Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-18 / 29. szám
I Thursday, July 18. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 15. Illyés Gyula: MOLDOVA GYÖRGY: Á PuAaAg Méfue MAGÁNYOS PAVILON 93. . "Na, erre iszunk egyet!" Velük nevettem én is és egy-egy körivás vagy virtuskodó ex rövid csöndjében, mig tekintetem a vöröslő arcokról a mennyezetre szállt pihenni, döbbenve állapítottam meg, mily kevés kellene, hogy elkeveredjem ebben a társaságban, mily kevés ahhoz, hogy osztozkodásom a derűben egészen őszinte legyen. Talán ez az igazi élet, a szadizmus- nak ez az Öntudatlan vállalása s az én lelkifurdalásom a betegség? Szerencsére mindig akadt valaki, aki túllőtt a célon. Karon- fogtak s azzal a nyálas bizalmaskodással, amellyel a félműveltek az irót kitüntetik (mert az mindent megért s mint bohém ínyence a szennynek), olyan eseteket meséltek el, röhögéssel leplezve a szemérmetlenséget, s kérdéseimre olyan részleteket tártak fel, hogy ha más nem, Ízlésem figyelmeztetett szerepemre. "Ebből igazán jo kis történetet kerekíthetsz!..." Alig győztem hallgatni. - Megengeded, hogy jegyzeteket készítsek? vetettem közbe. A kérdezett rámhunyoritott: - "Természetesen név nélkül, pajtikám..." - Természetesen, feleltem. FÖltamadt bennem a régi kíváncsiság. A történetek meglehetősen egyformák voltak mindenütt s javarészt a lányok testi alkatát részletezték. Engem az érdekelt, szinte a szívdobogás gyorsulásáig, hogyan viselkedtek a lányok. Honnan tudták, hogy mikor mit kell csinálniok? - Mondj el apróra mindent - mondtam titkolt izgatottsággal most alkalmi barátaimnak is, - attól fogva, hogy belép az ajtón, hogy behivatod. Hogyan tudatod vele, hogy bejöhet, azaz, hogy be kell jönnie? Minden sokkal egyszerűbben megy, mint képzeltem. - "Hát az ember csak üzen, hogy ez meg ez jöjjön be estére", - világosított fel egy fiatal, rokonszenves arcú számtartó, ( miközben átölelt. - "Ruhát foltozni. Enhozzám csak ruhafoltozásra jártak a lányok. Ismertek már arról. Ha én, öregem, a gépnél, vagy a kapálásnál megkérdeztem valamelyiketi tudsz varrni...? Az már a földet nézte, az már tudta mi a dolga. Volt kérlek, akit az apja vezetett föl; igaz, volt oka az Öregnek a hizel- kedésre, épp készültünk a körmére koppintani valami disznósága miatt".- Szóval vannak, akik nem szívesen mennek? - "Akad, Öregem, akad, de azért, mind tudja, mi a muszáj. Legfeljebb bent csapnak egy kis históriát, már a szájasabb- ja. De feljönni, mind feljön; tudod, az egy kicsit dicsőség is köztük, afféle kitüntetés... irigykednek arra, aki "bejáratos" - mert az aztán mesélhet... Egy csúnyán Összekarmolt, egy félszemű, - három álló hétig tört érte a nyavalya, tálán épp a fel szeme miatt... a fene ette volna meg. Egy másik a bátyját hozta magával, garde kellett neki. Na jó; rettentő kemény képpel voltak mindketten. Leülünk, beszélgetünk; szépen összebarátkozunk. Tiz óra fele azt mondja a legény: hát számtartö úr, itt hagyjam a leányt? Hagyd itt fiam, - mondtam". (folytatjuk) TERJESSZE LAPUNKAT! 18. rész Nincs mód, hogy fölényben érezzem magam magával szemben, nemcsak azért, mert tegnap este felszedett az autójára, és megmentette az életemet, bár megtörténhetett volna fordítva is, munkánk hasonló volt, nagyjából azonos környéken jártunk. Zsófia csak ezekből a szavakból tudta meg a két férfi találkozásának körülményeit, szerette volna megkérdezni, pontosan, hogy történt, de nem merte megzavarni a beszélgetésüket.-Fölényem oka az lehetne, ho^y én, amit teszek, egy magasabb cselekvés részének tartom, egy közösséghez tartozom, ha ezt a közösséget nem is tudom megmutatni magának, nem kételkedem abban, hogy most is létezik. Fegyverként megkaptam tőle a hitet, hogy az ember még csak a gyerekkorát éli, es valaha éppoly kevéssé fog hasonlítani a mi hibáinkra, vagy ha úgy tetszik, bűneinkre, mint mi a barlanglakokra. Eljön az idó, amikor a maga bátor es rokonszenves gondolatait múzeumba vagy könyvtárakba küldik, és tudósok hosz- szu éveket töltenek el majd azzal, hogy megértsék azt, ami sajnos ma még olyan nyilvánvaló. Vertig mosolygott, ő is az ablakhoz lépett, kezet rátette Flórián vállára:-Legközelebb maga fog beszélni, de most mar fél négy van, egy óra múlva világosodik, el kell indulnunk. Két keze közé fogta Zsófia tenyeret, es meghajolt:-Köszönök mindent. Tiz napja ezek voltak az első nyugodt óráim, de azt is mondhatnám, hogy tiz éve. Ha szüksége lesz rám: bármikor, bármit. Előrement, az ajtóból még visszafordult:-Kihozom a kocsit a bokrok közül. Flórián is készülődött, Zsófia fel akarta venni a kabátját, hogy kikisérje, de a férfi intett:-Maradjon, nem kell, hogy meglássak. Meghúzta viharkabátján az övét, aztán sokáig szemben állt a lánnyal:-Vigyázzon magara.-Maga is. Behallatszott a kis teherautó dohogása.-Mennem kell, ha tudok, holnap eljövök.-Ne ígérje meg, az rossz jel.-Miért?-Eddig sohasem mondta, es mindig eljött.-JÓI van. Flórián kilépett az ajtón. A kővetkező napon Zsófia csak délfelé ment át a klinika t főépületébe. Megdöbbenve látta: a folyosón eldobott almacsutkák és szalámihéjak hevernek, a műanyagpadlón vékony porréteg jelezte, hogy aznap meg nem takarítottak. Felelősségre vonta az ügyeletes nővért, de ó vállát vonva fogadta a figyelmeztetést, célzásaiból Zsófia csak nagysokára értette meg, hogy a nővér látta valamelyik éjszaka Flóriánnal, és ezek után képmutatásnak tartja, hogy éppen ő beszél az előírások megsértéséről. Mintha idegességét akarná levezetni, szinte futva ment végig ellenőrző utján. Közben azzal vádolta magát, hogy közvetve Ő is felelős a klinikán uralkodó állapotokért, mert ha Flóriánt nem fogadja be magához, most teljes meggyőződéssel és csorbithatatlan tekintéllyel léphetne fel a rendbontók ellen. De nem támadt fel benne semmiféle lelkiismeret-furdalás, ezen meglepődött, el is mosolyodott, és lelassította a lépéseit. Két órakor a klinika kis teherszállító autója bement a városba, gyógyszer- és fehérnemű-utánpótlást kellett felhoznia valamelyik raktárból. Eredetileg Englisch volt kijelölve kísérőnek, de a főorvos látta, hogy Zsófia ezen a délutánon kényelmetlenül érzi magát bent a klinikán, ezért átengedte a helyét. Mikor elhagyták a klinika környéket, Zsófia megkönnyebbülten dőlt hátra az ülésen. Kinézett az oldalablakon: ugyanazon az utón haladtak, melyen Ő tegnap éjszaka gyalog próbált lejutni a városba, de az út most a délutáni napfényben barátságosnak tűnt. Zsöfiáék alig hagyták el a hegyi dűlőt, megérezték, hogy f a táj nyugalma csak látszólagos. A ló'téren tömeg gyűlt össze, a gondnok levágta és kiárusította három hizoját, a kivájt lőkatlan visszhangzott a bárd csapásaitól, öregasszonyok és gyerekek cipelték szét a húst vajdlingokban. (folytatjuk) Jttütottoriam Varga Dénes, 1980. jul.l8. Clifton, NJ Almándy János, 1973. jul.21. Lincoln Park, Mich. Jakab Stella, 1980. jul.21. Ventura, Cal. Lemák RÓza^ 1969. jul.21. Detroit, Mich. Vásárhelyi Janos, 1967. jul.22. Cleveland, O. Enyedi Béla, 1977. jul.21. Providence, R.I. Smied Mary, 1969. jul.23. Chicago, 111. Tatár István, 1969. jul.24. Florida Kálótczy József, 1968. jul. 28. Cleveland,O. Horváth Jolán, 1967. jul.25. Union, NJ Minka Mihály, 1983. jul.22. Toronto, Ont. Salamon Imre, 1972. jul.27. Maspeth, NY Misánszky József, 1974. jul.28. Downey, Cal. Szörny Susie, 1983. jul.28. Miami, Fia. Szepessy Bertalan, 1981.iul.28. Newark.NJ Waydich Gábor, 1968 jul. 28. New York N.Y. Egri Ferenc, 1977. jul.29. Hammond, Ind. Boehm József, 1981. jul.28. Hampton, NJ Adler Zsigmond, 1981. jul.30. Brooklyn, NY Szabó József, 1981. jul.30. Los Angeles, Cal. Petrás Pál, 1957. jul.31. New York, NY Jámbor Eliz, 1958. jul.31. Homewood, 111. Macsek Karoly, 1976. jul.31. Strathroy, Ont. Molnár Mihály, 1956. aug. 1. Los Angeles,Cal. Ackerman Sándor, 1982. aug. California Berkowitz Gizi, 1982. áug.l. Los Angeles, Cal. Sorosi Steve, 1976. aug.2. Hamilton, Ont. Stein Helen, 1975. aug.3. Chicago 111. Mihályi Gyula, 1968. aug.3. New York, NY Valentine Helen, 1982. aug.3. Taylor, Mich. Papp Miklós, 1978. aug. Cleveland, O. Incefy Anna, 1967. aug. Miami, Fla. Kozma József, 1980. aug.4. Hinsdale, 111. Miklós Ethel,1974. aug.4. Southgate, Mich. Schmutzer Janos, 1958. aug.5. Toledo, O. Fuzy Julia, 1979. aug.8. Indiana Malitsch John, 1981. aug.ll. Chicago, 111. Szász János, 1976. aug.14. Lincoln Park, Mich. Kosa Bertalan, 1966. aug.14. Miami, Fla. Paule Helen, 1983. aug.15. Chicago, 111. Kiss Miklós, 1968. aug.15. Pahokee, Fla, Brieger Jessie, 1983. aug.18. Florida Velecky József, 1980. aug.18. Hollywood, Fla. Keresztesi Erzsébet, 1982. aug.19. Cleveland,O. Heck Mária, 1982. aug.20. Wyandotte, Mich. Kiss Lajos, 1973. aug.20. Wyandotte, Mich.
