egységet is juttat a bolygó sűrű légkörébe. Augusztusban indul majd Föld körüli pályára az eddigi legnagyobb, 2,4 m átmérőjű tükörrel felszerelt űrtávcső, amelytől több évtizedes munkája során szenzációs csillagászati felfedezések várhatók. Az Uránusznál A Naprendszer 7. bolygóját 1781-ben fedezte fel Herschel. A nagybolygók közé tartozik, átmérője 51.000 km, mintegy négyszerese a Földének, a Naptól majd három milliárd km-re (a Nap - Föld távolság 20-szorosára) kering, egy Nap körüli fordulatot 84 év alatt tesz meg. Ezért mintegy 400-szor kevesebb hot kap a Naptól, mint a Föld,' napsütötte oldalán a hőmérséklet alig - 170 C. Sűrű, átlátszatlan légköre főleg hidrogénből és metánból áll. Öt holdját ismerjük (Miranda, Ariel, Umbriel, Titania és Oberon), amelyek átmérője 500-1600 km között van. Az Uránusz kilenc, néhány km vastagságé (illetve csillagászati mértékkel mérve inkább úgy mondhatnánk: vékonyságú) gyürücskékből álló gyúrürendszerét csak 1977-ben fedezték fel a Földről. A bolygó egyedülálló tulajdonsága a Naprendszerben, hogy forgástengelye csaknem a Nap körüli keringési síkba esik, ezért az Uránusz mozgása időnként olyan, mintha gurulna a pályáján (mostanában a forgástengely éppen a Nap felé mutat). Ebből a felsorolásból látjuk, hogy keveset tudunk erről a bolygóról és rendszeréről, ezért várható, hogy a Voyager-2 űrszonda, amely a Jupiterről, a Szaturnuszról, hold- és gyürürendszereikról igen jó minőségű képeket készített, és érdekes méréseket küldött, most az Uranuszról is fontos adatokat fog közvetíteni. A Voyager-2 még 1985. novemberében kezdte meg a részletes vizsgálatokat, s ezek február 25-ig fognak tartani; január 24- én volt legközelebb a bolygóhoz. A Voyager-2 űrszonda olyan pályán repül majd tovább, amelyen 1989. augusztus 25- én a Neptunusz bolygót fogja megközelíteni. A Halley-ústökösben 1986. március 4-én két órára bekapcsolódnak a Vega-1 űrszonda összes műszerei és felvevökamerái, hogy kb. 14 millió km- ról megkezdjék a Halley-üstökös légkörének a vizsgálatát. Március 5-én - már mintegy hétmillió km-ról - ismét két órán át működik majd valamennyi berendezés. Az üstökös legnagyobb megközelítése március 6-án a hajnali órákban történik, ekkor a műszerek és kamerák három órán keresztül fognak mérni. A Vega-1 mintegy 10 .000 km-re BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): jianl A'nwncmue/ a mamméieMen Egyedülálló müveivel a német felvilágo- sodási korszak idején (Egy vizionárus látomásai, Prolegomenák a jövő metafizikájához, A gyakorlati ész kritikája és Egy terv az örök béke megteremtéséhez) és gondolatainak eredetiségével Kant új korszakot nyitott a modern filozófia fejlődésében. Minden müveit nyelvre lefordították és ma Franciaországban újra kiadják müveit, mert tovább ihletik a jelenkori gondolkozás irányait, a politikai elméleteket. Sokat köszönhetnek ezek nemcsak Kant ismeret- kritikajának, hanem világ- és emberlátásának is. Ha Kant Immanuel filozófiájának eredetisége az eszmék területén már ismeretes és értékelik érdeme szerint, mint ember, az( intim magánéletben kevésbé ismeretes, meg a tudományos közvélemény előtt sem. Barátai közül hárman ismerték közelebbről: L.R. Borowski, R.B. Jachmann es E.A. Wasianski, Kant magántitkárai, valamint tanítványai, eszméinek követői, akik a königsbergi filozófus életének szemtanúi, résztvevői voltak éveken át. Elmondották emlékeikben és leveleikben Kant magánéletének lefolyását minden szépítés és torzítás nélkül. Jean Mistier, iró, a francia Akadémia tagja, Magyarország barátja véletlenül megtalálta a német szöveget a párizsi Bibliotheque Nationale-ban, s most az ő fordításában jelent meg a Grasset könyvkiadónál ez a 164 oldalas könyvecske, amelynek dokumentációs értéke fölötte nyilvánvaló és tanulságos. Kitűnő hozzájárulás ez Kant pszichológiájának megismeréséhez. A fent említett hárem barát gyengédséggel mondja el, Kant életének kisebb-nagyobb momentumait, természetrajongását, a szépség minden formája iránti érzékenységét, barátairól, nőkről és az emberekről, valamint korának filozófiai irányairól alkotott véleményét, amelyek a tudományos gondolkozást irányították a 18. század második felében. Kant csak mértékletesen szerette a zenét, a színházat, a festészetet. Ellenben az olvasás szenvedélye, a bölcseleti meditáció szerezte neki a legnagyobb testi és szellemi örömöt. Ez a nagy és halhatatlan filozófus, akinek tudományos tekintélye ma is olyan óriási, a jelenkori civilizáció fejlődésében történt szellemi forradalom ellenére egyszerű, rendkívül udvarias ember volt. Nagylelkű, figyelmes, nem ismerte a gyűlöletet. A mértékletesség, a megfontoltság volt bölcs magatartásának kritériuma. Igazolta ezt, amikor a szegénysorsú embereket pénzével támogatta. A königsbergi jótékony egyesületnek nagyobb pénzadományokat juttatott a nincstelenek számára. Kant nem tudta elviselni a zajt. Egy kakas hajnali eneke mindig izgalomba hozta. Minden reggel 4 óra 55 perckor kelt, megivott egy csésze teát, fejére tett egy elvénült kalapot, elővette pipáját és íróasztalához ült dolgozni. Hét órakor elment a ko- nigsbergi egyetemre, hogy megtartsa filozófiai előadását, anélkül, hogy egyszer is hiányzott volna. Minden nap pontosan három órakor, ugyanazon az úton, háromszögű kalapját véve, parókáját megigazítva, sétabotjával sétára ment a forró napsütésben, vagy zuhogó esőben. Csak egyszer szakította ezt meg, amikor értesült 1789 júliusában a francia forradalom kitöréséről. Akkor gyorsan visszafordult kis kertes házába, hogy elolvassa a legújabb párizsi híreket. Azt mondták róla, hogy kissé mániákus volt élete rendjének követésében. Egyszer Lampe nevű inasa eltört egy poharat. Kant minden mérgelödés nélkül maga szedte össze a darabokat és elásta kertjében, nehogy valaki rálépjen és megsértse a lábát. Szerette a jól megtérített asztalt. Különös élvezettel ette a halakat, vagy a sülthuso- kat, kitűnő magyar vagy rajnai borral kisérve. Nagyon szeretett 4-5 baráttal ebédelni vagy vacsorázni. Utána jött a beszélgetés politikáról, amit szenvedélyesen szeretett. Csodálta Angliát, szabad szelleme miatt, és kifogyhatatlan volt az angol liberális politika érdemeinek hangoztatásában. Kikerülte a fölösleges fecsegéseket, irtózott a pletykáktól. Szerelmes is volt az életében: két fiatal lányt ismert, akik tetszettek neki. De amikor választania kellett, sokat habozott, az idő elmúlt, s amikor meg akart házasodni, úgy érezte, hogy már késő. így maradt nőtlen, vén legény. De ez az agglegény sors nem jelentette azt, hogy nögyülolö lett volna. Szerette a művelt nőket és nem várta tőlük, hogy tudósok legyenek. Értékelte természetességüket, jókedvüket, az otthon és a konyha iránti szeretetüket. Ebben a viszonylatban korának embere volt. Azonban nem szeretett a nőkkel vitatkozni sem a politikáról, sem a filozófiáról, sem a francia forradalomról, mert szerinte ezek a témák nem tartoztak a nők érdeklődési körébe. Az egyedüli francia filozófus, iró, szociológus és pedagógus, akit haláláig csodált, akiért rajongott, Jean-Jacques Rousseau volt. Könyvtárszobáját csak Rousseau portréjának fametszete díszítette. A Contrat Social (Társadalmi szerződés) és Emile, vagy a nevelés volt legkedveltebb olvasmánya. Kant Immanuel politikai és társadalmi eszméi, valamint az örök békéről irt utópisztikus tervezete magán viseli a Rousseau-i demokratikus és köztársasági világszemlélet rendkívüli, mélyen befolyásoló hatását. sejéból. Párhuzamosan a Halley-üstökös belsejében és légkörének szélén folyó helyszíni mérésekkel, a Földről obszervatóriumok tucatjai fogják fényképezni az _ üstököst. Ugyanekkor Föld körüli pályáról az amerikai űrrepülőgép és a szovjet űrállomás fedélzetéről, a szovjet Asztron műholdról és a Vénusz körül keringő amerikai Pioneer-Venus-1 műholdról is készülnek felvételek a Halleyröl. Dr. Horváth András repül el a Halley-üstökös magja mellett, és ekkor készíti el az üstökös magjáról a részletes képeket. Március 7-én és 8-án a két japán űrszonda, a Szakigake és a Szuiszei fogja vizsgálni a Halleyt néhány millió, illetve néhány százezer km távolságból. Ugyancsak március 7-én és 8-án két- két órára a Vega-2 veszi át a "stafétabotot". 14, illetve hétmillió km-ről kezdi az üstökös vizsgálatát, majd március 9-én ötezer km-re megközelítve a magot három órán át fog "tudósítani" a Halley-üstökös bel-
